Miért nem lépnek reakcióba a szénhidrogének vízzel?
Magas hőfokon reakcióba lépnek vele, de szabadállapotban, standard körülmények között nem.
Miért van ez? A co2 h2 reakciótermék magas hőfokon nem elég kedvező standard állapotban? Vagy miért?
Köszi!
Vagy egyáltalán mitől függ a képződéshő nagysága 1 vegyületnél?
Hogy mennyire ionos?
Mert pl mondjuk a 2Mg+O2–>2MgO reakciónál csak a magnéziumnak lesz képződéshője, mert igaz, hogy az oxigénnek is szét kell bválnia 2db O-ra, de az elemek képződéshője 0. És csak a 2 magnézium 2 külső elektronját kell gerjeszteni, hogy az oxigéneknek oda tudja adni őket, hogy ionosak legyenek. Vagy tévedek?
válasza:Figyelj az alapfogalmakkal komoly problémák vannak. Ráadásul mintha nem menne át, amit írok. Ezt írtam a 7. válaszomban:
"A képződéshő az az energia, ami akkor szabadul fel, vagy nyelődik el, ha egy adott vegyületből egy molt elemeiből előállítunk."
Ehhez képest amit a 11. válaszodban írsz, az teljesen értelmetlen. Csak a magnézium-oxidnak, mint vegyületnek lesz képződéshője, az azt alkotó atomoknak nem!
De akkor nézzük, mi történik az általad példának hozott reakcióban. A magnézium fémrácsos, azaz ahhoz, hogy reakcióba vigyük, a magnéziumatomok közötti kötést fel kell hasítani. Emellett a magnéziumokból magnéziumionoknak kell képződnie, azaz le kell szakítani róluk két elektront. (Be kell fektetni az első és a második ionizációs energiát.)
Az oxigénatomok közötti (kettős, kovalens) kötést is fel kell szakítani, ehhez is energiát kell befektetni. Ugyanakkor az oxigénatomok megkötik a magnéziumionok által megkötött elektronokat, így valamennyi energia felszabadul. (Ezt nevezzük elektronaffinitásnak.) Végül kialakul az oxidionokból és magnéziumionokból az ionrács, így felszabadul a rácsenergia. (Megjegyzem, a reakció nem biztos, hogy pontosan a fenti sorrendben mehet végbe, például lehetnek átmeneti állapotok is. De az energiaváltozásokat a fenti módon lehet végiggondolni. Itt van egy ábra például a LiF képződésével kapcsolatos energia változásokról:
Illetve egy bővebb szöveg, ha tudsz angolul:
"Igen de én már sajnos ott vesztettem el a fonalat, hogy az elektronokat gerjeszteni kell, hogy egymással reakcióba lépjenek?"
A kiindulási anyag atomjai közötti kötéseket fel kell szakít ahhoz, hogy reakcióba lépjenek egymással. (Nem az elektronok reagálnak egymással!) Ezt elemek esetében is meg kell tenni.
Okés köszönöm!
Most így helyrekerült egy pár dolog, úgy érzem.
Még az nem világos, hogy mikor az elektronaffinitásról beszélsz, akkor értem azt hogy bele kell fektetni a rendszerbe x kJ energiát hogy 1 molnyi elektront leszakítsunk, de például pont ennél a reakciónál, amit írtam miért szabadul fel akkor energia, amikor az oxigénatom megköti a magnézium gerjesztett elektronjait? Ez csak akkor következhetne be, hogyha nagyobb lenne az (első&második) ionizációs energiája a magnéziumnak, mint az az energia vagy távolság ami ahhoz szükséges, hogy az oxigén atom külső hélyára átkerüljön a 2 vegyértékelektronja.
Plusz még amit az első válaszoló említett, miért csak a szénatom az egyetlen nyertese a CH4+2H2O=CO2+4H2 reakciónak? A 2 oxigénatom ugyanolyan nyertese lehetne, mert a szén jóval kisebb elektronegativitással és ionizációs energiával bír, mint a HOH-ban a az oxigén melletti 2 hidrogénatom, vagy tévedek?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!