Terra-formálni a holdat?
Mi lenne, ha az emberiség a mars expedíció helyett inkább a holdra helyezné a hangsúlyt, hiszen sokkal jobbak a lehetőségek, közelebb van, ezáltal olcsóbb, kontrollálhatóbb, stb.
Tehát, miért nem a holdon alakít ki légkört, életlehetőségeket, kolóniákat, stb.-t az ember a mars helyett?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
A Hold kb. 3500 km átmérőjű és 7,347673*10^22 kg.
A Titán kb. 5150 km átmérőjű és 1,3452*10^23 kg.
Szóval a Titán kb. másfélszeres átmérővel és 1.8-szoros tömeggel rendelkezik.
És annak aztán van légköre dögivel, a felszínen több, mint másfél bar nyomással.
Szerintem lenne az a légkör-vastagság, megfelelő gázösszetétellel, amit a Hold is meg tud tartani sokáig.
Csak azt létrehozni a lehetetlennel határos.
A légkörvesztés valószínűleg bármi technikailag ma (és tutira még jó sokáig) ismert módszer esetén gyorsabb lenne a légkör-gyártásnál.
Méretesebb üstökös, esetleg több hozzácsapása esetleg elegendő gázt adhatna, de akkor már számolni kéne az igen kényes pályaegyensúly bolygatásával is.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
A számítások szerint ha létrehoznánk ott egy légkört, akkor az kb. 100000 évig meg is maradna.
Tehát ennyi idő alatt elég lenne létrehozni.
Járulékos előnye lenne, hogy lecsiszolná a homok részecskéit, és nem lenne annyira éles, mint most.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
"A számítások szerint ha létrehoznánk ott egy légkört, akkor az kb. 100000 évig meg is maradna.
Tehát ennyi idő alatt elég lenne létrehozni."
Nem tudom, mi a pontos összefüggés a légkör vastagsága és a légkörvesztés mértéke közt, gyanítom, hogy van, tehát minél vékonyabb, annál jobban szökik, elviszi a napszél stb.
Szóval ha "gyorsan" kerül oda sok, akkor szerintem tartósabb, mint egy lassú felépítés esetén.
De lehet, hogy nincs igazam.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
"Szóval a Titán kb. másfélszeres átmérővel és 1.8-szoros tömeggel rendelkezik. És annak aztán van légköre dögivel, a felszínen több, mint másfél bar nyomással."
Igaz, de a központi bolygó magnetoszféráját is meg kell vizsgálni, hogy mennyire védi a holdat. A Titán a Szaturnusz körül elég közel van a határához, a Hold viszont jelentősen kikerül a földi magnetoszfréból, amikor a Nap felőli oldalon van. Lehet, hogy működhet a dolog, de ezt alaposabban meg kell hozzá vizsgálni.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
3
A légkör vesztés oka nem elsősorban az alacsony gravitáció, hanem az, hogy a napszél hatása erősebb, mint a gravitáció.
A Titánnak nem tudom, hogy van-e magnetoszférája, de az biztos, hogy jóval messzebb van, sokkal kisebb a napszél hatása...
Ha lenne is a Holdnak légköre, az idővel a nagy bolygóknál kötne ki.
(meg elenyésző részben a holdjaikon)
Szóval egy "nyitott" légkör létesítése még a Marson is teljesen fölösleges.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
"a központi bolygó magnetoszféráját is meg kell vizsgálni, hogy mennyire védi a holdat."
Meg azért "odakint" a napszél hatása is nagyságrendekkel kisebb, ez tény.
Még egy téma: mi legyen az a légkör?
Tudom, hogy irreális, de tegyük fel, hogy a légkör semleges gáza nem nitrogén, hanem mondjuk xenon.
1 bar felszíni nyomáshoz sokkal vékonyabb légkör elég és gyanítom, hogy a napszél általi elhordás is lassabb lehet.
Oké, hogy a nitrogéngáz hiánya növénytermesztésre probléma lehet, de az megoldható máshogy is, emberi légzésre meg így is jó.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
"nem nitrogén, hanem mondjuk xenon"
Jó gondolat. Csak ha lélegezni is akarunk, akkor annak nem fog a tetején úszni az oxigénréteg? Amit szerintem ugyanúgy elvisz a napszél. :)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
8
Hoppá, azt nem olvastam, egyébként jogos.
Légkör az bármilyen gáz/gőz jó lenne (semminél jobb) egy feltétel, hogy a napenergiát ne blokkolja.
Az ott adott kövekből/porból nem lehet valamit kisütni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!