Mire jó a filozófia?

Pénzmosásra, haverok landoltatására jól fizető "tudományos" pozíciókban. Ott van például az MTA BT Filozófiai Intézet.

[link]

Bökj rá egy véletlenszerű névre. Mondjuk az utolsóra, Zah Deodáth nevére. (Ilyen névvel még szép, hogy nem kőműves vagy pék!) Kiválóan működik a weboldal, mert erre az előtte levő Varga Péter András listája nyílik meg... Neki 70 publikáció kötődik a nevéhez 2003-tól 2019-ig, azaz évente 4-5 cikket ír, egyenként 2-30 oldal között, illetve társszerzőként jegyzik néhány könyvben is. Ezek természetesen VÉLETLENÜL SEM érdektelen és értéktelen szellemi maszturbációk, dehogy! És az is csak véletlen, hogy ezeket a halhatatlan tudományos műveket mind a balliberális oldal keménymagjához kötődő főideológusok jegyzik. Igaz, nemrég kirugdostak onnan pár vörös diplomás élmunkást, ami miatt egekig zengett a hiszti.

Ezek a xarháziak egy egyetemi tanáréval megegyező fizetést húznak az államtól a kis dolgozataikért, azaz havi 5-600 ezer nettót, plusz persze nyugdíj és ez-az. Ha pedig megkérdezed, hogy nem lenne-e olcsóbb kihajtani őket az utcára koldulni, mert másra nem jók, rögtön te vagy a náci, mert ők olyan magasztos és csodálatos tudósok, amit fel sem fognál, te buta mucsai.

Én a magam részéről mégis inkább áthelyezném őket a Nyugati aluljáróba. A külsejük alapján nem rínának ki, és némelyikük több nyelven is tud százast meg cigit kunyerálni, tehát határozottan emelkedne a főváros nívója.

Tökéletes gondolatok :)

Csak annyit tennék hozzá: ez egy idejétmúlt "szakma". Régen sem azért volt nagyobb a respektje, mert akkor jobb filozófusok voltak, hanem akkoriban a legnagyobb filozófusok valami másban is kiemelkedőt alkottak (jellemzően természettudományokban). Tehát ők azért tudtak filozófiában is értékeset, értelmeset mondani, mert értettek valami máshoz is.

Ma a filozófusok minden területen a természettudósok után kullognak, messze lemaradva, így hát persze, hogy töredékét sem értik a világból úgy, mint a valódi tudósok. Hogyan is alkothatnának bármi használhatót?

A kvantummechanika koppenhágai értelmezésénél (ami egyben kőkemény filozófiai kérdés) sem filozófusok voltak jelen, hanem a kor legnagyobb fizikusai.

Először nézd meg, mi is az a "filozófia". Fogadd el - például - amit a Wikipédia mond, mert ha csak a saját használatú filozófia értelmezésed használod, azaz rosszul értelmezed mi is az a filozófia, akkor lehet, hogy teljesen megfelelő a legelső válasz is. Főként ez a része:

"Ezek a xarháziak egy egyetemi tanáréval megegyező fizetést húznak az államtól a kis dolgozataikért, azaz havi 5-600 ezer nettót, plusz persze nyugdíj és ez-az. Ha pedig megkérdezed, hogy nem lenne-e olcsóbb kihajtani őket az utcára koldulni, mert másra nem jók, rögtön te vagy a náci, mert ők olyan magasztos és csodálatos tudósok, amit fel sem fognál, te buta mucsai."

Azért nem ennyire "forrón" eszik...

De nem szállok vitába ilyen "érvek" mentén.

Inkább olvasd el a "wikit", tájékozódj kicsit, és vond le az ilyen-olyan következtetéseidet.

Valószínű választ kapsz a

- "1. Hol visz előre bármit is az, hogy néha kitalálnak dolgokat, és nehezen értelmezhető könyveket írnak?"

- "2. Az átlagembernek ideje sincs olvasni őket, de nagyon nehéz is értelmezni a filozófiai műveket. Szóval igaziból kiknek szólnak ezek? Egy szűk rétegnek? Amolyan úri huncutság ez?" - kérdéseidre.

[link]

Nem olyan bonyolult. :)

dellfil

De bizony bonyolult. Attól, hogy a nagy egójuk nem engedi elmélyedni ebben őket. Anélkül meg nem megy.

Vannak gyakorlati foglalatosságok, céljuk az emberi igények kiszolgálása, és az eredmény azonnal látszik. Ilyen például a pék vagy kőműves.

Vannak szellemi foglalatosságok, például a tanítás, célja hogy minden emberi igényre legyen valaki, aki tesz a megvalósulásáért. Azonban itt az eredmény gyakran nem látszik, vagy csak sok év múlva.

