Az élet csak biológiai élet lehet?

#8

A biológia az élet tudománya. Tehát minden a biológia hatáskörébe esik, amit élőnek tekintünk. Ilyen értelemben ha egy robotot élőnek tekintünk, az is "biológiai". Tehát a kérdés nagyjából olyan, mint ha azt kérdeznéd, hogy nem élő dolgot is tekinthetünk élőnek.

#9

"Az élet tényleg bonyolult, de egyik fontos tulajdonsága a szaporodóképesség."

Ez igaz, de a szaporodás nem abszolút életkritérium. Például az öszvérek, vagy egyes hangyafajok dolgozói nem tudnak szaporodni. Ugyanígy az idegsejtek nem tudnak osztódni, mégis élőnek tekintjük őket. Persze ezek eléggé speciális esetek, és magának az élővilágnak a fennmaradásához szükséges a szaporodás, de nem minden egyed esetében.

#10

Szép definíció, csak azért annyira sokat nem mond. Az eleje még nagyjából rendben van, de nem csak az élőlényekben vannak speciális szerkezetet alkotó makromolekula rendszerek. A biokémiai folyamatok az élőlényekben végbemenő kémiai folyamatok, így az élet definíciójában önmagára való hivatkozás a használata. Az életjelenségek kifejezés meg konkretizálás nélkül nem mond semmit.

#11

"Ezek szerint ha nem szaporodik, akkor különösebb jogai sem lehetnek?"

Az élet se nem feltétele, se nem követelménye annak, hogy valakinek/valaminek jogai legyenek. Például nem tudok róla, hogy a baktériumoknak bármely országban lennének jogaik. Ugyanakkor társadalmi szervezeteknek is lehetnek jogaik, pedig értelemszerűen nem élőlények.

[link]

Szóval nem hiszem, hogy az élet definícióját a jogokkal érdemes volna összekeverni. Azzal viszont egyetértek (ahogy fentebb is írtam), hogy ha a szaporodóképesség alapján definiáljuk az életet, akkor azt körültekintően kell megtenni.

#13

Az mondjuk tény, hogy nem könnyű az életet definiálni. De azért nekem ez a definíció kicsit semmitmondó (úgy látom, ezzel te is egyet értesz).

Mondjuk a biológiában megesik az ilyen, a fajra sincsen általánosan használható definíció.

Nem hinném!

A jelenleg megfigyelhető Földi életnek sincs egy jól meghatározható és mindenki által elfogadható definíciója. Maximum a tulajdonságait, jellemzőit tudjuk megfogalmazni. Amik külön-külön élettelen rendszereke is jellemzőek. Ezek összegezése tekinthető egyfajta önkényes és általánosnak mondható leírásnak. Bizonyára sokat kell még tanulnunk az anyag ilyesfajta egzotikus szerveződéseiről, hogy egzaktabb és ezáltal egy jobban elfogadható definíciót tudjunk alkotni.

Hogyan definiálnánk pl. egy olyan másik bolygón kialakult természeti jelenséget, ami habár bonyolultságában megegyező az élettel, működése mégis alapjaiban eltérő? Szén alapú lenne, de nem sejteket alkotna, hanem valami egészen mást. Egy ilyen felfedezés alapjaiban rengetné meg a szerves kémiát és a biológia tudományát.

A emberiség jelenleg csak 1 fajta "életet" ismer: A Földit! Ha találnánk idegen életet, akkor az akár drasztikusan eltérő is lehetne. Hiszen a Földi evolúció is rengeteg más irányt vehetett volna. Sőt maga a ön-reprodukcióra képes szén óriásmolekulák is akár teljesen máshogy is kialakulhattak volna (hasonlóan önfenntartó rendszert alkotva). A Földi élet ráadásul elképesztően változatos. Mindenhová befészkeli magát. Szinte kiirthatatlanná vált ezen az égitesten.

Az élet miden bizonnyal csak egy lehetséges egzotikus szerveződése a molekuláknak. Mondhatni ha a körülmények adottak, akkor a szén óriásmolekulák önfenntartó rendszerbe szerveződhetnek. Ennek egy lehetséges fajtája a Földi élet. És az emberi lények által használt biológia (jobb híján) ezzel a rendszerrel tud csak foglalkozni...

"Az élet se nem feltétele, se nem követelménye annak, hogy valakinek/valaminek jogai legyenek."

Tehát a fenti (#11) példában Elon Musk halottnak számítana? Biológiailag persze igen, de a kérdésben pont ketté lett szedve a biológia és az élet. Amúgy pedig emberre vonatkozott a példa, kár volt kifacsarni.

#17

Az eredeti kérdés az életre vonatkozott, nem az emberekre. Másrészt egy szóval sem mondtam, hogy Elon Musk halottnak számítana. Ahogy írtam is, attól még, hogy valami nem élőlény, lehetnek jogai.

Amúgy hogy tudományos értelemben és jogi értelemben mi számít élőnek, az két különböző dolog (bár persze jobb esetben nem mond a kettő homlokegyenest ellent egymásnak). Úgyhogy attól, még, ha esetleg a tudomány esetleg egy robottestbe átültetett tudatot nem fog élőnek tekinteni (ami egyáltalán nem biztos, hogy így lesz), jogi értelemben lehet élő, és még ha nem is így lesz, akkor is lehetnek jogai.

"Biológiailag persze igen, de a kérdésben pont ketté lett szedve a biológia és az élet."

A válaszomban leírtam, hogy ez (tudományos értelemben) miért értelmetlen. Persze jogi értelemben ketté választható a kettő, de ezt nem is cáfoltam.

"Amúgy pedig emberre vonatkozott a példa, kár volt kifacsarni."

Nagyon érdekelne, hogy mit facsartam ki rajta. Mondjuk nekem gy tűnik, hogy amit írtam, az nem nagyon ment át.