Mennyire lehet görbe a tér? Görbe lehet-e egyáltalán? Bizonyítható-e a tér görbesége vagy nem-görbesége?

Én is reagálok és pontosítok.

"A féreglyukra ez egy reálisabb ábrázolás: ...

Az ábrából is látható, egyáltalán nem biztos, hogy a féreglyuk egy rövidítés."

Igazából ilyen értelemben eléggé félrevezető mindkét ábrázolás. Ez amit belinkeltél pont azért mert ilyen következtetést nem szabad levonni az ábrából hogy nem biztos hogy egy rövidítés. Konkrétan az ilyen fajta ábrázolás szerint, ha vizuálisan interpretáljuk akkor az ábrából az látszik, hogy SOSE rövidítés (ez persze hamis következtetés). Az más kérdés, hogy igaz a mondat többi része. Erre analóg módon a Föld térképen való reprezentációját tudom mondani, ott a gömböt képezzük le síkká. Ami nem megy torzítás és/vagy szakítás nélkül. Ha például vesszük a földrajzi atlaszt ahol egy ellipszisbe van leképezve a Földgömb és ábrázoljuk egy nyugatra tartó hajó útját mely megkerüli a Földet, akkor olyan furcsaságot fogunk látni hogy kezdi elérni az ellipszis egyik nyugati szélét majd hirtelen az egyik keleti szélére térugrik. A valóságban azonban semmi térugrás nincs, semmi kitüntetett pontja az a pont ahol a térkép nézetünkbe "átugrott". Ezzel a topológia foglalkozik részletesen. Pl. egy négyzeten belül ha síkidomokat rakunk, elkezdjük parkettázni stb, ezt összehatjuk egy hengerré akkor ugyanúgy "működik" rajta a geometria mintha nem hajlítottuk volna meg, mert topológiailag invariáns, kvázi az is sík csak hülyén helyezkedik el a térben. Ugyanez nem tehető meg egy gömbbel, ott már torzítás, szakadás avagy valamilyen "anomália" lesz. Tudjuk hogy a Földgömb térképen való ábrázolásánál van szögtartó, területtartó stb vetület. Úgy mint erről, szintén a féreglyukról se szabad semmi ilyesmi következtetést levonni a vizuális ábrázolásáról.

Továbbá ez a -"görbült tér"- mint fogalom is van egy kis félreértelmezés. Ezt mondják egyszerűsítve ha nem akarnak 2 oldal levezetést leírni helyette, analógiát használva a görbület hétköznapi értelmezésével. Olyan értelemben nem görbe mint hétköznapi értelemben ahogy elképzeljük. Nincsenek euklideszi egyenesek "kifeszítve" melyekhez képest elgörbül. Először is nem térről, hanem téridőről beszélünk, amikor fizikával foglalkozunk ilyen szinten. A tér és az idő egymástól nem külön kezelhető fogalmak. Röviden mondva annyit jelent hogy görbült, hogy nemeuklideszi geometriával írható le. Ugyanakkor például a Bolyai-Lobacsevszkij geometriában egy euklideszi egyenes vetülete lesz nem egyenes. Mondjuk az Euklideszi geometrián kívüli egyeneseket avagy az egyenes fogalom általánosítását más geometriákra geodetikus vonalnak szokták hívni. Vagyis Euklideszi geometria geodetikus vonalai az egyenesek.

"És a másik nagy kérdés, hogy mikor? Ha valóban egy erősen torzult téridő-szeletről beszélünk..."

Ezt csak azért idéztem mert nagyon jól írja a hozzászóló.

"Szerintem igen, feltéve, hogy ismerjük a fennálló téridő-torzulat mértékét. ..."

