Hogyan okoz a szén-dioxid üvegházhatást ha nagyobb sűrűségű, tehát nehezebb mint a levegő?

1) Ahhoz, hogy a gázok elváljanak tömeg szerint, különösen zárt környezet kell, pl. egy zárt pince. A légkörben az állandó légmozgás miatt folyamatosan keverednek a gázok, és nem válnak szét tömeg szerint.

2) Az üvegházhatás attól van, hogy a föld felszínről kibocsátott infravörös sugarak megakadnak a légkörben levő CO2 molekulákban, és nem tudnak eltávozni. Így igazából nincs különösebb jelentősége, hogy pontosan hol van az a CO2. Lehet a földtől 1 mm-re, lehet 100 m-re, lehet 1000 m magasban, ugyanúgy okoz üvegházhatást.

"Oké, de minden szén-dioxid amit termelünk megmarad szerinted?"

Nem, viszont több marad meg mint amennyi elhasználódik. Ezért nő folyamatosan a koncentrációja:

[link]

Ha több használódna el, mint amennyi termelődik, akkor meg csökkenne. Ha meg a két folyamat pontosan azonos lenne, akkor stagnálna. De nem így van, hanem úgy ahogy az elején mondtam. Túl sokat termelünk, nem használódik el mind, ezért nő a koncentrációja.

- A "nehéz"-séget és üvegházhatást ketté kell választani, két külön téma.

- A CO2 egyfelöl valóban nehezebb (kb.50%-kal) mint a levegő.

- Másfelöl egy szimpla szellőztetés is kiviszi a pincéből, ha túl sok "mustgáz" gyűlt volna ott össze.

- Mivel jelentős légkördinamikai erőhatások vannak a légkörben (pl.:szél), így könnyű a CO2-nek keverednie a légkörben. Ezért nem fuldoklunk a CO2-ben a Földön és ráadásul jelentősen kevesebb is van belőle mint egy zárt boros pincében, ahogy korábban is íródott.

- Eddig nem említődött, de szintén lényeges, hogy meddig marad a légkörben a CO2. Míg egy vízpára átlagosan 10 naponta újul meg, addig a CO2 átlagosan 100 évente (ennyi év után távozik a világűrbe az a rész, ami nem került vissza a Földre).

- Azonban nemcsak CO2-kibocsátás, hanem -elnyelés is van (Föld viszonylatában). Fotószintézis, óceánokban megkötés (savasodás), etc.

- Külön szokták említeni az antropogén CO2-hányadot a teljes légköri CO2-ből (ez izotópos vizsgálattal kimutatható): 48 ppm, 11%.

- Az üvegházhatás egy teljesen más, jóval nehezebb, komplexebb, nagyobb téma, és mivel az eredeti kérdés ennek megvalósulását nem firtatta, így most abbahagyom. Kiindulásnak azért linkelem a magyar wikipédiát, mert nagyon jó bevezetésnek tartom a témába.

[link]

- Ezek után házi feladat: a CO2 koncentrációjának illetve üvegházhatás szempontjából fontos elnyelési sávjainak ismeretében megmondani, hogy a teljes (földi) üvegházhatás mekkora hányadáért (hány százalékban) is felel a CO2!

PS: Google használata éppúgy megengedett, mint a gondolkodás. ;)

Ahogy előzőek leírták hiába nehezebb a gázok keveredése miatt nem halmozódik fel a felszínen.

És mindegy hogy hol van ugyanúgy üvegházhatású.

Egy része részt vesz a körforgásban, de sajnos a kibocsájtás több mint amit a természet el tud nyelni, főleg nem úgy hogy közben pusztítjuk is ezt a természetet!

De adok egy másik sokkal aggasztóbb példát:

Kén-hexafluorid!

[link]

Sokkal nehezebb a CO2 nél is mégsem gyűlik össze lent még a Mauna Loa tetején is mérni tudják emelkedő koncentrációját!

[link] #/media/F%C3%A1jl:Mauna_Loa_Sulfur_Hexafluoride.png

És hogy miért veszélyes?

23900 szor erősebb üvegházhatású mint a CO2!!!

Ez egy extrém üvegházhatású gáz amit csak az ember állít elő és bocsájt ki. A Természet nem használja fel.

Le tud bomlani de csak több 1000 év alatt!!!

Egyenlőre kicsi a hozzájárulása a teljes felmelegedéshez, de mivel felhalmozódik és megmarad, ez gyorsan változhat, valószínű fog is változni!

