Ha a foton (közel) fénysebességgel halad, és a relativításelmélet alapján szenved hosszrövidülést, akkor nem lehet, hogy a foton valójában egy húrszerű valami?
Csak mi azért érzékeljük szinte pontszerűnek, mert a relativitáselmélet alapján elszenvedett hosszrövidülés okán a mi inerciarendszerünkben szinte pontszerűre rövidül?
Illetve más közel fénysebességgel haladó részecskére is lehetne így tekinteni (pl. elektron). Vagy ha a spint is belevesszük, akkor egy spirálszerű valami lehetne.
Így értelmet kapna a Heisenberg féle határozatlansági reláció is, vagy akár a fénytörés is.
(Bocs, ha netán valamit nem tudok pontosan, csak úgy elgondolkodtam rajta és ez sok mindent megmagyarázhatna.)
Köszi. BB.
válasza:"A foton nem "közel fénysebességgel halad", hanem egészen nagyon pontosan fénysebességgel halad. Hibás premissza - "
A foton is lelassul közegben. Ilyenkor azok a részecskék amik lehagyják kékes fényű cserenkov sugárzást bocsájtanak ki
Egyébként a foton is mint minden hurszerű. Minden szuperúhorkból áll. Az egész mindenségben semmi anyagi sincsen. Minden csupán információ, azaz rezgő hurok léteznek csupán. Minden az
válasza: válasza: válasza:A húrelmélet pedig csak egy feltevés, egy modell...de semmi sem igazolja vagy cáfolja.
Nem szabad tényként kezelni. Közelében sem vagyunk sajnos egy ilyen egyesített elmélethez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!