Be lehet bizonyítani a boldogság létezését?

Elvileg minden öntudattal rendelkező életforma, vagy gépezet érezhet boldogságot, ha ennek minden fizika előfeltétele adott. Bizonyítani ezt viszont lehetelten, mert csak saját agyunkkal tudunk gondolkodni, másokéval nem.

A boldogság érzésének mechanizmusa csakis az agyban keresendő, hiszen ez a szervünk felel az érzelmekért, aminek komoly evolúciós előnye volt van és lesz.

Filozófiai kérdés: Be lehet bizonyítani bárminek a létezését? Tulajdonképpen nem, a szolipszizmus nagyjából erről szól. Descartes is ebből indult ki, az egyetlen bizonyosság, amit szilárdnak tekinthetünk, hogy mi magunk létezünk. Minden más létezésének kérdése érdekes filozófiai kérdés, de ettől eltekintve a körülöttünk lévő világot valósnak, létezőnek tekintjük.

A boldogság létezik. Létezik ez a szó, ami alatt érteni szoktunk valamit, és jellemzően hasonló dolgot értünk rajta. Pista azt mondja, hogy boldog, Béla meg valóban úgy véli, hogy Pista boldognak tűnik. Tehát ez a fogalom, hogy boldogság, az az állapot, hogy valaki boldog, az jelentéssel bír. Ilyen módon létezik, jól megkülönböztethető más állapotoktól, érzésektől. Pista nem éhes, hanem boldog. Érezzük, hogy különböző jelentéssel bír a két fogalom.

Maximum a boldogság mibenléte lehet kérdéses. Másrészt az lehet kérdéses, hogy mik a boldogság érzésének határai, egy adott állapot, érzés az egyik ember számára már a boldogságot jelentik, másnak meg esetleg még nem. Harmadrészt meg a boldogságnak más érzésektől, állapotoktól való megkülönböztetése lehet kérdéses, hogy a boldogság örömöt jelent-e, a boldogság elégedettséget jelent-e, a boldogság hiánya feltétlenül szomorúságot jelent-e, vagy pl. lehet valaki elégedett, derűs, de mégsem érez kicsattanó boldogságot.

A boldogság létezik. A jelentése és a helye a világban, az lehet maximum kérdéses.