Az ősrobbanás elméletre miért mondják, hogy biztosan így történt?

Nem mondják azt hogy biztosan így történt, de amit eddig tudunk a világról az ezt támasztja alá (háttérsugárzás, fény vörös eltolódása, csillagok kora és összetétele, stb..)

Ezekből jön az ősrobbanás alapkoncepciója, hogy az ismert univerzum x milliárd évvel ezelőtt egyetlen végtelen sűrű pontból kezdett el tágulni, ezt tudományos berkekben nem hiszem hogy ma bárki is vitatná

De persze vannak dolgok amik a tudósoknak mai szemmel teljesen érthetetlenek és nem lehet ráhúzni semmilyen fizikai modellre

Ilyen például az, hogy az univerzum tágulása egyre gyorsul, vagy a “sötét anyag” jelenléte

Előbbiről ötlete sincs senkinek hogy mi lehet, semmivel sem magyarázható a jelenléte, csak gravitációs hatást gyakorol a környezetére innen tudható hogy létezik

De pl az előbb felsoroltak nem ellentmondanak az ősrobbanásnak, csak azt mutatják hogy van még mit foltozni az elméleten

A lényeget már leírták. Annyi tennék hozzá, hogy szerintem nincs olyan valódi kutató, aki azt mondaná, hogy "biztosan így történt". Inkább minden jel arra mutat, hogy így történt, és cáfolat sem született. És igen, vannak fehér foltok, a fentiek mellett pl. az inflációs periódus a mérési és számítási eredmények miatt szükséges, de az okát nem ismerjük, ill. nincs még alternatív elmélet.

A tudományos kutatás nem állhat le csak azért, mert egy elmélet teljes igazolása még nem történt meg, esetleg megtorpant. Haladnak tovább, és a munka során vagy összeáll a teljes kép, vagy egy ponton módosul az elmélet, akár át is alakulhat valami mássá menet közben. De a lényeg, hogy valami irány akkor is kell, ami alapján összeállítják pl. a kísérleteket.

Tegyük fel, hogy azt mondjuk, az ősrobbanás elmélet kuka. Oké. És akkor hogyan tovább? Elkezdik újra az elejéről összeszedni az ismert tényeket, elméletet gyártani, kísérleteket, méréseket tervezni, és jó eséllyel ugyanide fognak megint kilyukadni.

Például a klasszikus fizikával is voltak gondok, Merkúr pálya anomália és hasonló jelenségek. De emiatt nem mondta senki, hogy akkor felejtős az egész, hanem idővel finomodott az elmélet. Valószínűleg ugyanígy lesz az ősrobbanással, vagy általában a kozmológiával.

Azt vitatta hogy megtörtént-e egyáltalán, vagy azt hogy mennyire tisztázott a kérdés?

Előbbi közönséges show csinálás, utóbbi teljesen oké.

Sok tudományterületnek vannak ugyanilyen tisztázatlan kérdései, pl a neurológusok, sejtbiológusok hétről hétre új dolgokra jönnek rá, mert még annyi a kérdés.

"tudományos berkekben vitatta"

Ez mit jelent? Kozmológusok elmondták, mit nem tudunk még, a narrátor pedig hozzátette, hogy akkor kuka? :)

Miért mondaná bárki, hogy biztosan így történt? Semmi értelme nincsen abszolútumokban beszélni, az ember csak veszthet vele, de nem nyerhet. Pláne történelemről.

Ki mondja?

"Pedig sokan az itt levők közül készpénznek veszik az ősrobbanást."

Az összes világmagyarázat közül erre mutat a legtöbb jel.

Pl volt még az 1930-as évek körül a Steady-state Universe modell, amit kb Állandó állapotú világegyetemnek fordíthatnánk.

Aszerint pl a világegyetem soha nem született, soha nem is ér véget. Erre aztán jól rácáfoltak a kozmikus háttérsugárzás egyenletes eloszlásával, és azzal hogy nincs forrása a sugárzásnak.

A tudományban nagyon nagyon nagyon komolyan körül kell járni egy témát, mire az abból szerzett ismereteket "tuti fixen halálbiztos" jelzővel láthatnánk el.

Egy még ma is kutatótt témaában csak a laikusok fognak szektás módra biztos igazságokban hinni.

Mindenesetre a szakemberek nem igen-nem kategóriákban gondolodnak, hanem "valószínűbb és kevésbé valószínű" magyarázatokban.

Az ősrobbanás olyannyira valószínű koncepció, hogy arra sokan már rávágják hogy biztos tény. Ez tudományos kommunikáción belül kicsit kellemetlen, mert mindenki tudja hogy még nem teljesen ismert az egész folyamat, és vannak további magyarázatra szoruló dolgok (pl gyorsulva tágulás miértje).

Annyiban igazad van kérdező, hogy nem szokás-nem esztétikus a tudományon belül fix kinyilatkoztatás szerű igazságokban hinni, mert nem tudjuk tökéletesen megismerni a világunkat (korlátozottak a képességeink ezügyben).

De azért mégse kezeljük egy tippelgetés szintjén a tudományos közvélemény által jó 70 éve széleskörűen elfogadott elméletet.

