A az ősrobbanás elméletén kívül van más elmélet hogyan jött létre a világ egyetem?
„A tudományban tények vannak, nem hitek.”
Előbb még valami 99.9999% volt az, amit a "nagy többség TUD". Ha jól számolok, ez még nem a "tény" kategória...
---
„»A tőlünk okosabb«
Nálunk okosabb...”
Ó, ez a legalja, ne égesd már magad azzal, hogy kijavítod a másik ember anyanyelvét... :-/ (pláne, hogy ugyanaz, mint a tiéd...)
BringaManó, ezt nem kellett volna.
A kérdéshez semmit nem tettél hozzá, de a helyesírás rongálását viszont támogatod.
Kérlek, ilyet ne csinálj.
Én a kérdéshez nem is akartam, csak a válaszhoz. ;-)
---
A helyesíráshoz az égvilágon semmi köze a nálad/tőled kérdésnek, mindkettő teljesen helyesen van írva.
De egyéb nyelvhasználati probléma sincs vele, az emberek egyik része így mondja, a másik része úgy mondja. Erről nincs értelme (sőt káros) "helyes–helytelen" dimenzióban beszélni.
(Hab a tortán: bár a logika nem "jogosult" eldönteni az ilyen nyelvi kérdéseket, de ebben az esetben speciel nem is tudná: semmivel sem logikusabb a "jobb nálad", mint a "jobb tőled"...)
Na de ez tényleg annyira offtopic, hogy nem is szeretném itt kifejteni. Nyithatnánk neki új kérdést, de már megtették:
https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__emberi-tulajdonsagok..
(a kérdés korrekt, alatta a kiegészítés is, a válaszok között pedig sok sületlenség van – de ezt megszoktuk :-)
Amúgy a kérdésre a normális válaszok kb. így néznek ki:
– a borzalmas, elrettentő, "nyelvhelyesség-náci" válasz pedig ilyen:
(csak erős idegzetűeknek)
Szótárhívőknek itt az 1962-es(!) állapot:
"10. (átvitt értelemben, tájszó) <középfokú melléknév mellett: a szóban forgó személyhez v. dologhoz viszonyítva, ahhoz hasonlítva:> mint ő; nála. Különb tőle; tőlem nagyobb."
(Persze akkor is létezne, a magyar nyelv része lenne, ha nem lenne benne a szótárban – de benne van.)
Te hoztad be a témát, ráadásul nyelvünk sokszínűségét rombol(ni kíván)ó módon – kérlek, ilyet ne csinálj.
És akkor még nem is volt szó a
- mitőlünk
- nálunknál
...kifejezésekről.
Ezek is helyesek.
Kicsit olyanok az ilyen természettudományos elméletek, mint az alábbi.
Látunk egy elefántot, ami előtt van egy villanyoszlop.
Megállapítjuk, hogy ott egy elefánt, annak ellenére, hogy a villanyoszlop kitakar az elefántból egy sávot.
Persze van rá esély, hogy az elefánt pont az oszlop mögött hiányzik, ketté van vágva, esetleg az a kis szakasza nem elefánt, hanem orrszarvú, de erre elég kicsi az esély.
:-D
(a tudomány eddigi tévutainak vagy részigazságainak fényében különösen mókás a hasonlat)
"a tudomány eddigi tévutainak vagy részigazságainak fényében különösen mókás a hasonlat"
Miért?
Természetesen minél kevesebbet látsz még az elefántból, annál kisebb eséllyel jutsz pontos következtetése.
Ott volt a flogiszton-hipotézis.
Akkoriban az elefántból még csak az ormánya látszott, szegények azt hitték, kígyó.
Ezért eleget vizsgálták tovább, hogy ha kígyó, hogyan kéne viselkednie. Nem úgy viselkedett, rájöttek, hogy nem kígyó.
A flogiszton-hipotézis el is bukott.
Pont ez a lényeg, hogy a tudomány kevés ismeret esetén tényleg "tippel", de a tippeket utána megvizsgálja helyességre.
A hipotézisek, teóriák addig maradnak hipotézisek, teóriák, amíg nincs elég adat, ami törli őket vagy elfogadottabb szintre emeli.
Az ősrobbanás az univerzum keletkezésére eddig a legjobb tipp, ezzel vág össze a legtöbb megfigyelésünk, ennek mond ellent a legkevesebb.
"ennek mond ellent a legkevesebb"
Mármint egy sem mond ellent annyira, hogy cáfolja is.
Ugyanis akkor már elvetették volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!