Néhány évtizeden belül utolérheti a metán vagy a CO2 hatásait!

Itt 1:17 körül mutatják be azt a tulajdonságát hogy mire használja az emberiség és miért:

https://www.youtube.com/watch?v=u19QfJWI1oQ

Igen, úgy okoz/okozhat, hogy a légmozgások jól elkeverik.

Másrészről igencsak "híg" a levegőben a széndioxid tartalom. Jelenleg 400 ppm körül van, mint jól írta valaki. Hogy ez mennyi?

A "ppm" "part per million" (az egész milliomod része) Az egész rész egy milliomodát jelenti. Úgy kell ezt elképzelni, hogy a 400 ppm az egymillió levegőmolekula közül 400 széndioxid. Másképpen fogalmazva a levegő 0,04 % széndioxid molekulát tartalmaz. Ez elég híg, nem?

Példaként: Egy kád tiszta víz legyen száz liter. Ennek mennyi a 0,04 %-a? Az 4 cent, azaz egy "feles" sincs. (Manapság viszont sok helyen 4 cent 2 cent a "tömény" "mérete". Grrr... De ez nem ide tartozik, csak összehasonlításképpen... :D)

Ennyi kék tintát hozzákeversz, mennyire lesz "sötétkék" a vized? :)

Egy köbméter (ezer liter, azaz egymillió cm^3) levegőben 400 cm^3 (kevesebb mint fél liter) széndiodioxid gáz van.

De nézzük vízgőzt(!) például ami nagyon léghőmérséklet függő.

[link]

A vízgőz mennyisége a légkörben átlagosan 0,4 - 40000 ppm között változhat. Extrém száraz (és nagyon hideg!) levegő a 0,4 ppm. Ilyen csak az Antarktisz -80 °C fok körüli hőmérsékletén fordulhat elő. A másik véglet egy trópusi 30 °C fok feletti hőmérséklet, és 100%-os páratartalomnál mellett fordulhat elő.

De ne tévedünk nagyot, ha a vízgőzt átlagosan 10000 ppm-re vesszük. A 10000 és a 400 aránya... Nos látható a különbség.

A vízgőz is "üvegház" gáz. De van egy lényeges különbség a széndioxiddal szemben. Ugyanis míg a széndioxid mindig(!) gáz állapotban fordul elő a légkörben, úgy a vízgőz mindhárom halmazállapotát felveheti a levegőben. Mi több, ezek az átalakulások igen nagy látens hő felvétellel, illetve leadással járnak.

A hőfelvétel: olvadáskor, jégből folyadékká párolgáskor, folyadékból vízzé.

A hőleadás: kicsapódáskor, azaz gáz (gőz) állapotból folyadékká, és fagyáskor azaz folyadékból jéggé.

De ez csak egy körülmény, a víz képes felhőket létrehozni, amelyek erősen csökkentik a felszínre érkező besugárzás mennyiségét, és "minőségét". Mit több, képesek a kisugárzás erőteles csökkentésére, pl. éjszaka, amikor nincs az adott területen besugárzás. (Lásd, a felhőtlen éjszakák dermesztő hajnalait.)

Na ennyi "bevezető" után nézzük, mennyi - az ember által kibocsájtott széndioxid mennyiségnek - a szerepe abban, hogy a klíma enyhén melegszik. (100 év alatt kb. 0,5 °C fokot. A légköri széndioxid meg 280 ppm-ről 400 ppm-re.) Közbevetőleg - hogyan lehet, hogy a töretlen és viszonylag "drasztikus" széndioxid mennyiség növekedést NEM követi a hőmérséklet drasztikus növekedése, sőt a trend lassulóban van.

Itt egy igencsak visszafogott hangú írás, amely igyekszik objektíven vizsgálni a kérdést:

file:///C:/Users/dellfil/Downloads/Klima_es_energia_2013_02.pdf

Azt hiszem ez a link válasz némely válaszokra. :)

Pl.: "Az üvegház-hatáshoz nem kell annyi, hogy fuldokoljunk, ahhoz ez a picurka mennyiség éppen elég."

Vagy:"Az üvegházhatás attól van, hogy a föld felszínről kibocsátott infravörös sugarak megakadnak a légkörben levő CO2 molekulákban, és nem tudnak eltávozni. Így igazából nincs különösebb jelentősége, hogy pontosan hol van az a CO2. Lehet a földtől 1 mm-re, lehet 100 m-re, lehet 1000 m magasban, ugyanúgy okoz üvegházhatást."

Szóval.... :)

dellfil