Az szerintem egy költői kérdés típusú kérdés volt vagyis csak nyelvtanilag kérdés. Igazából egy célzás/utalás akart lenni inkább. Azért éppen meg is lehet válaszolni a kérdésként értelmezve. Nem véletlenül linkelte be a wikis oldalt az egyidejűséggel kapcsoltban. Matematikai értelemben értem persze >>>mivel nem tudunk ilyenről hogy a fizikai meg is valósítana ilyet<<< , hogy meg lehet e. Kívülről nézve mennyit haladt és mennyi idő alatt. Elosztva egymással a kettőt (út/idő) kijön valami (amit kétséges sebességnek értelmezni azért írta idéző jelbe), jó, de mit csinálsz abban az esetben amikor azt méred, hogy hamarabb érkezett meg mint amikor elindult?

Mj.:

Ez a rel.elm. ötvözve a saját fantáziánkkal. Vagyis a rel.elm. szerint lehet is akár, azonban erről nem mond semmit, hogy belül milyen hosszú a féregjárat, mi a járaton belül a téridő metrikája. Arról se hogy hogyan kapcsolódnak össze távoli részei a térnek féreglyukakon keresztül. Sőt arról se mond semmit hogy egyáltalán meg is valósítják-e a fizika törvényei.

A tér görbületére a papírlapos hasonlat tökéletesen fals elképzelés, mert azt a képzetet kelti, hogy a tér úgy görbül, mit a papírlap. No ilyenről szó sincs. A "görbület" egy analógiás szóhasználat, azt jelenti, "úgy viselkedik, mint ha meglenne görbülve". Más szavakkal, a térgörbület azt jelenti, hogy az itt "tartózkodó" objektumokra (fotonok, részecskék vagy egy űrhajó) olyan erőtörvények érvényesülnek, mintha görbe lenne a tér. Például az egyenesvonalú mozgás itt olyan, ami másutt görbe vonal.

A féregjárat pedig valójában egy tudományos szleng, vannak modellek, de tapasztalat semmi. Csak elméleti eszmefutattás. E dolgokat nem szabad úgy képzelni, mint a klasszikus földi világban a hétköznapi tapasztalat.

> „Elméleti feltevések vannak, hogy féregjáratokon át lehet "menni" a tér másik részébe. Ehhez viszont az kell, hogy a tér másik része "közel" legyen, tehát mint amikor egy papírlapot összehajtunk, úgy kellene, hogy a tér meg legyen görbülve, különben hiába a féregjárat, ha nem vezet sehova. De egyáltalán milyen garancia lenne arra, hogy ha lehetne is féregjáratot gyártani, akkor ott lenne a görbült térnek a másik fele, és pont oda lehetne kilyukadni?”

Absztrakt Riemann-sokaságokra ez már nem igaz, még ha 3 dimenzióba ágyazottakra talán igaz is.

Például egy 2 dimenziós tórusz már a 4-ik dimenzióban is képes létezni teljesen laposan. Lásd még [link]

" Ez amit belinkeltél pont azért mert ilyen következtetést nem szabad levonni az ábrából hogy nem biztos hogy egy rövidítés. Konkrétan az ilyen fajta ábrázolás szerint, ha vizuálisan interpretáljuk akkor az ábrából az látszik, hogy SOSE rövidítés (ez persze hamis következtetés)."

Persze, hogy hamis, hiszen nem tudod, hogy a tér ott meg van nyúlva vagy össze van sűrűsödve a féregnyúlvány tengelye mentén. Ha meg van nyúlva, lehet rövidítés. Ha nincs, vagy éppen sűrűsödik, akkor hosszabb az út.

Szemléltetésként a képet alkotó téridő-szövet "rácsot" lehet nyújtani vagy sűríteni.

"Úgy mint erről, szintén a féreglyukról se szabad semmi ilyesmi következtetést levonni a vizuális ábrázolásáról."

Legalábbis ha nem képzeljük mögé azt, amit írtam.

Persze minden kétdimenziós ábrázolás hiányos és félrevezető egy olyan geometriáról, aminek négy vagy több dimenzióban van csak értelme.

Már az egy nagy "csalás", hogy a 3D+idő teret kétdimenziós felületként kezeli.

Egyébként most már azért kíváncsi lennék, hogy összehozható-e 3D-ben egy jobb szemléltetés.