Vannak tudományok, ahol a természet (vagy az ember) működésének rejtelmeit vizsgálják, gyakran egy életen át. Ez alapozza meg például, hogy legyen repülőgép, vagy felismerjék és gyógyítsák a tüdőgyulladást. Ezen kutató emberek munkájának gyümölcse még kevésbé látszik, sokan el se hiszik.

Vannak úgynevezett alapkutatások. Ezeket a kutatókat természet szépsége, a megoldani vágyás vezérli, ezt az állapotot a legtöbben meg se értik, mert soha nem tudják kipróbálni. De ezek a kutatók is tudják, hogy egyszer tevékenységüket fel fogja használni az emberiség. Galvani majd 300 éve kísérletezett a békacombbal, mert izgatta az a láthatatlan valami. Ma a galvánelemek (akku) nélkül el sem tudjuk képzelni az életünket.

Amikor egy területen túl sok minden gyűlik össze, ideje a rendszerezésnek, különben a káosz nem teszi lehetővé a hatékony munkát. Ha a káosz az íróasztalon van papírhalmaz formájában, azt mindenki látja. Ha a káosz az elméleti tudományokban van, azt csak a szakértők értik, a többi el sem hiszi. A rendszerezés nem egyszerű munka, mindenhez érteni kell kicsit, amivel foglalkozni akarunk. Eközben persze valami újat is kell alkotni, különben nem jön létre a rend, amiben eligazodunk. A filozófia a tudományban tesz rendet. Eközben például olyan felismerésekhez jut, mint hogy "ha valamiből kellő számú mennyiség gyűlik egybe, ezen összesség egyúttal egy új minőséget képvisel". - röviden, ezt hívják a mennyiség minőségbe átcsapása törvényének. Tiszta filozófia.

Közismert a fizikában a hatás ellenhatás elve, vagy az, hogy egy dolog és környezete hatnak egymásra. Ugyanez a helyzet a filozófiával. Bizonyos idő után a tudományt át kell pásztázni a filozófia eszközeivel, eközben a filozófia olyan gondolatokat fogalmaz meg, ami nélkül a tudomány nem jutna előbbre. Ezt azonban csak azok érthetik meg, akik kellő szorgalommal végigrágják magukat a problémán, eközben kellő nyitottságról tesznek tanúbizonyságot. Ezért például néhány lekezelő stílusú válaszolónak esélye sincs, hogy ezt megértse. Túlságosan direktben képes csak gondolkodni, és kizárólag szemmel érzékelhető dolgokról. Úgy pedig csak nagyon kevés dolog fog sikerülni.

Eleve létezik számtalan ága a filozófiának. Sőt mivel a robotizáció előtérbe kerül, szükség is van filozófiára, hogy egy-egy kérdésben dűlőre jussunk!

Mondok egy releváns példát: Lassanként elvileg önvezető autók lesznek. Hogy programozzk be őket, ha szabálytanaul az úttestre van egy gyalogos:

a) a sofőr életét mentse meg, hajtson át a gyalogoson

b) vezesse az autót az árokba, a gyalogost mentse meg

c) mérlegeljen (egész pontosan hogyan? pl. ha az autóban gyerekek ülnek, akkor ne hajtson az árokba?)

Na most ha erről elkezdenénk gondolkodni, akkor már etikába, a filozófia egyik ágába keveredünk. Az etika nem olyan dolog, hogy "F=m*a", nem lehet kiszámolni, ez kőkemény bölcsészet.

"2. Az átlagembernek ideje sincs olvasni őket, de nagyon nehéz is értelmezni a filozófiai műveket. Szóval igaziból kiknek szólnak ezek? Egy szűk rétegnek? Amolyan úri huncutság ez?"

Ezt el lehet mondani a természettudományról is. Sőt operába se jár az átlag ember. Sőt múzeumba meg színházba se nagyon. Sőt szépirodalmat se olvas. De újságot se nagyon (legfeljebb valami Blikk szerűséget).

A filozófia, a tudomány é a művészetek nem átlagemberi kérdés, hanem igényesség kérdése. Ha te úgy látod, hogy az átlag igénytelen, az szomorú. És akkor egyetlen teendő van, sürgősen tenni az átlag javításáért.

Egyébként ha valamihez nem értünk, az nem úri huncutság. Ezt gondolni róla, az a tudatlan ember védekező ösztöne. "én nem vagyok rossz ember, ha ezt nem értem, akkor nem velem van a baj, hanem valami különcségről van szó, amihez az átlagembernek semmi köze" - nos ha ez lenne az átlag, még nem biztos, hogy a tűzet ismernénk.