Hogy kell elképzelni a Vénuszon lévő hatalmas nyomást?

"90 Pa"

Az inkább 90 bar, ami kb. a földi tengerszinti légnyomás 90-szerese. (A világűr vákuuma 1 bar mínusz, ez pedig 90 bar plusz.)

At 1)

Földi tengerszinti nyomás:

1bar = 100 000 Pa = 1000 hPa (h=hekto)

[link]

Tehát ahogy #1 is írja Vénuszi felszíni nyomás:

90 bar = 9 millió Pa = 90 hPa

Világűr nyomása: 0 bar = 0 hPa = 0 Pa

Mínusz nincs #2!

At 2)

Ahhoz hogy valami összetömörödjön egy elég jól zárt alacsonyabb nyomású gázteret esetleg vákuumot kell tartalmaznia.

Az autó nem ilyen elég sok helyen "szelel" de a hirtelen nyomás növekedés esetén is max betörnek a szélvédői nem fog tömörödni mert a nyomáskiegyenlítődés már megtörtént addigra!

A modern tankokat víz és légmentesre építik ugyan, de túl sokat ezek védelmi mechanizmusai szelepei sem bírnak ki.

Így előbb azok átszakadnának és emiatt viszont a páncél sértetlen maradna.

De tegyük fel lehegesztjük mindenütt ahol csak tudjuk (de így már a torony sem lenne forgatható meg a csöve sem lőképes). Így lenne benne egy alacsony nyomású bezárt légtömeg.

Nos a páncélja vastagabb ugyan mint egy tengeralattjáróé.

Viszont nem kerek illetve gömb alakú hanem konvex és konkáv részei is vannak.

Emiatt a nyomás által "támadható" pontok is akadnak rajta bőven. Ez lenne a veszte. A nyomás összegyűrné.

De hogy jobban el tudd képzelni a hordós példán is bemutatom.

Egy fedél nélküli hordót ha odaküldesz semmi nem fog történni vele, nem gyűrődik össze stb.

Ha lezárod fedéllel akkor meg összegyűrődik ha jóval nagyobb nyomásnak teszed ki. Egy darabig bírja aztán hirtelen "összereccsen" ahogy növekedett körülötte a nyomás és túl lépett egy az anyag vastagságából és alakjából következő kritikus értéket.

Folytassuk néhány gondolatkísérlettel!

Most csináljuk meg egy nagyon erős és rugalmas anyagból a hordónkat. Olyan anyagból ami nem törik el ha gyűrődik, nem szakad szét stb.

Ahogy süllyedne a légkörben az előbb leírt folyamat következne be ugyanígy.

Mire elérné a felszínt és megállna csak egy öklömnyi gombóc lenne az egész!

A különbség viszont hogy a benne eredetileg lévő gáz nem szökhetett ki és nem is jutott bele sehol semmi más.

Tehát még mindig ugyanazt a mennyiségű gázt tartalmazza mint amivel odaküldted!

Ezért ha fogod ezt a galacsint és kiemeled onnan akkor szépen visszafújódik az eredeti formájára!

Továbbá ha mondjuk betonnal vagy olajjal csurig töltött (akár normál) hordót küldesz oda azzal se nagyon fog történni semmi sem. Kicsit talán behorpad de ennyi.

Remélem így kezd érthető lenni az összenyomódás és nyomás közti összefüggés.

Bónusz az összes tengeralattjárónk kibírná a Vénusz felszínén összeroppanás nélkül. A legtöbb 900m -nél mélyebbre is képes merülni. Ami nagyobb nyomástűrést jelent mint ami a Vénusz felszínén van.

#4 Na igen, ha csak a nyomas lenne a kulonbseg. Viszont a 400 fokos felszini homerseklet es a Venusz legkoreben jelentos mennyisegben jelen levo kensavgaz azert eleg komolyan tudja befolyasolni egy tengeralattjaro turokepesseget is, egyszeruen mert ilyen korulmenyekre nincsenek felkeszitve ezek az eszkozok.

A vashordo, meg ha egyebkent ki is birna a felszini nyomast, 400 fokon azert mar a vas (acel) is sokkal lagyabba valik, a kensavgaz meg ilyen homerseklet es nyomas mellett "fustolve" ragna bele magat a vashordo anyagaba.

Forditott esetben pedig, itt a Fold felszinen egy 90 barra toltott gazolajos hordo kb. tomegpusztito fegyvernek szamitana (tekintsunk most el attol, hogy 1-2 barnal tobbet eleve nem bir ki egy atlag gazolajos acelhordo). Ha felhasadna egy random kertvarosi udvarban 90 barral, akkor biztosan nagyon jol keresne utana az uveges a kornyeken.

#5 igen így van amit a hőmérsékletről meg savasságról mondasz.

De jó okai voltak miért nem raktam bele:

- Mert egyrészt túlbonyolította volna a dolog megértését.

- Másrészt nem volt kérdés csak a nyomás.

A 90 bar tényleg durva dolog ha elpukkan.

A sűrített levegős autók komoly alternatívái lehetnek az elektromos autóknak:

[link]

[link]

[link]

A legnagyobb hátul őtője pont ez.

Mert ha pl balesetkor megsérül egy elektromos autó akkupakkja az is nagy tüzet tud okozni de viszonylag lassan indul be a kémiai láncreakció van idő kimenekülni. Már ha nem ájult vagy félholt aki balesetet szenvedett.

Ám ha egy sűrített levegős autó ütközik, (és azokat "csak" olyan 50-60 bar körüli tartállyal tervezik gyártani), na ha az elpukkan az ütközéskor ott száll rögtön mindenki!

"Világűr nyomása: 0 bar = 0 hPa = 0 Pa

Mínusz nincs #2!"

A tengerszinti nyomáshoz képest! (facepalm)

"Valahol hallottam, hogy az orosz szondák amikor leszálltak a Vénuszra, 1 órán belül tönkrementek. Bár gondolom, a 400 fok se tett jót nekik"

Nem bizony. A nyomás, hőmérséklet addig csak "tippelve" volt.

A kénsav meg hab a tortán.

A műszeregységek hűtése, annak energiaellátása alul volt méretezve, meg a 400 fokon a kénsav korrozív hatása sem volt betervezve.

Az egy órás működés ilyen körülmények közt remek eredmény, főleg az akkori technikával.

Az már más kérdés, hogy mekkora blama volt a kamerákkal, többször is.

Először nem jött le a védőkupak a lencséről és a kupakot fotózták belülről, majd a továbbfejlesztések eredményeként következő szondánál lejött ugyan a kupak, de pont az egyik láb alá esett, ahol a talajmintavevő fúró dolgozott, az vett is egy faca talajmintát ... a kupak anyagából.

Csak megerősíteni tudom, nem a nyomás ártott meg az oda érkező szondáknak.

A szonda hűtésére folyékony nitrogént vittek magukkal, amikor az kifogyott már csak idő kérdése volt mikor sül meg az elektronika.

Ez szabta meg (ennek a mennyisége) mennyi ideig működhetett egyáltalán egy szonda.

Végül mind a hőbe pusztult bele. Az hogy utána nem sokkal a kénsav is kimarta és esetleg alacsony nyomású részekbe belepukkant a Vénusz légköre szinte mellékes mert ez már holt szondákon történhetett meg.

Talán néhány műanyag és gumi darab illetve az elektronika egyes részei pl csillám vagy üvegszálas bakelit részei létezhetnek még ma is...