A Csillagok között című filmből mi az, ami megállja a helyét?

Pontosan ahogy mondod Kip Thorn segítette őket így inkább könyebb felsorolni azokat a dolgokat amik nem állják meg a helyüket.

De akkor előbb ezt rágjuk meg:

"Mi ez a gravitációs dolog, hogy időn és téren át ível?

Vagy a filmben kb kész tény, hogy van a fekete lyuk másik oldalán egy másik hely."

Ez egy elméletre épít amit eddig senki nem bizonyított, de megcáfolni sem tudott senki sem.

Elméletileg elképzelhető hogy működhet így 2 fekete lyuk az univerzum 2 pontja közt "féregjáratot" létrehozva ezzel nagy téridő intervallumokat áthidalva.

Ez önmagában simán el tudják képzelni (sőt matematiakai modellek vannak rá és számításokat végeznek vele.)

Az már kevésbé elképzelhető dolog hogy milyen technológiával lehetne túlélni a fekete lyukba való zuhanást. Az olyannyira nem egyszerű hogy egyenlőre ötletük sincsen rá.

Szóval ez az egyik olyan pont a filmben is hogy ha egy ilyen járatba "beugrottak" a másik oldalon hogy hogy nem a fly -ban végezték? Hogy jöttek onnan ki egy egyszerű kis űrhajóval? Wow...

De ez teljesen érthető hogy KT ide vagy oda a film alapötletét nem írhatták ki a filmből. Enélkül ugye a film már "nem működne".

(Az fly látványa a filmben viszont hyper realisztikus, olyannyira hogy még tudományos körökben is az volt akkoriban az egyik legjobb 3D modell egy nagy és kajáló fly -ről.)

De lépjünk tovább. Az első bolygó amin hatalmas árapályhullámok mennek körbe, és percek alatt 20 év telik el.

Az fly közelében az a sáv ahol percek alatt 20 év telik el olyan közel lenne az eseményhorizonthoz ahol már szétzúzza az anyagot és csak egy örvénylő izzó erősen röntgent sugárzó anyagkorong létezhet. Még az elnyelődés előtt. Tehát ilyen idődilatáció mellett ott már nem lenne bolygó csak atomokból álló por.

Szintén elgondolkodtató hogy ha árapályerők ekkora hullámokat generáltak mi történik a bolygóval?

Nézzük meg az IO -t jupiter körül.

Sokkal sokkal kisebb árapályerők gyűrik.

Tele van vulkánokkal emiatt mert felhevül.

Ebből már le is tehetjük a garast amellett hogy ekkora árapályerőknél ha nem szakadsz szét a bolygó akkor egy lávagömbön kívül nem lehet ott más.

Amit még esetleg megemlíthetünk hogy az antigravitációs hajtómű amivel azt a hatalmas űrállomást fel tudták emelni, nos kizárni nem tudjuk hogy megoldható -e, de jelenleg valószínűbb hogy nincsen ilyesmi, még lehetőség sem. UI nincs negatív gravitáció, a gravitáció "egypólusú" erő csak vonz.

"Amit még esetleg megemlíthetünk hogy az antigravitációs hajtómű amivel azt a hatalmas űrállomást fel tudták emelni"

Éppen a tegnap néztem újra a filmet, hogy újraértelmezzem, angolul, mert első látásra a moziba nagyon sok volt nekem a hülyeség benne, ami még akkori fiatalabb fejjel is kitűnt hogy hülyeség. A filmben gravitációs hajtóműre utalás sem volt, sima hajtóművel húzták ki a bolygó grav. mezejéből az űrállomást, mivel, még frissek az emlékek, azt mondták, hogy az a fagyos bolygó 80%-os gravitációval rendelkezik a Földhöz képest, illetve éppen hogy csak elkezdett besüllyedni az orbitról, azaz nem kellett olyan baromi nagy erő hogy kiszabaduljon.

Viszont ami érdekes, hogy második nézésre, sci-fiként sokkal többre tudtam értékelni a filmet, mint anno. Mivel ez csak sci-fiként vehető komolyan, és akkoriban én azt hittem, hogy valami tudományos dolgot fogok megnézni, talán azért nem tetszett annyira. Például a féregjárat ábrázolás és ahogy átmentek rajta szerintem borzasztóan puritán volt. Még mindig jobb, mint a Star Warsban a vonalat húzó csillagok, de azért Nolan-től annál a vetített háttér hatását keltő valaminél többet vártam volna. Aztán ott van a feketelyuk, ami igen, borzasztó epicen néz ki, és meg is lepődtem, erre abszolút nem emlékeztem, hogy egyébként elmagyarázzák, miért tudnak belemenni a feketelyukba anélkül hogy atomjaira porladnának. Erre a "soft singularity" szót használták, mivel elvileg ez egy kicsi feketelyuk, amin, ha elég gyorsasággal haladnak át, túlélhetik. Nos, utána néztem, kozmológiai értelemben nincs olyan, hogy soft singularity, szóval ezt csak belemagyarázták. Ezért is mondtam, hogy a film sci-fiként egyébként borzasztóan jó és látványos, de tudományos értelemben, pont annyira rossz, mint bármelyik másik űrkalandfilm.

