Hogyan jöttek rá a kutatók hogy a világűrben súlytalanság van?

De ott is súlytalanság lesz!

Csak addig nem, amíg működik a rakéta hajtóműve!

Azért csodálatos dolog a téveszmék rögzülésének erőssége. Már már azt mondanám, egy fordított fekete lyukhoz hasonlatos. Be aztán semmi nem megy. Csak ki. A sok téveszme.

Szegény EagleHUN, ebben a környezetben kevés esélye van a magyarázata megértésének.

Csak pár apróság. "Esni" azaz gyorsulva haladni erőtől lehet. Semmi mástól. A "súly" ezen esés megakadályozásának következménye. Prózai dolog, ráállunk a mérlegre, mutatja a súlyunkat. Mit is? Azt az ellenerőt, ami megakadályoz abban, hogy a föld gravitációja hatására zuhanjunk a föld közepe felé. Miért állunk a mérlege és miért nem zuhanunk? Mert ránk két erő hat, egy a gravitáció, kettő a mérleg ellentartó hatása ránk nézve.

A súlytalanság azt jelenti, ráállunk a mérlegre és nullát mutat. Az űrben ez azért van, mert a földi gravitáció (ami nagyon nem nulla) mellett még a keringésből származó centrifugális erő hat ránk, amely az ottani gravitációs erővel azonos nagyságú és ellentétes irányú.

A naprendszerben az égitestekre elsősorban a nap gravitációs ereje, ezen felül az összes többi égitest (sokkal kisebb) gravitációs ereje hat, ezen felül mindegyik mozog valahogy, jellemzően a nap körül kering. A hold a föld körül. E mozgás mivel nem egyenletes és egyenes vonalú, ezért rá folyamatos erő hat, ugyanakkor a tömeggel rendelkező égitestre hat a saját tehetetlenségi ereje, ami abból származik, hogy őt a gravitációk folyamatos irányváltoztatásra (röviden keringésre) késztetik.

Vernét idézve, ha fellövünk egy ágyúgolyót az első szökési sebességnél kisebb indulási sebességgel, akkor visszapottyan a földre. Ha pontosan azzal a sebességgel lőjük ki, akkor a föld körül fog keringeni. Ha nagyobbal, de a második szökési sebességnél kisebbel, akkor ellipszis pályán kering a föld körül. Ha pont a másodikkal, akkor a nap körül fog keringeni. Ha pedig ennél is nagyobbal, akkor távozik a naprendszerből. És ezt Verne pontosan tudta. De őt nem érteni lehetséges.

Rendben elfogadom a pálya csúcs után pont annyival zuhan és gyorsul a kapszula is amennyivel az űrhajós is benne akkor valóban quázi súlytalanságot fog észlelni.

Legyen igazad ez nem csak egy pontban lesz így.

Viszont ez csak addig működik amíg a légkörbe be nem ér! Mert akkor már a kapszula jobban fog fékeződni a súrlódástól mint ahogy a benne ülők gyorsulnak.

Igen, természetesen.

De a világűrbeli mozgásoknál általában nincsen légkör, így végig súlytalanság van, ha nem használsz hajtóművet.

>Azért csodálatos dolog a téveszmék rögzülésének erőssége.

-Ja, a válaszodban is volt... :)

>Az űrben ez azért van, mert a földi gravitáció (ami nagyon nem nulla) mellett még a keringésből származó centrifugális erő hat ránk, amely az ottani gravitációs erővel azonos nagyságú és ellentétes irányú.

-Nem, ugyanúgy nulla lenne szabadesés közben: a talpunk alatt velünk eső mérleg nem mutatna semmit (ha a légellenállástól eltekintünk). A centrifugális erő nem létező erő, abban az értelemben, hogy inerciarendszerből nézve nincs. A körpályán mozgó űrhajó szabadon esik, csak közben pont annyit megy előre, hogy a folytonos esés által körpálya jön létre.

" tömeggel rendelkező égitestre hat a saját tehetetlenségi ereje" -ilyen erő sincs, az csak simán tehetetlenség. Ha nincs erő, nincs változás, ha meg van, akkor a sebességváltozás az erővel egyenesen, a tömeggel (a tehetetlenség mértékével) pedig fordítottan arányos.

Az eredeti kérdésre válaszolva, miután súly az, amivel a felfüggesztést húzzuk, vagy az alátámasztást nyomjuk, ha valami nincs felfüggesztve vagy alátámasztva, az súlytalan. Nemcsak az űrben, akárhol. (Lást Zero Gravity repülések a légkörben: https://www.youtube.com/watch?v=1ieR8hIXUIg ) Ezt már Galilei is kapsigálta, bár az árapály magyarázatakor picit belezavarodott azért.

EagleHun a kilences válasza majdnem helyénvaló, az a baj, hogy figyelmen kívül hagyta, hogy rakétát, és nem a vernei ágyúlövedéket említettél.

A meghajtás megszűntének pillananatától súlytalanságot éreznének a benne utazók, valóban csupán a légellenállás miatti lassulást éreznék súlyként, leginkább a zuhanás utolsó tíz-húsz kilométerén.

Na meg a nagy-nagy súlyt a becsapódás során...