Meg lehet állítani egy tárgyat az űrben?

#4 vagyok:

Én rájöttem, hogy mi az a hiba amit nem vettél észre a saját példádban!

"Voyager űrszondát megállítják, tehát a sebességét 0-ra csökkentik, és ott nem hat rá semmilyen toló, vagy húzó erő,"

A kozmoszban mi köze a toló, vagy húzóerőnek a mozgásban levéshez? Semmi.

Ennek megértéséhez elegendő Newton első törvényét megértened:

Minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy megmarad az egyenes vonalú egyenletes mozgás állapotában míg más test vagy erő mozgásállapotának megváltoztatására nem készteti.

> Mindenhez képest áll.

Amíg van az világegyetemben egyetlen mozgó objektum is – akár egy kósza elektron is –, addig ilyen eset nincs.

> ott nem hat rá semmilyen toló, vagy húzó erő, akkor…

Akkor nem fog gyorsulni. Egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, vagy nyugalomban marad. A gyorsulás hiánya az rendben van. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás és a nyugalom viszont viszonylagos, a kettő nem különböztethető meg, ekvivalens – egyenértékű – egymással, viszonyítás kérdése, hogy melyikről van szó.

~ ~ ~

Továbbra is úgy gondolkodsz, mintha lenne valamiféle abszolút tér, egy abszolút koordináta rendszer, amihez képest a dolgok mozognak, illetve állnak. Ilyen abszolút tér NINCS. A newtoni fizika szerint sincs, a speciális relativitáselmélet megszületése előtt a fény sebességének függetlensége a viszonyítási rendszertől egy rövid ideig felvetette azt, hogy esetleg mégis van ilyen abszolút tér, valamiféle abszolút közeg – amit hipotetikusan éternek neveznek –, amely közegben terjed a fény hullámként, de mikor felvetődött az a kérdés, hogy pl. a Föld ehhez az abszolút közeghez képest milyen sebességgel mozog, kiderült, hogy nincs ilyen abszolút közeg, abszolút tér. A fény sebességének állandósága, függetlenül a viszonyítási rendszertől a newtoni fizikában ellentmondásos lenne, ezt az ellentmondást oldotta fel a speciális relativitáselmélet. Ez szintén megerősítette, hogy a tér nem egy abszolút természetű dolog, sőt további mennyiségek is relatívvá váltak. (Pl. az hossz, az időtartam, a tömeg stb…)

Tudom, hogy az emberi gondolkodás itt a Földön evolválódott, és születésed óta itt a Földön élsz, ahol van egy kitüntetett viszonyítási pont, maga a földfelszín, de ez önkényes választás, és lehet mást is viszonyítási pontnak választani. A Földnek ebben fizikai értelemben nincs kitüntetett szerepe. (Nota bene a Föld forog is, kering is, meg maga a Naprendszer is a galaxisban, tehát a földfelszín csak látszólag viszonyítási rendszer, a hétköznapi életben jó közelítéssel az, de szigorúan véve nem az, pl. ki lehet mérni a centripetális gyorsulást.)

Lehet kicsit az alapoktól kellene a newtoni fizikát újraértelmezni, és megpróbálni újraértelmezni a teret, mint nem egy abszolút, hanem egy relatív fogalmat. Hogy a vonatos példánál maradjunk azt kell megérteni, hogy a koordináta rendszeredet felveheted a vonathoz képest is, a töltéshez képest is, a kalauzhoz képest is, és hogy melyikhez képest veszed fel, az önkényes, és mindhárom egyenértékű. Viszont az, hogy a másik két objektum áll-e, halad-e, milyen irányban halad és milyen sebességgel, az mind a három rendszerben más és más lesz. A dolog ellentmondásmentes lesz, az egyik viszonyítási rendszerből a másikba való átszámolás után stimmelni fog minden, de nem lesz egy abszolút sebesség fogalmad.

~ ~ ~

Suta és nem minden tekintetben helytálló analógia, de a sebesség viszonyítási pont nélkül kicsit olyan, mint egy tárgy magassága viszonyítási pont nélkül. Milyen magas a Kékes-tető? Hát… Mihez képest? A helylábhoz képest? Az hol van? A Budai alsó rakparthoz képest? Elég önkényes viszonyítási pont. Vagy a tengerszinthez képest? Még ez is problémás amúgy, mert melyik tengerhez képest? Az Adriai-tengerhez képest? Vagy a Balti-tengerhez képest?

Az analógia nyilván suta, mert itt azért van egy kitüntetett pont, a Föld tömegközéppontja. (Nota bene a legritkább esetben adunk meg magasságot ehhez képest.) Illetve azért is suta, mert ezek a viszonyítási pontok egymáshoz képest nem mozognak. De látható, hogy valaminek a távolsága is relatív tulajdonság, attól függ, hogy mihez képesti távolságról beszélünk.

A sebesség a távolság változása egységnyi idő alatt. De ha a különböző pontok egymáshoz képest mozognak, akkor a távolsághoz hasonlóan a távolság változásának mértéke is más és más lesz, attól függően, hogy mihez képesti távolságról van szó.

"ne legyen mozgási energiája"

Az a poén, hogy még a mozgási energia is relatív. Gondolj bele, mekkora mozgási energiád van, ha a Nap körüli keringési sebességeddel számolsz, de ezt egy szobában ülve nem tudod megmérni vagy kihasználni, mert ott a sebességed nulla. (A tömeg relativitásába ne is menjünk bele. :))

#11 vagyok:

Egy utó-megjegyzés:

Tételezzük fel, hogy valamit "semmilyen mozgást nem végzőnek" mondunk, amihez képest viszont mi mozgunk.

Vagy ő mozog hozzánk képest? :D