Mennyire lehet görbe a tér? Görbe lehet-e egyáltalán? Bizonyítható-e a tér görbesége vagy nem-görbesége?

"De térben tudtommal nincsenek ilyen bizonyítékok, hogy pl. valami látszólag közel van, de mégse látszik a térgörbület miatt."

De arra van bizonyíték, hogy olyan dolgok, amik NEM látszhatnának, mégis látszanak a térgörbület miatt.

Lásd gravitációs lencse.

"Elméleti feltevések vannak, hogy féregjáratokon át lehet "menni" a tér másik részébe. Ehhez viszont az kell, hogy a tér másik része "közel" legyen, tehát mint amikor egy papírlapot összehajtunk, úgy kellene, hogy a tér meg legyen görbülve, különben hiába a féregjárat, ha nem vezet sehova."

A féregjárat szokványos, félbehajtott teres ábrázolása szerintem nagyon félrevezető.

Az a legvalószínűtlenebb, mert valóban valaminek (egy rettenetesen hosszú vonalszerű nagy gravitációnak) kéne így hajtania a teret.

A féreglyukra ez egy reálisabb ábrázolás:

[link]

Az ábrából is látható, egyáltalán nem biztos, hogy a féreglyuk egy rövidítés.

Annak feltétele, hogy abban a téridő úgy legyen torzulva, hogy térben és/vagy időben rövidebb legyen az út. És ez nem biztos, hogy igaz. Lehet, hogy éppen hosszabb lesz, tovább fog ott tartani.

"De egyáltalán milyen garancia lenne arra, hogy ha lehetne is féregjáratot gyártani, akkor ott lenne a görbült térnek a másik fele, és pont oda lehetne kilyukadni?"

Az, hogy ez a féreglyuk létrejöttének feltétele, definíciója, egy mindkét végén a téridőbe nyíló járat.

Ha nem az, nem hívjuk féreglyuknak. :)

"Szóval ehhez a féregjáratos, fekete lyukas elmélethez azt kellene alapul venni, hogy eleve görbe a tér, amire tudtommal nincs túl sok garancia, sőt, talán minden alap nélküli feltevés lehet ez, szerényke feltételezéseim szerint."

Sőt, arra sincs garancia, hogy a bármi okból, pl. fekete lyuk miatt nyíló "térkutak" egymással összekapcsolódjanak, ezzel féregjáratot létrehozva.

Nem tudunk semmi olyan erőről, hatásról, ami a téridő két pontját egymáshoz "vonzaná" és összekapcsolódásra is késztetné.

Szóval ez egyelőre a teória hipotézisének a teóriája. :)

"Ha egy elmélet szerint a fekete lyukba esett cucc kipottyan valahol a tér egy másik részén (sic), akkor hol pottyanna ki és miért ott?"

És a másik nagy kérdés, hogy mikor? Ha valóban egy erősen torzult téridő-szeletről beszélünk, akkor a külső szemlélő számára akár kb. örökre el is veszhet a "cucc", miközben a cucc számára egy szempillantás volt az út. Az egyidejűség relativitásába nem is megyek bele, pl. elvben lehet-e egyáltalán átjutási sebességet mérni kívülről nézve, van-e értelme a "sebességnek" ebben az esetben?

"pl. elvben lehet-e egyáltalán átjutási sebességet mérni kívülről nézve, van-e értelme a "sebességnek" ebben az esetben?"

Szerintem igen, feltéve, hogy ismerjük a fennálló téridő-torzulat mértékét.

Azt meg persze most nem tudjuk.

"Tehát nem ér a fantasztikus elképzelés, hogy rejtélyes módszerekkel mi magunk összeeszkábálunk egy féreglyukat, hogy kicsit szétnézhessünk már "kicsit" arrébb is."

Sohase mondd, hogy soha.

Ma valóban fingunk sincs, hogy ha lehetne, akkor hogyan.

Teoretikusan megfelelően nagy gravitációval, de hogy az ne csak egy fekete lyuk legyen, hanem egy ilyen járat, azt végképp nem tudjuk.

Ma.

Ötezer év múlva lehet, hogy hétköznapi dolog lesz.

"Egyáltalán van valami alapja a féreglyukak feltételezésének?"

Hát, miután már tudjuk, hogy a téridő görbülhet, "kúttá" is alakulhat, adja magát az ötlet, hogy az így képződött "gödrök" összeérhessenek. És elvi akadálya nincs.

"Figyeltek meg valami hasonló jelenséget?"

Soha.

Amúgy ha lenne, a féreglyuk bejáratának egy fekete lyukhoz hasonlóan kéne kinéznie. Legfeljebb jóval kisebb.

Éppen ezért elég limitált az a távolság, amiről észrevehető lenne egy ilyen, mázlival a mögötte lévő csillagfényeket torzíthatná. De nem, nem láttunk még ilyet.

"Nyilván a nagyobb tömegű testek közelében meggörbül a tér, de én olyasmire gondolok, hogy nincs ott nagy tömegű test"

Nincs különbség. A térgörbület egyelőre egyenlő a nagy tömeggel, gravitációval.

Szóval nincs módszerünk különbséget látni.

Esetleg úgy, hogy ott egy fekete lyuknak látszó valami, aminek nincs Hawking-sugárzása.

"Szóval látszólag véletlenszerű görbeségekre gondolok."

A fénysebességgel terjedő hullámait már tudjuk mérni. Fix görbületekről csak a különböző gravitációs hatások révén magyarázhatóan tudunk, vagyis látjuk, mi van ott és okozza ezt, például egy komplett galaxis is viselkedhet grav. lencseként, ilyet már fotóztunk is.

Kérdező azt kell megértened, hogy ennek nagyon komoly geometriája és matematikája van.

Márpedig a matematikai modellekből lehetséges a féregjárat létezése.

Az hogy létezik vagy sem, azt nem tudjuk, de egy biztos! Geometriailag lehetséges és az egyenletek is ezt támasztják alá.

Márpedig sok elméleti-atematikailag leírt jelenség mára már mérhetővé vált. Pl a kvantumfizikában hatalmas pontossággal mértek ki korábbi elméletek eredményeit.

Vagy ugyan ez a gravitációs hullámok megjósolásával Einstein által. Most kimérték őket nagyon precízen.

Tulajdonképpen annyit tudunk, hogy a téridő geometriája alapján létezhet.

De hogy mitől jönne létre, azt nem tudjuk.