Honnan tudom, hogy egy poláros vegyület viselkedik vízben?
Tudom hogy poláros polárosat old, de az nem tiszta, hogy mikor van az, hogy pl alkotórészeire bomlik és/vagy hidrátburok fogja körbevenni, vagy mikor van az, hogy hidrolízissel -OH kapcsolódik hozzá?
Mert pl az alkálifémeknél és alkáliföldfémeknél hidrogéngáz képződésén ek jelenlétében az adott elem hidroxidos szilárd vegyülete jön létre
Pl: Na + H2O —> NaOH + H+
Miért nem Na+ + 2H2O lesz? Vagy nem tudom hogy pontosan mennyi vízmolekula kapcsolódna az oxigén fejével a nátrium felé fordulva...
Köszi, ment mindenkinek a zöld kéz!!
Tehát ha jól értem, nagy elektronegativitású anyagnál kémiai oldódás történik, ha pedig egyformán (a)polárosak akkor burok (hidrát/szolvát képződik)?
Mondjuk pl a C4H10 gáznál mi lesz ha vízbe vezetem? Csak mert illene neki feloldódnia, mert ő is poláros, de nem tudom hogy itt is pl hidrátburok képződik? És ha igen, mi a képlete??
A C4H10 nagyon is Apoláris vegyület NEM oldódik vízben. A C-H kötések polárosak ez igaz, de attól még a molekula egészét kell nézni.
Alakja és szerkezete miatt nem alakul ki rakta két pólus, nincs elektronban szegény vagy gazdag része.
Akkor oldódik vízben, ha dipólus molekula, vagy ionos vegyület, akkor nem, ha apoláris és kovalens jellegű a vegyület. A molekula formáját is figyelembe kell venni.
De én nem a CnH(2n+2) képletű nem elágazó vegyületre gondltam, hanem a 2-metil,propánra
Az sem fog oldódni vízben? Mert sztem ez poláros
2-metilpropán más nevén izobután:
Bár a térbeli elrendeződése nem a legszimmetrikusabb ez még kevés ahhoz hogy teljes mértékben poláris molekulaként viselkedjen.
Szóval ez még szimmetrikusnak számít:
[link] #/media/File:Isobutane4.png
Ha az egyik ág végén egy hidrogén helyén mondjuk egy OH csoport csücsülne na az már kellően felborítaná a szimmetriát hogy poláros legyen.
Köszi!
Még 1 kerdes: hogyha apoláros apolárossal reagál, akkor az alkáli fémekkel pl miért kezd heves reakcióba a víz? Mert a Mg + H2Onál mikor magnéziumhidroxid és 1/2H2 keletkezik, akkor ott a Magnézium atomok között fémeskötés van(egyformán) és ez apolárosnak számít. Vagy tévedek?
Ugyanúgy a fentebb említett vegyületnél, az is apoláros (C4H10 gáz), viszont a CO2 + 1/2H2 reakciót fogja hozni a vízzel
Akkor ez miért van?
Mert az reakció, nem oldódás.
A fémes kötés nem apoláris, delokalizált elektronok tartják fent, de ez a reakció szempontjából lényegtelen, hiszen nem minden fém lép reakcióba a vízzel.
Ott Mg ATOMOK találkoznak a vízzel, míg oldódásnál Mg2+ IONOK kerülnek az oldatba, mondjuk egy MgCl2 IONOS vegyületből.
Az izoprén, vagy bármilyen alkán, de még az alkének SEM lépnek reakcióba a vízzel katalizátor nélkül, de egyik SEM oldódik benne.
Köszi!
Az oldódást mostmár értem, hogyha ionos akkor biztosan oldódik (fizikailag)
De azt honnan tudomC hogy egyáltalán fog-e kémiai reakcióba lépni a vízzel, vagy nem??
Az hogy melyik elem reagál vízzel az mind minőségi tulajdonság (értsd elemenként változó, a tulajdonság egy csoportban általában azonos) anyagszerkezeti okokra vezethető vissza.
Szóval egyszerűen meg kell tanulni. Ez kb. a legegyszerűbb módja.
A Mg tömb így amblock nem rendelkezik töltéssel de ún. helyi potenciálok kialakulhatnak a fémek egyenetlen felületén. Ezzel függ össze a korróziójuk (Fe), ha nincs védő oxidrétegük (ami szintén emiatt alakul ki végső sorban pl. Al)
A delokalizált elektronok az atomtörzsek között mozogva tartják fenn a rács alakját.
S igen, minnél inkább ionosabb a kötés annál vízoldékonyabb, minnél kovalensebb, annál inkább nem. Ez gyönyörűen látszik az ezüsthalogenideken: az AgF még NEM csapadék, de az AgCl már csapadék, színük pedig mélyül AgBr már sárgásfehér, AgI már halványsárga. Fokozatosan csökken a ∆EN, egyre kovalens jellegűbb a kötés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!