Föld kialakulása, csillagok, fekete lyukak, univerzum?

1, szubatomi részecskék - könnyű atommagok - csillagok, galaxiskezdemények - nehéz atomok

2, kicsit kevesebb, mint 10 milliárd évvel

3, Igen, de nagyságrendileg eltérő korra nem kell számítani

4, Nem.

5, Nem tudjuk.

6, Az energiaminimumra való törekedés miatt.

7, a, Részben. b, Nem. c, Mivel "b" nem, nem ertelmezhető.

8, Elveszti az anyagi jellemzőit, így nem definiálható.

9, Légköri zavarok miatt.

Azért nézzünk néhány dolgot:

1: Dávid Gyula videói. Tökéletes és kiváló magyarázatok.

A többi kérdéshez is!

2: Gugli/fv.tábla!

3: Nem.

4: Lehet, de nem ezért!

5: Nem tudjuk.

6: Ugye viccelsz?

7: Igen/nem.

8: Anyagból.

9: A Föld légköre.

8. Modern szóhasználattal ( pl [link] ) feketelyuknak egy térrészt/régiót nevezünk (mint amilyen tartomány Magyarország, az ég a fejünk felett, stb).

Talán legnagyobb részt vákuum van ott. Por, fény, behulló ez+az. + van egy kicsi és nehéz (/töltött/forgó) valami középen/jövőben.

Más szóhasználattal ( pl [link] ) feketelyuknak nevezzük azt a valamit, ami létrehozza ezt a régiót -- senkinek a leghalványabb elképzelése sincs arról, hogy ez milyen állapotú. A jelenleg létező feketelyukak szerintem mind anyagból lettek. (De pl lézerrel is lehet csinálni.)

(Ez a más szóhasználat létezik, de, szerintem kevesen használják így, és nem is túl hasznos. Használd a modernt.)

Amúgy meg egy kérdésbe egy kérdést írj.

2. kérdéshez: a világegyetemet ma 13,8 milliárd évesnek becsülik, a föld életkora 4,5 milliárd év körüli.

9. kérdéshez: ha pislákol, vibrál, az légköri zavarból ered. Ha pirosan, akkor a saját belső fénykibocsátása miatt. Ha az a csillag a nap és piros, akkor vagy este vagy reggel van.

Tényleg minimum 100 dokut találsz youtube-on, ami minden kérdésre válaszol.

1. mojjo válaszánál közbeszúrnám a szubatomi részecskék és csillagok közé az érthetőség kedvéért a hidrogéngáz kialakulását, a gravitáció révén összeálló első, tiszta hidrogén csillagokat, amelyek szupernovaként megszülték a fúzió révén létrejött többi, nehezebb elemet.

3. még mindig mojjo alapján: lehet, de nem túl valószínű, ami születő naprendszereket meg tudunk figyelni, általában a központi csillag előbb beindul, minthogy a körülvevő por- és gázkorongból bolygók születnének. De talán csak azért nem látunk fordított sorrendet, mert beindult csillag híján nem látszanak.

4. Tényleg nem valószínű. A körülöttünk látható csillagok túlnyomó többsége idősebb a földünknél, sokkal. Másrészt meg esetlegesen látszhattak olyan galaxisok is, amelyek ma már kívül vannak a "láthatáron" (a tágulás révén ma már nem érhet ide a fényük).

5. tippelgetünk. Jó eséllyel nem végtelenül nagy, de valószínűleg nincs elérhető határa. Esetlegesen önmagába fordul vissza ott, ahol a széleit várnánk, mint egy gömb felülete.

6. egen, energiaminimum, de szerintem ez most a kérdezőnek nem sokat mond. A gravitáció a lehető legkisebb méretre húzza össze az adott térfogatot, az meg éppenséggel a gömb.

"Ha az felrobban akkor a fekete lyuk is felrobban?"

A fekete lyuk egy olyan porszívó, ami sokkal erősebb bármilyen azon kívül történő robbanásnál, tehát konkrétan hidegen hagyja, hogy a beszívás alatt lévő csillag esetleg robbangat unalmában. És a fekete lyuk éppen az elképzelhetetlenül nagy befelé húzó gravitáció miatt nem tud felrobbanni.

9. Igen, légköri zavar, de szerintem jobban érthető, ha a nagy nyári melegben rezgő látóhatárra gondolsz, az ok azonos, a különböző hőmérsékletű és fénytörésű légrétegek egymás előtti mozgása.

Ezek a kérdések akár egy egész könyv tartalomjegyzéke is lehetne. Csak néhány lehetséges válasz a fentiek mellett:

1. (Ez elég hosszú téma, a lényeget már leírták.)

2. A Föld a világegyetem kialakulása után kb. mikor alakult ki?

Univerzum kora: 13,8 - Föld kora: 4,5 = 9,3 milliárd évvel utána.

3. A Föld előbb kialakulhatott mint a legközelebbi csillagok?

A Föld és a Nap is egy korábban a közelben felrobbant szupernóva anyagából született, úgyhogy nem.

4. Esetleg lehetséges hogy a fény későbbi ide érése miatt sokkal kevesebb csillagot láthattunk volna a Föld kialakulásakor?

Amiatt biztosan nem. A galaxisunk jelenlegi átmérője ~százezer fényév, + akkor is voltak szomszédos csillagok pár-tíz vagy száz fényévre, + stb...

5. Honnan tudjuk hogy végtelen az univerzum?

Jelenleg az az elfogadott nézet, hogy nem végtelen, hanem véges és határtalan.

6. Miért gömb alakúak a bolygók, csillagok?

Kb. amiért a szappanbuborék.

7. Lehetséges lenne az hogy egy szupernovát (bár nem tudom milyen erős a robbanása) vagy egy hipernovát 'beszív' egy fekete lyuk? Ha az felrobban akkor a fekete lyuk is felrobban? Vagy ehhez elég lenne már a szuper/hipernovának a közelébe lennie a fekete lyuknak?

Beszippanthatja, igen. Nem robban fel tőle a fekete lyuk, olyan robbanás (sebességű tágulás) fizikailag lehetetlen.

8. Miből vannak a fekete lyukak?

Egyelőre nem tudjuk, de valami olyan dologból, ami tömeget képvisel és egy neutroncsillagot stabilan tartó erő (ld: Pauli-elv) sem működik nála.

9. Ha pirosasan pislákol vagy vibrál egy csillag az égen az miért lehet?

[link]