"Mi ez a gravitációs dolog, hogy időn és téren át ível?"

Ez egy elég bonyolult dolog... had ne kezdjem el magyarázni, mert ilyen gravitációs, téridős, 4D-s témában képes vagyok 10 oldalnyi elméleti hülyeséget összeírni. Maradnék csak a filmnél, ami sajnos teljesen félreértelmezte ezt a dolgot és átvitte az 5D-be, hogy a feketelyuk egy 5D-s konstrukció, amit az 5D-ben élő civilizáció készített azért, hogy abban megépíthessenek egy 3D-s teret, amit a főszereplőnk is tud értelmezni, hogy az átküldje a szükséges információt a "kiválasztott" lányának, aki azzal megmentse az emberiséget. Első nézésre ezt nagyon nehezen tudtam megemészteni, mert mondom, egy másfajta filmet vártam, tegnap viszont egészen jól szórakoztam. Maradjunk annyiban, hogy a karakterdráma része sokkal erősebb volt a filmnek, mint maga az űrkalandozós része. Kellett ide Matthew McConaughey, hogy lejátssza azokat a csillagokat az égről :) Minden tiszteletem neki, nagyon keményen elvitte a hátán ezt a filmet.

LeonScottKennedy

Én nem a fagyott bolygó körüli állomásra gondoltam!

A tiszta és egyértelmű, akár meg is valósítható eseménysor volt.

Amin a főszereplő lánya dolgozott és aztán rájött hogy "nincs idő" heurékát kiabálva. Az még az elején kiderült hogy az a beton bázis és rakétakilövő állás maga egy űrállomás, és azt szándékoztak felemelni. Persze ez csak az öregnek a hitegetése volt végig hogy legyen remény. Hiszen a másik verzióra (az embrió beültetésesre) játszott. A halála után viszont a főszereplő lánya csak megoldotta hogy felemeljék.

Ezt végül a film végén lehetett látni már Jupiter körüli pályán. Az a hatalmas forgó cső amiben több százezren élnek és farmok voltak a belső falán.

Na azt egyben vitték fel és az az eredeti rakétakilövő állás volt az.

És igen jó eséllyel az angol verzióban több dologra magyarázat illetve fény derülhet.

Sajnos a mai Magyar szinkronok hemzsegnek a hibáktól.

Hol vannak már a híresen jó szinkronjaink, ezelőtt 30 évvel....

1. fagyott felhők, amiken ütközni tud az űrhajó, meg landolni, járni tudnak rajta, miközben a valódi felszín jócskán lejjebb.

2. olyan bolygó, ami elég közeli a fekete lyukhoz ilyen erős idődilatációhoz, de mégse Roche-határon belül.

3. a folyamatos cunami bolygóján az árhullámnak a bolygóforgással kéne szinkronban lennie, vagyis naponta jönne, esetlegesen naponta egyszer oda és vissza, mégsem volt semmi éjjel-nappal változásra utaló fényváltozás.

A többi dolog elég korrekt ahhoz, hogy a legjobb és legakkurátusabb sci-fik közé emelje.

Nálam ezt csak A Mentőakció (The martian), A kapcsolat, az Érkezés és az Űrodisszeia űbereli .

#4:

Ó, vágom. Az egyébként a Szaturnusz köré ment, mivel ott volt a gravitációs anomália is, ami a féregjárat volt.

De megint csak, antigravitációs hajtóműre nem volt említés. Angolba legalábbis nem. Egyáltalán nem tértek ki arra, hogyan vitték fel oda az űrállomást. Meg ott a végén nagyon sok infó kimaradt, ami választ adhatott volna a dolgokra. Meg sem próbálták megmagyarázni, hogy Murph egyébként így mire jött rá. De korábbi beszélgetés alapján valószínűsítem, hogy sikerült összefésülni a kvantummechanikát a relativitás elmélettel, szóval gondolom valami ezzel kapcsolatos.

Plusz a film nyitott is maradt egy folytatásra, szóval Nolan igazán visszajöhetne forgatni egy Interstellar 2-őt. Mondjuk lehetne a témája a csak nemrég kifejlesztett kvantummeghajtó, és aköré egy igen jó kis drámát ki lehetne építeni. Wadmalac biztos ki tudna ;)

"Szal ugyan ez a jelenet és azt mondja Coop, hogy mi ott csak megfigyelők lehetünk."

Mivel nem tudunk interakcióba lépni az 5D-s világgal, mi csak megfigyelők lehetünk. Ahogy a halak az akváriumban is csak megfigyelői a külvilágnak. Vagy ahogy mi emberek ma csak megfigyelői lehetünk a 4D-s téridőnek, megérteni, interakcióba lépni nem tudunk vele.