Meg lehet állítani egy tárgyat az űrben?

Rossz a térszemlélet. Itt a Földön megszoktuk, hogy van egy kitüntetett viszonyítási pontunk, maga a földfelszín, illetve az ahhoz képest rögzített, álló objektumok, egy ház, egy fa, stb… Viszont már a newtoni mechanika is rendelkezett egyfajta relativizmussal. A dolgoknak önmagában nem értelmezhető a sebessége. Sebessége valaminek csak valamihez képest van.

Klasszikus példa a vonat meg a kalauz esete. Ha a kalauz leül, akkor a vonathoz képest 0 a sebessége, a baktárházhoz képest meg pont akkora a sebessége, mint a vonaté. Ha viszont a vonat lassan megy, a kalauz meg ugyanazzal a sebességgel halad hátrafele, akkor a kalauz a vonathoz képest v sebességgel mozog, a bakterházból nézve viszont 0 a sebessége.

Tehát nincs olyan, hogy valami áll, nincs olyan, hogy valami v sebességgel mozog. Olyan van, hogy valami VALAMIHEZ KÉPEST áll, illetve valami VALAMIHEZ KÉPEST v sebességgel mozog.

Az Univerzum tágul valóban. De egyrészt nem egy abszolút térhez képest mozognak benne a galaxisok, nincsenek ilyen, vagy olyan irányban mozgó, ilyen vagy olyan sebességű galaxisok, csak hozzánk – vagy valamilyen más viszonyítási ponthoz – képest lehet valaminek sebessége, a sebességének iránya. A tágulásnak nincs középpontja, nincs egy abszolút tér, amihez képest tágulna bármi is. (Az extra meg az, hogy tulajdonképpen a világegyetem úgy tágul, hogy maga a tér esik át mértéktáguláson. Kb. mint a lufin a pöttyök. Ahogy fújod fel a lufit, a pöttyök közötti távolság egyre nagyobb és nagyobb lesz, pedig egy pötty sem mozog magához a lufihoz képest.)

A forgás, keringés viszont gyorsulás. Egy egyenes vonalú egyenletes zárt rendszerben (egy ablak nélküli űrhajóban) nem tudok megállapítani, hogy mozogsz-e, vagy állsz-e. Mert ahogy írtam, nincs is értelme a kérdésnek, mert mihez képesti mozgásról beszélünk. Viszont egy ilyen zárt, ablak nélküli űrhajóban meg lehet mérni, hogy az űrhajó mennyivel gyorsul. Akár érezheted is, hogy tapadsz fel az űrhajó falára, mint mikor egy körhintán ülsz. Viszont itt meg az nem állapítható meg, hogy valami gyorsul-e, vagy gravitációs mezőben van-e.

Mindenesetre visszatérve az eredeti kérdésedhez, a mozgás, az azt reprezentáló fizikai tulajdonság, a sebesség nem csak relativitáselméletben, de már a newtoni fizikában is egy relatív tulajdonság volt, mindig is csak akkor nyert értelmet, ha megadtuk, vagy egyértelmű volt, hogy mihez képesti mozgásról, sebességről beszélünk.

"maga a tér esik át mértéktáguláson"

Azt azért ne felejtsük el, hogy a tágulásnak van mérhető következménye, pl. a vöröseltolódás. Ha szó szerint minden mérték ugyanúgy nyúlna, nem tapasztalnánk ilyet. Egy galaxishoz pl. méréssel megadható, hogy konkrétan hány km/s sebességgel távolodik tőlünk. (Ezek átlagából tudjuk a tágulás mértékét is.) A tér ez alapján talán inkább bővül, mint nyúlik.

Ment a lájk #1-nek.

Ez a válasz alfa és omega egyszerre.

"hozzá közeledő anyaghoz képest "olyan mintha mozogna" de valójában a megállított Voyager űrszonda ugyan ott van"

Nincs különbség a kettő között. Valamihez képest állni fog, máshoz képest száguldani, ha nem hat rá erő. Ha hat rá, akkor lehet mondani, hogy gyorsul, kanyarodik, stb., de addig nincs ilyen, hogy abszolút nulla sebesség.

Kérdező, még mindig nem érted: NINCSEN olyan dolog a világban, amire azt lehetne mondani, hogy ez tuti áll.

MINDENT csak úgy tudunk jellemezni, hogy valamihez képest hogyan mozog.

Mivel a világunknak se középpontja, se széle nincs, ezért nem tudunk mihez viszonyítani.

Viszont van egy dolog, ami talán érdekelhet:

a háttérsugárzásból ki lehet számolni azt, hogy a Nap ehhez képest kb. 700 km/mp sebességgel mozog adott irányban.

Ugyan ez sem ad neked biztos pontot, de legalább azt mondhatod, hogy az ősrobbanás után 300000 évvel nagyjából ilyen irányban mozgott minden.