Ami még fontos: Az elmélet a köznapi nyelvhasználatban és a tudományos nyelvhasználatban más-más jelentéstartalmú.

Az elméletet a tudományban arra használjuk, ami már több mint hipotézis.

Vannak rá mutató jelek, vannak részeredményei, vannak bizonyítékai, de még nem teljes értékű tény. Ez az elmélet.

Tudod, egy olyan ember aki nagyon sokat foglalkozik valamivel, az hajlamos felismerni hogy még mennyi megválaszolatlan kérdés van.

Nekem pl volt olyan borzalmasan okos, tájékozott sejtbiológia tanárom (merthogy én biológia területén vagyok inkább érdekelt) aki nem egyszer-nem kétszer mondogatott olyasmit hogy "Szinte még mindig nem is értjük mi az élet".

És igaza van, ha az állítást úgy nézzük, hogy valóban borzalmasan sok még a kérdés, és kellő felkészültséggel bármelyik kutatótól lehet olyat kérdezni, amire még ő sem tudja a választ.

Az viszont félreértelmezése lenne egy ilyen önvallomásnak, ha úgy értelmeznénk mint ahogy te teszed.

Te úgy értelmezel egy ilyen állítást, hogy szó szerint nincsenek ismereteink az adott dologról. Pedig dehogyis nincsenek. Baromi nehéz lenne jó vaskos könyveket félrebeszéléssel megtölteni sok száz oldalon át tényleges információ nélkül, és alkalmazni se alkalmaznának állami pénzen csillagászokat ha humbug lenne elejétől a végéig.

A tudomány ezért áll távol a mindennapi élettől.

A boltban, a benzinkúton, a sztrádán minden olyan jól ismert. Tudod mi mennyibe kerül, tudod mi milyen messze van, tudod minek mi a rendje.

A tudományban meg egy állandó tapogatózás az élet, ami arról szól hogy egy tök sötét labirintusban egy gyertya lángja nyomán próbálunk térképet rajzolni a labirintus egészéről.

Valamennyi ismeretet tudunk szerezni, de ez lassú, és fáradságos. Ezért is kellemetlen amikor kívülről, hiányos ismeretekkel belekiabálnak a virtuális térbe, hogy "Hülyesééég az egééész".

Egyfelől kéne cáfolat, mert a tudományban addig nem hülyézünk amíg két lábon álló cáfolatot nem tudunk előhozni.

Másodszor, az ilyen kívülről beleszólás legtöbbször abból fakad, hogy hiányos ismeretek révén nem áll össze az a laikusnak, ami sok évnyi képzés után már összeállt a szakértőnek.

Én sem értem a matematikáját az egésznek, nehogy azt hidd hogy értem. De nem is szólok bele emiatt.

Az általad felhozott ellenvetésekkel pl pont az a baj, hogy a témában való járatlanságodat illusztrálod vele. Önmagában nem baj nem ismerni valamit (hajjaj, mennyi mindent nem ismerek én se!!!) de nem illik ezután még jól lehülyézni azokat akik elképzelhető hogy tájékozottabbak a témában.

Pl semmi se nyomta össze azt a valamit. Te a földi klasszikus fizikából indulsz ki, ahol ahhoz hogy valaminek növeld a sűrűségét, ahhoz össze kell nyomnod külső erővel.

Pl egy gázzal teli hengerben növelheted a nyomást ha egy dugattyúval növeled az egységnyi térrészben lévő gáz mennyiségét, vagy ha csökkented a térfogatot, így végső soron ugyancsak több gázrészecske lesz egységnyi térrészben.

Ez a világűrben, pláne nagy tömegű égitesteknél már mindjárt más.

Ott ugyanis a gravitáció is beszáll a képbe, ami a Földön végzett kísérleteinkben lényegében elhanyagolható.

Egy 8 literes hengerben lévő gáz tömege elenyésző ahhoz, hogy gravitációs erőt mérjünk a gázrészecskék közt.

de ha mondjuk több naptömegnyi gázt vizsgálunk, akkor ott már belép a gravitáció általi összesűrűsödés.

Pont ennek hatására képződnek bolygók, csillagok, és a csillagok egy része is ezért válik idővel fehér törpévé, vagy neutroncsillaggá, esetleg fekete lyukká.

Mondom, nem vagyok szakértő, de amit megtudtam a fizikáról, az összeegyeztethető az ősrobbanás elmélettel, és jó magyarázatot ad arra, hogy miért olyan az Univerzumunk amilyen.

Egyébként ha megmondod hogy melyik rész volt az amit láttál, akkor könnyen kikeresem, mert angolul vagy esetleg magyarul tuti fenn van indavideón vagy akár youtube-on is.

Rendben van, kérdező.

Magyarázd el a jelenlegi szétrobbanó világunkat, hogy szerinted hogyan indult.

De legyen benne a háttérsugárzás magyarázata is, a H-He arány is, és még néhány dolog, ami jelenleg ott van a bizonyítékok között.

Ha ezt MIND megmagyarázod, és JOBBAN, mint az ősrobbanás elmélete, akkor már csak a Nobelt kell várnod.