Ha egy bölcs és egy zseni háborúzik egymással, melyik lesz a győztes fél?

A zseni kiemelkedő szellemi képességekkel, kreativitással rendelkező ember. A bölcs meg érett, nyugodt, megfontolt ember, aki nagy tudásnak és tapasztalatnak a birtokosa, képes hosszútávon gondolkodni.

Egyrészt nem háborúznának. A zseni azért nem, mert ő szellemileg erős, ő ki fog dolgozni egy új és nagyszerű fegyvert, vagy védelmi eszközt, de mindezt a hátországban az íróasztal mögött. A bölcs meg azért nem háborúzik, mert belátása, hogy a háború nem jó eszköz semmiféle probléma megoldására. De én a bölcsre szavaznék. A zseni képességét egy háborúban remekül lehet használni taktikai eszközként. A bölcsnek viszont stratégiája van és nem feltétlenül harccal, erővel akar véget vetni egy konfliktusnak.

A zseni lehet, hogy kiváló ostromgépet tervez. A bölcs meg lehet, hogy eléri, hogy a szembeálló fél ne akarja azt bevetni ellene.

A sakkban is az győz aki fejben több lépés variációt lát át mint az ellenfele.

Azaz messzebbre lát előre.

Ez semmiképpen nem zsenialitás!

Csak egy adott séma jobb gyorsabb, gyakorlottabb alkalmazása. Előrelátás, tapasztalat és tudás.

Ezt együtt nevezhetjük bölcsességnek is.

Ez matematikailag kiszámolható.

Így tudott győzni egy ember fölött egy gép (sakkban), mert gyorsabban és tovább tudta kiszámolni mire mit fog lépni az ellenfele.

A zsenialitás a fentihez hasonló módon nem kiszámítható! A zseni valami újat hoz létre ami még sosem létezett. Teljesen ad-hoc a dolog. Hogy az mennyire lesz neki jó a győzelemhez amit létrehoz az már más kérdés. Lehet hogy igen. De valószínűbb a nem. Rövidtávú taktikája lehet jobb mint a bölccsé, de attól még veszíthet mert a bölcs hogy hosszútávon mire játszott azt a zseni nem fogja tudni egészen a végéig.

Így én is a bölcsre tenném le a voksom.

Miben zseniális és miben bölcs?

Zseniális stratéga vs. bölcs politikus?

Vagy zseniális feltaláló vs. bölcs hadvezér?

De amúgy is ezernyi kimenetel lehetséges.

"Nagy Sándor, Napóleon minden valószínűség szerint zseniális hadvezérek voltak, "

Köszi remek példák. Zseniálisak voltak a hódításban de ahhoz már nem voltak elég bölcsek hogy hosszú távon is meg tudják tartani! Így sok csatát megnyertek, de a háborúikat égül elvesztették.

Mindkettő csak "kérész" életű birodalmat tudhatott magáénak.

(Igaz nagy Sándornak megvolt még a birodalma amikor meghalt de akkor éppen már összeomlóban is volt. A halála csak gyorsította a dolgot.)

Lehet szerencse kérdése is, mármint közrejátszhat.

(Egyébként ez jutott eszembe erről:

– Játszunk kérdezõsdit! Én kérdezek és ha te nem tudsz válaszolni, akkor adsz egy százast. Aztán te kérdezel, és ha nem tudok válaszolni, adok egy ezrest.

– Hmmm… jó.

– Mi az? Négy lába van és eszünk rajta?

– Nemtom, tessék itt egy százas.

– Mi az? Négy lába van és ülünk rajta?

– Nemtom, tessék itt egy százas.

– Mi az? Dobozban van, fényt áraszt, és mindenki nézi?

– Nemtom, tessék itt egy százas.

– Most kérdezz te valamit!

– Ha feldobod piros és ha leesik 1842?

– Nem tudom, tessék itt egy 1000-es. De mi az?

– Nemtom, tessék itt egy százas.

Forrás:kockasajt.hu/viccek/a-bolond-es-az-okos/)