Hát… Akkor lesznek problémák. Egyrészt ilyenkor az elektronok könnyen el tudnak szóródni mindenfelé, és ami rosszabb, hogy a levegőben egy csomó minden tud ionizálódni, ha nagy feszültséget kapcsolsz rá. A levegővel töltött „katódsugárcsöved” érzésre inkább egy „villámkamra” lesz.
(Illetve a gázzal töltött csövekről, amikre nagy feszültséget kapcsolunk, nekem a sugárzás detektorok jutnak eszembe, mint a Geiger–Müller-számláló vagy a proporcionális kamra. Esetleg ezeknek próbálj még utána olvasni ebben a témában.)
2016. máj. 14. 21:43
Hasznos számodra ez a válasz?
2/10 anonim válasza:
Nem fog működni. Nem véletlenül van benne vákuum. Olyan szinten szórodik, és "nyelődik el" az elektron, hogy csak minimális eséllyel éri el a képernyőt.
2016. máj. 14. 22:14
Hasznos számodra ez a válasz?
3/10 EagleHUN válasza:
Jól mondják előzőek. Plusz a katód ami izzik elég eloxidálódik a levegő oxigénje hatására. Így maximum néhány percig fog működni.
2016. máj. 14. 22:43
Hasznos számodra ez a válasz?
4/10 anonim válasza:
Persze a félreértések elkerülésére azért szögezzük le, hogy nem üres tér van a katódsugárcsőben, nem olyan az, mint a világűr, hanem csak kisebb légnyomás, amit technikai értelemben vákuumnak neveznek.
2016. máj. 15. 22:27
Hasznos számodra ez a válasz?
5/10 anonim válasza:
4.: és akkor miért tesznek bele olyan anyagokat amiknek az a céljuk, megkössék a benne maradó gázmolekulákat? Minnél nagyobb a vákuum egy CRT-ben annál jobb a működése,és annál nagyobb az élettartama. Ezért törekednek a lehető legnagyobb vákuumra, és ezt a CRT-be betett megkötöő anyagokkal is javítják.
2016. máj. 15. 22:59
Hasznos számodra ez a válasz?
6/10 EagleHUN válasza:
Megkötő anyagokkal maximum az oxigént vizet és széndioxidot tudják így "megkötni". A legnagyobb részt alkotó nitrogént és nemesgázokat nem. Ezért ez csak egy túlbiztosítása a dolognak. Hogy ami a vákuum szivattyúzás után bent maradt az biztosan ne okozzon problémát!
2016. máj. 16. 09:21
Hasznos számodra ez a válasz?
7/10 EagleHUN válasza:
Négyes a világűr sem teljesen üres! Ionizált kósza atomok és igen erőteljes részecskeáramlás (magtöredékek stb...) van benne.
A földgolyón a fejlett technikával már sikerült a világűrnél is "nagyobb" vákuumot előállítani!
Persze ez nem a katódsugárcsőben van... :)
2016. máj. 16. 09:23
Hasznos számodra ez a válasz?
8/10 anonim válasza:
Itt most úgy érdemes definiálni a vákuumot, hogy olyan ritka közeg, amiben a részecskék szabad úthossza jóval nagyobb, mint a katódsugárcső méretei. (Azaz például egy elektron igen nagy valószínűséggel ütközés nélkül jut el egyik végéből a másikba.)
2016. máj. 16. 11:00
Hasznos számodra ez a válasz?
9/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat.
2016. máj. 16. 15:27
10/10 anonim válasza:
Minél kisebb a nyomás a katódsugárcsőben, annál jobban működik.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: