Melyik a legnagyobb sebesség, ami szabadeséssel érhető el (a Földön)? Örökké gyorsul a leejtett valami? Vagy van egy max sebessége?

Van maximális sebesség, amit elérhetsz, ha megfelelően magasból esel. A 10. emeletről kiugorva nem fogod elérni semmiképpen.

A gyorsulás addig zajlik, míg van erő, ami ezt megteszi. Ugyanakkor, ha van közeg, az abban való haladáshoz munka kell, mert az előbbre jutáshoz odébb kell terelni a közeget. Az esésnél az alaktól, a sebességtől és a közeg összetételétől függően meg lehet határozni (néha nagyon nehezen, máskor könnyebben) azt az erőt, ami ehhez az "eltereléshez" kell. Ennyivel lesz kisebb az az erő, ami rád hat. Ha az "elterelési erő megegyezik a gravitációs erővel, többé nem hat rád erő, onnan azonos sebességgel haladsz (amíg az alak vagy közeg nem változik).

Egy ember el tudja érni, hogy kellő magasságból egy repülőből kiugorva, szétterjesztett végtagokkal egyszer csak ne gyorsuljon tovább. Azonban ez egy elég nagy sebesség lesz, mert a levegő elég ritka. Azt külön kellene számolni (és ez bizonyos esetekben rendkívül nehéz), hogy a földön minden tárgy képes-e elérni ezt a maximális sebességet, vagy sem.

A szökési sebesség és a megfordítás nem analógia. Például a földről való szökési sebességgel való indulás esetén a földre többé nem térünk vissza. HA kicsivel kevesebbel indulunk, igen. De ez egy meghatározott pálya lesz. Ha megfordítva, e pálya egy pontjáról indítunk, akkor visszaérünk a földre. Ha máshonnan, akkor nem (hanem valahol máshol landolunk, vagy valami körül keringünk egy darabig).

Tehát a kérdésre röviden: egy test akkor gyorsul, ha erő hat rá. Ha egy test közegben halad, van közegellenállási erő, ami a testre ható erőt csökkenti. Meg kell vizsgálni, van-e olyan sebesség, amelynél a közegellenállás eléri a rá ható erőt. Ha van, akkor a tet el fogja érni maximális sebességét. Ha nincs, nem fogja elérni, végig gyorsul.

Elég fontos kérdés, hogy a légkörrel foglalkozunk-e.

Elég jól ki lett fejtve, hogy mi van, ha nincs légkör, vagy ha a légkörben esik le valami, meddig gyorsulhat.

Az elsőt nem lehet "überelni", de a másodikat, a légköröst igen: ha a leeső test a légkörnél magasabbról indul.

A 60-as évek hidegháborús tervei közt szerepelt orbitális pályáról "leejtett" volfrám rudak stratégiai fegyverként való használatára.

Az akkori számítások szerint a tervezett műhold-pályamagasságról az átmérő 30 cm X 6 m hosszú rudak a talajt 8 mach sebességgel érték volna el.

Szóval légkörben esésnél is figyelembe kell venni, hogy az magasabban ritkább és bizonyos magasság fölött leejtett adott keresztmetszetű test a talajig nem fog lelassulni a "terminal velocity" sebességére.

Igen, tényleg volt egy plusz kérdés is, hogy és ha nem lenne légkör.

A szökési sebesség jó felvetés, mint maximális sebesség, de elvileg pont nem érhetné el még légüres térben sem a szökési sebességet, mert az pont egy kicsivel nagyobb mint a Föld vonzása. Tehát épp alatta lévő értéket érne el.

Kis pontosítás talán, hogy a szökési sebesség közvetlenül nem jelent végtelen távolságra távolodási lehetőséget, de lehet csak a megfogalmazás sikerült olyanra. Vannak különféle szökési sebességek, és az 1. kozmikus sebesség még csak az égitest körüli keringési pályára álláshoz szükséges, semmi többre. Az még nem elegendő a Föld vonzásának elhagyására, ahhoz a 2. kozmikus sebesség kell. A 3. kozmikus sebesség elegendő a Nap körüli pályára álláshoz.

A volfrám rudak esetében, bár olvastam róla, de annyira azért nem emlékszem, szóval szerintem ott benne volt/lett volna a sebességben a keringési pálya sebessége is. Mivel ott kiindulásnak is egy nagy keringési sebesség lett volna adott, és szinte biztosan egy ívet is leírt volna a Föld felé vezető úton, így a keringési sebességet is bizonyos mértékben tovább vitte volna. De csak tipp a részemről. Kivétel lett volna ha geoszinkron pályán és teljesen függőlegesen lett volna indítva a volfrám rúd.

"szerintem ott benne volt/lett volna a sebességben a keringési pálya sebessége is"

Igen, valóban, csak a sebesség függőleges (földközéppontra radiális) összetevőjét szabadna nézni.

"Vannak különféle szökési sebességek"

Nem, nincsenek. Kozmikus sebességek vannak, és ezek közül a második A szökési sebesség.

"A 3. kozmikus sebesség elegendő a Nap körüli pályára álláshoz."

Már Nap körüli pályán vagyunk. A 3. kozmikus sebesség a Naprendszer ELHAGYÁSÁHOZ szükséges sebesség, a Föld már meglévő sebességét beleszámítva.

"A volfrám rudak esetében, bár olvastam róla, de annyira azért nem emlékszem, szóval szerintem ott benne volt/lett volna a sebességben a keringési pálya sebessége is. Mivel ott kiindulásnak is egy nagy keringési sebesség lett volna adott, és szinte biztosan egy ívet is leírt volna a Föld felé vezető úton, így a keringési sebességet is bizonyos mértékben tovább vitte volna. Kivétel lett volna ha geoszinkron pályán és teljesen függőlegesen lett volna indítva a volfrám rúd."

Ez így elég zavaros. Mi az, hogy "a keringési sebességet is tovább vitte volna"? Itt energiákról van szó. Minden pályához tartozik egy energia (mozgási+helyzeti). Persze azt a pályát kell nézni, ami már nem orbitális, tehát ami mentén a test már valóban lezuhan. Ennek a pályának a teljes energiája alakul majd át egyrészt a levegőben hővé, másrészt a talajra érkezéskor mozgási energiává. (Gondolom, ez utóbbi a fontos, ezt akarjuk maximalizálni.)

Ha túl "lapos" szögben lép be a légkörbe, akkor sok utat fog benne megtenni, és a légellenállás nagyon lefékezi (sok energia alakul hővé a becsapódás előtt).

Ha túl éles szögben (mondjuk merőlegesen) akarjuk ledobni, akkor viszont előbb sok energiát el kell venni tőle a fékezéssel (teljesen meg kell állítani). És még így is sok energiát el fog venni tőle a súrlódás.

Hogy hol az optimum, az egy jó kérdés, szép feladat lenne kiszámolni.

"Hogy hol az optimum, az egy jó kérdés, szép feladat lenne kiszámolni."

Geostacról kell leqrni, függőlegestől csak annyira eltérve, hogy a Coriolis-hatást kompenzálja.