Hogy lehet azt felfogni, hogy végtelen a világegyetem?

Úgy, hogy ha a világunknak létezne vége, az egyrészt hogyan nézni ki?

Fal lenne? Miből? Tégla? Vagy mi?

Másrészt pedig: 𝐕𝐀𝐋𝐀𝐌𝐈𝐍𝐄𝐊 kéne lenni mögötte is! De minek?

> A véges dolgokat emberi aggyal könnyű felfogni

Nézd meg, hogy hogyan ábrázolták az ókorban a Földet. Amíg azt gondolták, hogy a Föld lapos, addig felmerült a kérdés, hogy oké, de mi tartja. Hát nyilván négy elefánt. Oké, és azt mi tartja? Hát nyilván egy óriás teknősbéka. És azt mi tartja? Hát nyilván a teknősbéka az óceánon úszik. A görögök már tudták, hogy a Föld nem lapos, de még azt gondolták, hogy az égbolt a csillagokkal valamiféle gömbkupola. És ők el tudták képzelni, hogy akkor a világ egy véges térfogatú gömb? Nem, nyilván oda kellett gondolni egy Atlasz nevű titánt, aki ezt az egészet a vállán tartja. Mert azt, hogy valami úgy véges, hogy ténylegesen nincs a határán túl semmi, azt nem tudták elképzelni. Azt igen, hogy valami más van a világ határán túl, de azt hogy semmi, de tényleg az égadta világon semmi nincs azon túl, az ugyanúgy felfoghatatlan volt a számukra, mint számodra a világ végtelensége.

(És akkor csatlakozom a magyarázók közé. A világegyetem a jelenlegi modelljeink alapján határtalan, de véges. A határtalan azt jelenti, hogy nincs egy határvonal, határfelület, ami határolná a világot. A végesség meg azt jelenti, hogy véges számú köbméterből áll. 3D-ben nehéz ezt elképzelni, csak 2D-ből vett hasonlataink vannak. A Föld felülete – hangsúlyozom, hogy a felülete, felszíne, és nem mint test – véges, de határtalan. Véges, hiszen véges számú A4-es lappal lefedhető, tudjuk is, hogy a Föld felszínének a területe 510 millió km². De a felszín határtalan. Akármerre is indulsz el, és akármennyi ideig is haladsz a felszínen, soha nem fogsz egy olyan táblához elérni, hogy „Ez itt a Föld felszínének határa, a vonalat átlépve Ön elhagyja a Föld felszínét.”. A Föld felszínének nincs se éle, se sarka, se semmiféle határolója. Határtalan. Önmagába záródó felület. Ezért is jelölünk ki egy önkényes határvonalat. Mondjuk bizonyos szempontból a „greenwichi délkört”, vagy más szempontból a dátumvonalat. De ez nem fizikai határvonal, ha elmész Greenwich-be, nincs ott semmi érdekes ilyen szempontból, nem fogod meglátni a Föld „szélét”, „peremét”. A dátumvonal sem egy fizikai létező, a dátumvonalat át lehet lépni, nem történik semmi különös, pont olyan, mint bármelyik délkör átlépése. Ezek önkényesen kijelölt „végek”, akár lehetnének teljesen máshol is. A Föld felszínének ettől még továbbra sincs „széle”.

Ugyanezt kellene 3D-ben elképzelni a világegyetem esetén. Nem fog menni, ez a legtöbb ember számára sokkal inkább felfoghatatlan, mintha az lenne a helyzet, hogy a világegyetem valóban végtelen lenne. Matematikailag le lehet írni, meg lehet tanulni számolni ezzel, meg lehet szokni ezt a tényt, de ténylegesen, vizuálisan elképzelni senki nem tudja, mert az agyunk születésünk óta egy háromdimenziós térhez szokott hozzá, ami sík, mást képtelenek vagyunk elképzelni.)

> A véges dolgokat emberi aggyal könnyű felfogni

Még egy kiegészítő gondolat. Az idő például a múlt irányában véges. A világegyetem 13,7 milliárd éves. És… Állandóan felteszik az emberek itt GYK-n is, meg úgy általában is a kérdést, hogy mi volt „előtte”. Nem volt semmi előtte, a világ 13,7 milliárd éves. De hát mégiscsak kellett, hogy előtte is legyen valami. Nem, hogy semmi nem volt előtte, de maga az előtte szó is értelmetlen.

Az időben minden pillanatra értelmezhető az „előtte” fogalom, minden időpillanat állapotához tartoznak olyan időpillanatok, amik előtte voltak. Hétköznapi módon megfogalmazva minden nap esetén értelmes a „tegnap” fogalma. De a világegyetem keletkezésének pillanatára ez nem igaz. Ennek a térbeli analógiája, hogy a Föld felszínén sétálva mindenhol értelmezve van az „északi irányban” kifejezés. Minden ponttól van valami, ami északabbra van. Kivéve magát az Északi-sarkot. Az, hogy mi volt a világ keletkezésének pillanata előtt, az pont annyira értelmezhetetlen kérdés, mintha azt kérdeznénk, hogy a földfelszín melyik pontjai vannak az Északi-sarktól északabbra. Nincs a Északi-sarktól északabbra semmi, az „északabbra” kifejezés veszíti értelmét az Északi-sarkra érve. De ezt, hogy a világ a múlt irányában időben véges, ezt ugyanúgy képtelenek nagyon sokak felfogni, megemészteni, és továbbra is ugyanazt az értelmetlen elképzelést ismételgetik, hogy „de kellett, hogy legyen valami előtte is”. Ha lenne előtte, akkor nem lenne az a kezdő időpont, nem lenne az időnek ott a múltbéli vége.

Véleményem szerint olyan ember nem létezik, aki ezt teljes valójában képes lenne felfogni és megérteni. Az emberi agy alkalmatlan rá...

A tudományban pedig nem egyszerűen "elfogadják", hanem gondosan ellenőrzik az eredményt és ha bebizonyosodott az igazsága, akkor lesz csak elfogadva. Még akkor is, ha az ember nem foghatja fel...