Valaki elmagyarázná ezt - szénhidrogének hidrolízise, égése (kémia)?

Azért nem oldódik mert apoláris.

Amikor ég, akkor van külső energiabefektetés (szikra, begyújtják stb.) így egy magától végbemenő (sőt heves) reakcióval felesleges összehasonlítani.

Na ilyet se hallottam még, hogy valaki szerint az éghetőségnek és a vízoldhatóságnak együtt kéne járnia. Elég csak belegondolni, hogy a fa vagy az olaj nem oldható vízben, míg ami jól oldódik, mint a só, az nem éghető. Persze van ami éghető is és oldható is vízben, de szerintem épp elég nyilvánvaló ellenpélda van.

A vízben való oldhatósághoz az kell, hogy az anyag poláros legyen. Az éghetőséghez meg az, hogy képződhessenek belőle stabil oxidok, amiknek az energiája kisebb a kiindulási anyagnál. Röviden, redukált állapotban legyenek, és így el tudjanak oxidálódni.

"Vagy ha nem egyforma a polárosságuk, akkor kémiai reakcióba sem lépnek egymással?"

A polaritás nem befolyásolja nagyon hogy anyagok reakcióba lépnek-e. A szénhidrogének nem azért nem lépnek reakcióba vízzel, mert apolárisak. Azért nem OLDÓDNAK. Mert hogy a kérdésben ez szerepel. De azért nem lépnek reakcióba vízzel, mert nincs milyen reakcióba lépni vele.

"Szóval azt nem értem, hogy pl a C4H10 meg úgy általában az alkánok (vagy az összes szénhidrogén?) nem oldódnak vízben, viszont égni meg elégnek. Ez mitől van?"

Nem egészen értem, hogy miért kéne bármi összefüggésnek lenni a vízben való oldódás, és az oxigénnel való reakció között. Még rengeteg olyan anyag van, ami vízben nem oldódik, de jól el tud égni. Például a hidrogén és a kén sem nagyon oldódik vízben, pedig mind a kettő éghető. A két dolog teljesen független egymástól.

"Mert csak arra tudok gondolni, hogy a H2O-ból felszabaduló energia nem akkora, mint az O2 kötésenergiája, nem elég nagy a szabadentalpia."

Bocsáss meg, de ennek a mondatnak szerintem semmi értelme. Én legalábbis nem tudom megérteni, milyen gondolatmenet áll mögötte, vagy mit akarsz vele kifejezni. Ezt nem beszólásnak szánom, egyszerűen azt érzem, úgy használod a fogalmakat, hogy nem pontosan érted őket. Szerintem ezt kéne először rendben rakni.

Az alkálifémek azért tudnak reakcióba lépni a vízzel, mert erős redukáló szerek, így a vízmolekulákban levő (oxidált) hidrogénatomokat redukálni tudják (ez valóban az alacsony elektronegativitásuk miatt van).

Az, hogy mekkora a vízben a kötési energia ilyen szempontból nem (annyira) fontos. (Megjegyzem, minél nagyobb a kiindulási anyagok kötési energiája, általában annál nehezebben megy végbe a reakció.)

"És ami pl poláris, az se biztos, hogy oldódni fog vízben fizikailag minden esetben?"

Nem biztos, de elég valószínű. A kivételek, legalábbis ami kivételként eszembe jut, azok főleg a poláris polimerek. Pl. a papír/fa alapja cellulóz, ami poláris, mégsem oldódik vízben. Mivel a polimereknek nagyon kicsi az oldódási entrópiája, és ezért nehezebben oldódnak.

"Van olyan hogy a poláros anyag poláros oldószerben kémiailag oldódik?"

Persze, rengeteg. A kémiai oldódás egy kémiai reakció. És annak, hogy kémiai reakció történjen két anyag között, nincsen polaritásbeli feltétele. Kémiailag reagálhat poláris+poláris, apoláris+apoláris és poláris+apoláris anyag is.