Az elemi nátrium magnézium és kalcium miért mérgező az ionjaik pedig miért szükségesek a szervezetnek?

Ezt nem fogod tudni egy képletbe helyettesítéssel kiszámolni. Vegyületenként változó.

8. osztály szervetlen kémia

Egy átlag iskolás ekkor tanulja meg először és utoljára mely szervetlen vegyületek mérgezőek.

Egyébként a Hg mérgezést nagyobb eséllyel úszod meg, ha elemi formában eszed meg.

Azt lehet tudni hogy mely elemek mérgezőek az emberre.

Ha ebből szervetlen vegyületet (sót) képzünk, és ez vízoldható, akkor mérgező.

Erre pl. a Hg

két féle kloridja van:

Hg(I)-klorid (kalomel) vízben igencsak rosszul oldódik

Hg(II)-klorid (szublimát) víz jól oldja

Ha szublimátból viszonylag keveset is megeszel, tepsin fogod végezni.

Ellentétben a kalomellel. Ezt pl sebhintőporban is alkalmazzák.

A kalomel esetében a Hg(II) só tartalom okozhat problémát.

szulfiddal meg az a gond, hogy a gyomorsavtól H2S képződik belőle, amely erősebb méreg a cián-hidrogénnél.

A CO-dal az a baj, h párosítatlan elektronjával a hemoglobin központi Fe-ionjához kémiailag kötődik, ezzel vége is az O2 szállításnak.

Hasonló tulajdonsága van a CN- ionoknak is, ők erősebben kötődnek mint az O2

Megpróbálom neked érthetően elmagyarázni. Vegyünk egy példát, azt a szót, hogy "metszve" (a szőlő meg van metszve). Ezt úgy ejted, hogy "meccve", azaz a "t" és az "sz" eltűnik, és közösen létrehoznak egy c-t. Ez a betűknél ritkán fordul elő, de a kémiában teljesen általános. Amikor két atom reagál egymással, létrehoznak valamit, ami talán egyikre sem hasonlít. Például a szén-tetrakloridbnan 1 szénatom és 4 klóratom van. A szén egy fekete szilárd anyag, a klór egy zöldes gáz, a széntetraklorid egy színtelen folyadék.

Éppen ezért az ionvegyületeket nem szabad úgy kezelni, mint az elemi formájukat. Lehet, hogy nátriumnak mondják (nagyon félrevezető módon) a nátrium iont, de csak annyi közük van egymáshoz, mint a t-nek a c-hez a metszve szóban.

Egy ion biológiai tulajdonságai (vagyis például hogy mérgező-e vagy fontos-e) nem levezethetőek "logikailag" az elemi forma tulajdonságaiból.

Az élet az egy nagyon összetett valami, amit rengeteg formában lehet károsítani. Vannak általános szerek, pl az elemi nátrium, ami az élet minden formáját károsítja. Más anyagok az egyik élőlénynek hasznosak, a másiknak károsak.

A nehézfémek ionjai viszonylag általános módon károsítják az élőlényeket (fehérje kicsapó szerek), ennek ellenére sok élőlénynek szükségük van rájuk mikromennyiségben: pl vas (pl ember), réz (csigák).

Azt, hogy valamilyen atom vegyülete káros lesz-e, nem lehet jósolni. Pl a cukor szén, hidrogén és oxigén atomokból áll. Ugyanezekből áll a fenol is, ami komoly méreg.

Szóval leginkább megtanulni lehet, hogy egy vegyület vagy vegyületcsport (vagy egy elem) káros, és hogy a károsság valami nagy általános kár-e, vagy inkább egy speciális, csak az adott élőlényre ható méreg.