Fekete-Afrika népei miért maradtak el a világ többi részétől annyira a fejlődésben?

Örülök hogy a 9-es hozzászólásomban leírt klimatikus okokat, akár tőlem akár máshogy, sikerül elfogadnod kérdező.

Már ott is le lett írva, hogy bizony túlságosan északon, a lappok, az ilyen-olyan szibériai népek (hanti, manysi), vagy épp alaszkai inuitok se voltak képesek a földrajzi adottságaik miatt túlnőni a vadász-halász-gyűjtöhető életmódon.

És akkor kihagytuk még Ausztráliát, és az óceániai szigetvilág egy részét.

Bár Óceániában vannak lenyűgöző társadalmak, melyek igen látványosan alakították át igényeik szerint, a környezettel összhangban működve a szigetüket. Erre jó példa Bali szigete, és a rajta élő hinduk, akiknek az egyedi vallása alakította át a szigetet.

A szigetről tudni kell, hogy nem egész évben esik rajta az eső, így ha földet akar művelni az ott élő nép, akkor ki kell találnia hogyan tárolja és vezesse a vizet. Ezt bonyolítja a sziget másik tulajdonsága: Vulkáni sziget, tehát baromi magas, és meredek hegyek alkotják. Ez azért megnehezíti a földművelést egy Alföldhöz képest...

A helyiek jóformán az egész szigetet teraszosították, és központi vízelvezető és elosztó csatornázást csináltak az egész szigeten, úgy hogy a legmagasabb vulkanikus kráterben felgyülemlő vizet (egy krátertó vizét) osztják szét. Az egész vallásuk a víz köré épül, hitük központja Dewi Danu, a víz istennője.

A víz éves gyűjtését és elosztását a társadalom tetején álló papok végzik.

Ez Óceánia egyik szigete. Érdekes hogy pár szigettel arrébb, Pápua-Új Guineában pedig még a 19. században is voltak kannibál törzsek...

Szóval ez is példa arra, hogy borzalmasan sokrétű az, hogy hol tud, és hol fog civilizáció kialakulni.

A kérdés jó, csak a válasz rendkívül összetett. Azaz jó hosszú. Ebből következik, hogy itt megválaszolhatatlan.

Hogy néhányan az okok egyes szegmenseit felemlegették, addig rendben. Hogy mások erre úgy reagáltak, hogy részben meg se értették, részben a felsorolásból hiányzó okokra mutogatva lehülyézik a válaszolót, az nincs rendben. De ha a mai magyar társadalom általános szemléletéhez hasonlítjuk, akkor már érthető.

Pontosan azért utálok rendkívül összetett kérdésekre válaszolni, mert azok itt objektíve megválaszolhatatlanok, az utalásokat, példálózásokat meg ezen a kulturális szinten ízekre szedik.

Ezért van az is, hogy akik adnak magukra és értenek egy és máshoz, ilyen témákhoz nem szólnak hozzá, miközben konkrét, nem szerteágazóhoz igen.

Tehát kérdező: igen, valóban nagyon sok oka van ennek. A földrajzi összetevőktől a történelem alakulásáig, a genetikától a gazdaságig és még további számos ok mind befolyásoló tényező. A mértéke már nehezebben megválaszolható. A primitív, fajelméleti megközelítés azonban garantáltan hamis. Na mindegy, itt még az is hatalmas teret kaphat. Ezért mondják, hogy az internet egy aranybánya, amely egy hatalmas trágyadombban van elrejtve. És sokan megelégszenek az utóbbival, miközben azt hiszik, az előbbit keresik.

A rendelkezésre álló erőforrások összessége adja meg egy civilizáció felemelkedésének a lehetőségét.

Erőforrásnak tekinthető az éghajlat is, amivel esetleg összefügg a rendelkezésre álló élelemforrás is.

Legelőször szükség van valamilyen gabonára, rizs, búza, árpa, vagy hasonló alapvetően szükséges, amit nagyobb területen termeszteni lehet, ilyen jellegű volt Amerikában a kukorica és a burgonya.

Aztán a szarvasmarha, amely részben mint táplálék, részben a munkaereje miatt erőforrás és itt nyilván a ló is azonnal szóba kerül.

Ezek számára lett kifejlesztve a kerék például, amelynek jelentősége azonnal mutatja, hogy az erőforrások technológiai fejlődést is gerjesztenek és egy szint után, ha a civilizáció magasabb szintre jutott, akkor további erőforrásokra tehetnek szert, ha azok megtalálhatók a környezetben, ilyen például a fémmegmunkálás, vagy a talaj minősége, hogy ahol agyagos részek is találhatók nagyobb területeken, ott kialakulhat a fazekasság, vagy földművelésre alkalmas területen a mezőgazdaság, már feltéve, ha van mit termeszteni.

A földrajzi pozíció is számít, hiszen például Borneón nem művelhettek kereskedelmet, ami egyrészt ösztönzően hat, más népek erőforrásait is meghonosíthatják, nem beszélve a módszerekről a kulturális elemekről, amik gyorsítják a fejlődés ütemét, mert Borneót egy hatalmas sziget, így fejlődésében csak magára volt utalva.

Afrikát az őserdő és a Szahara nagy mértékben elszigetelte az északi résztől, így közép és dél-Afrika nem vehetett részt a mediterrán világ pezsgésében és alig sikerült növényeket, állatokat háziasítaniuk, amire a civilizációjukat alapozhatták volna, nagyjából ugyanez érvényes Ausztráliára és Amerikára is, kivéve közép-Amerikát, mert ott volt részben erőforrás és ezt fel is tudták használni civilizáció építésre, de például lovuk, szarvasmarhájuk nem volt, ami az Eurázsiai fejlődést nagyon megdobta.

A magasabb fokra eljutók már bányászhattak és használhattak fémeket is, de addig is el kellett érni és nyilvánvaló, hogy a vas felhasználása további komoly fejlődéshez vezetett, ami lehetővé tette a a technológiák nagy fejlődését és később újabb erőforrások használatát, mint a szén, meg a kőolaj, de az utat végig kellett járni, bármelyik erőforrás hiánya lelassítja, vagy megakasztja a fejlődést minden szinten.