Milyen alakja, kiterjedése van a szubatomi részecskéknek (ha van egyáltalán, meg értelmezhető a dolog)? Hogyan, mivel lehet ezeket megfigyelni, vizsgálni, mérni?

Az a legnagyobb gond, kérdező, hogy az elemi részecskékre nem létezik pontszerű modell.

Az égitestekre létezik.

Tehát az égitestekre vannak olyan körülmények, ahol pontszerűnek tekintheted őket, és ez nem okoz problémát.

Az elemi részecskékre pedig nincsenek ilyen körülmények.

Szerintem még a legjobban azzal jársz, ha felhőknek tekinted őket. De ráadásul olyannak, ahol a sűrűsége is változik.

"Szóval időben meg térben is változnak, nincs határozott alakjuk?"

Nem erről van szó. Például én változom időben (öregszem), és térben (rengeteget mozgok), de van határozott alakom. Bárki ismerős felismer.

Nemcsak arról van szó, hogy "milyen alakja van", arról is, hogy bármilyen, nem megismerhető. Nincs mivel mérni. Mit gondolsz, mi a mérés? Mérd meg egy alma átmérőjét. Azt most hagyjuk, hogy nem tökéletes gömb. A probléma az, hogy veszel egy sublert, ráilleszted, leolvasod. Mire én: az eredmény rossz, túlságosan megnyomtad (vagy túl lazára vetted). Na nem sok a különbség, úgy egy ezred milliméter. Ezen évekig elvitatkozhatunk, ugyanis nincs aki képes lenne ellenőrizni, melyikünknek van igaza. És ez még látható! Minél kisebb objektumot veszel, annál nagyobb a probléma. Mit gondolsz, hogyan működik a fénymikroszkóp? Jön a foton, nekimegy az objektumnak, visszaverődik, nyomot hagy, te meg figyeled. Na és ha egy másik fotont akarsz nézni? Emez nekimegy, akkorát lök rajta, hogy egészen máshol lesz, mint előtte. Te pedig azt hiszed, jó eredményt látsz. Ugyanez helyzet minden tulajdonsággal. Maga a mérés befolyásolja az eredményt. Persze ez az egész még ennél is komplikáltabb (várom, valami fizikus mikor igazít helyre), tehát vagy megtanulod sok éven át szépen apránként, vagy nincs esélyed azon a szinten, amilyenen szeretnéd. Bármit mondunk, szavakkal fejezzük ki, de neked arról nincs tapasztalatod, kicsit vagy nagyot, de mást értesz alatta.

Vannak dolgok, amiket nem lehet elmesélni csak megtanulni. És a tanulás hossza a z adott dologtól és a megérteni akarás szintjétől függ.

"A proton sugarát már megmérték."

Az egy átlagos érték.

A valóságban sohase pontosan annyi.

A gond ott van, hogy bizonyos méret alatt nem tudod használni a köznapi kifejezések egy részét.

Nem állandó az alak!

Folyamatosan változik a kiterjedés!

Méghozzá nem úgy, hogy nő, vagy csökken, stb: hiszen KÖZBEN sem állandó!

Hogyne!

Van neki egy ún. megtalálási valószínűsége.

Ez azt is jelenti, hogy sok mindentől függ, éppen hogy néz ki - viszont minden pillanatban van egy adott térrész, amin belül 90% valószínűséggel megtalálod.

Valahol.

Azt szintén nem lehet tudni, hogy a térnek éppen melyik részén lesz, erre szintén valószínűségek vannak csak.

De ezt a 90% valószínűséget szokták a részecske éppen aktuális nagyságának hívni.