Normál légköri nyomáson lehet tárolni hidrogént PET palackban (úgy hogy a palackban levő hidrogén nyomása se legyen nagyobb mint a kinti levegő nyomása) anélkül hogy elpárologna?
Nem tudom, mennyire átjárható a PET műanyagja a hidrogénnek, kicsi molekula-mérete miatt igen illékony, gyanítom, hogy a műanyag palack "ereszt", a polimer láncmolekulák közt a hidrogén át tud slisszolni.
Az azonos külső-belső nyomás csökkenti a szivárgást, viszont nem csak a nyomás számít, hanem a parciális nyomás is, az alapján meg a benti hidrogén igencsak ki akar menni, akkor is, ha a levegő nyomása kint azonos a benti hidrogénével.
Valószínűleg odáig is szökni fog, míg némiképp a légköri nyomás alá csökken a nyomása, mert kifelé több hidrogént tud engedni, mint befelé a levegő gázkeverékét.
A hélium molekulamérete kicsit kisebb a H2-nél, az spec az üvegen is elég rendesen átdiffundál. Gyanítom, hogy a hidrogén is meg tudja tenni. A PET palack az üveghez képest szúnyogháló.
Wadmalac
Köszi a választ.Akkor szerinted melyik az az anyag ami jobban meg tudja tartani.Mondtad az üveget, ennél jobb van-e?
ad1:
"a parciális nyomása is számít..."
Szóval, ha az össznyomás azonos, akkor ha valamilyen gáz még jelen van, a parciális nyomás biztosan kisebb mint a kinti össznyomás.
Ennek ellenére a hidrogén mégis kiszökik.
Miért is?
Mert ezt az anyagáramot (hidrogén kiszökés) nem a nyomáskülönbség hozza létre, hanem a koncentráció különbségből adódó kémiai potenciál különbség. Az anyagtranszport módja pedig a diffúzió.
Példa:
Ha a hidrogén csak 10 %ban van jelen a palackban a parciális nyomása csak 10 %-a a kinti össznyomásnak, mégis kiszökik a hidrogén, mert a koncentráció különbség által létesített diffúzió bizony erősebb az ösznyomásnál. (kint a hidrogén parciális nyomása közel zérus!!!)
A kérdéshez:
A gáznemű hidrogén nem párolog. diffúzió útján távozik.
Fick bácsi I. és II. törvénye - mint természettörvény írja le a diffúzió jelenségét. Ez általánosan elfogadott ás kísérletileg igazolt törvény. Az egydimenziós esetre vonatkozó modell matematikailag igazolt.
Magának az alapjelenségnek itt olvashatsz utána.
De a lepontozók kedvéért, akiknek kevés lenne a wikipédia szócikk, próbálok szemmel látható gyakorlati példát is mondani a diffúzió mint anyagtranszpor hétköznapi előfordulására:
Legszebb példa talán a teakészítés: a forró vízbe tett filterből mindenféle kevergetés nélkül a tea színezőanyagai kijönnek és megfestik a színtelen teavizet. annélkül, hogy bármit csinálnánk vele, kavargatás és lötykölés nélkül is megfigyelhető üvegpohárban a jelenség.
Kérdező, a természettörvényként elfogadott axiómákat nem bizonyítuk, hanem megtanuljuk!
"kint a hidrogén parciális nyomása közel zérus!!!)"
Erre próbáltam utalni, talán pontatlanul fogalmazva.
Facán összekeveredik a két gáz mindkét rétegben, plusz mindkettő szökik. :)
Amúgy ez azért nem olyan, hogy huss és elment a gáz.
Ez egy lassú folyamat.
Nem tudom, milyen célból, mennyi ideig szeretnél hidrogént tárolni.
Rövid távon a szökés elenyésző lehet.
De én azért mellette állva nem szívesen gyújtanék rá. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!