Fekete-Afrika népei miért maradtak el a világ többi részétől annyira a fejlődésben?

Egyes tudósok szerint alacsonyabbak a kognitív és egyéb más képességeik, de aki ilyet kijelent, azt azonnal kizárják a tudományos életből.

A jelenlegi egyetlen polkorrekt válasz a "Nem tudom".

Nehéz egy hozzászólásban erre válaszolni. Ha tényleg érdekel akkor olvasd el ezt:

Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák - A társadalmak fátumai

Sokat számít a földrajzi környezet is. Európa partjai jól tagoltak, a görög szigetvilág, és a Földközi -tenger kiváló terep a kevésbé fejlett hajózás számára is. A kontinens belseje is alkalmas volt közlekedési útvonalak kialakítására.

Afrika partjainál kevés a természetes védett kikötő, a folyóik zuhatagosak, nehezen hajózhatók. Ráadásul a nagy sivatagokon is körülményes az átkelés. Ennek ellenére kialakultak fejlett, városépítő kultúrák, de ezek egymástól is elszigeteltek voltak és a korabeli világgazdaságba sem tudtak bekapcsolódni.

Hogy mi lett volna, ha nem jelennek meg az európaiak a hatalmas technikai és gazdasági fölényükkel, azt persze nem lehet tudni.

A gyarmatok eredeti lakónak em adódott lehetőségük a fejlődésre.

Bizonyára tisztában vagy vele, hogy tudatlanságban tartott népet könnyebb szolgasorban tartani.

Az isten áldjon meg titeket, hogy lehet ilyen marhaságot tudomány kategóriában írni hogy "a gyarmatosítás miatt".

Időszámításunk előtti 3-5 században a hellén kultúra flozófusokat, költőket, mérnököket termelt ki. Komoly matematikával, csillagászattal, térképészeti ismeretekkel rendelkeztek, és egy az egész Földközi-tengerre kiterjedő kereskedelmi rendszert tartottak fenn.

Vagy még előbb ott voltak az egyiptomiak. Még előbb a sumérok, mezopotámiaiak, de a keleti világot se hagyjuk ki a képből, kína történelme is messze az ókorba nyúlik vissza. Sajnos róluk nehezebb informálódni itt Európában, de az új felfedezések már inkább mutatnak arra, hogy a civilizációnak tekinthető társadalmi berendezkedés szülőhelye elsőnek lehetett Kelet-Ázsia, és csak aztán, tőle függetlenül a Közel-Kelet és Európa.

Hol volt mondjuk időszámításunk előtt ezerben, vagy kétezerben gyarmatosítás???

A Britek olyan f#szák voltak hogy visszautaztak az időben gyarmatosítani a 3000 évvel ezelőtti Dél-Afrikát is, vagy mi?

Amíg egyes ókori népek (a fentebb említett egyiptomiak, mezopotámiaiak) már vízátemelő szerkezetekkel, gátakkal, és parcellás földműveléssel folytattak mezőgazdaságot, ennek következtében birodalommá nőve ki magukat, addig Dél-Afrikában a törzsi társadalmak valamiért nem változtattak a közelítőleg százezer évvel ezelőtti gyűjtögető-vadászó életmódjukon.

Ennek rengeteg oka lehet.

Első sorban a földrajzi okok.

Szavannán sokkal nehezebb mezőgazdaságot csinálni, mint az ókori közel-keleten és egyiptomban.

Ugyanis jó 3-4 ezer éve egyáltalán nem olyan volt ez a térség, mint ahogy ma ismerjük.

Mai szemmel mediterrániumnak tekinthetnénk az ókori Közel-Keletet, mert volt annyi csapadék az év során, hogy erdők, ligetek, termékeny, zöldellő rétek legyenek ott, ahol ma sivatag van.

Az ókorban például még egy törpe elefánt faj is élt azon a területen, a leopárdokról, oroszlánokról, vizilovakról nem is beszélve. A Biblia nem akármiért említi ezeket az állatokat. A korabeli ott élő emberek látták ezeket, és beleírták a mondáikba őket.

Befolyásoló tényező lehetett még olyasmi is, hogy egy adott területen milyen vallás terjedt el. Vannak vallások amik sokkal stabilabb hatalmi rendszer kiépítését teszik lehetővé.

Szerintem összességében túlságosan nagy volt a természeti nehézségekkel szemben folytatott harc Dél-Afrikában. Kemény életet élnek, nincs miből elkezdeniük mondjuk mezőgazdaságra és állattartásra átállniuk. Esetleg néhány kecskét tarthatnak, de azok is csak a tejért és bőrért. Ha egy közösség egész életét lefoglalja a napról napra való életbenmaradás, akkor kevés dologra jut energia, és kellő számú ember hogy kivitelezze azt. Egy akár pár hektáros terület feltörése, művelése, aratása baromi sok idő, energia. Persze nagyon jövedelmező idővel, de az elején még egyáltalán nem az.

Az hogy genetikailag kevésbé lennének jó képességeik...

Az agy nem olyan mint mondjuk a szemszín, hogy van 2-3 gén ami jelentősen befolyásolja, és pont. (amúgy még a szemszínt is összesen 15 gén befolyásolja, persze néhány jelentősebben mint a többi). Szóval az agy nem ilyen. Találtak már intelligenciával összefüggésbe hozható géneket, de explicit nem lehet kimondani olyat hogy "ismernénk az intelligencia genetikai hátterét".

Baromi sok gén vehet ebben részt, feltehetőleg milliós nagyságrendű kombinációs lehetőség van az eltérő allélok miatt, és mint ahogy azt egy magára valamit is adó biológus mondaná, a genetika csak a történet egyik fele. Minden jellegünket (úgynevezett fenotípusos tulajdonságot) a környezet határoz meg félig, másik felében meg a genetika.

Olyan mintha egy téglalapnak a területét csak az egyik oldala ismeretében akarnád megmondani.

Lehetetlen.

Mind a környezeti, mind a genetikai paraméterek szablyák meg, hogy kik is leszünk.

Egyetértek azzal, hogy e kérdés itt megválaszolhatatlan. Túlságosan sokrétű.

Én is ajánlok egy vaskos olvasmányt azért:

Acemoglu: Miért buknak el nemzetek.

Természetesen a földrajzi környezet befolyásoló tényező. A véletlen is. A külső hatások is. És ez annyira összetett, hogy szimplán megválaszolni csak torzan lehet.

A genetikai tényezőkhöz egy adalék: amerikai tudósok kerestek fekete Afrika mélységeiben olyan falut, amely még nem lépett kapcsolatba a külvilággal (akad ilyen). Otthagytak néhány laptopot (és a használatához szükséges egyebeket, pl. akkukat) minden megjegyzés nélkül gyerekeknél. Három hónap múlva visszamentek megnézni, mi történt. Minden laptopot használtak, néhányban feltörték a szoftvet, néhányban á is írták. Ennyit a genetikai elmaradásról.

Szóval bonyolultabb ez, semmint itt egzakt választ adjunk rá. De annyi bizonyos: van rá ok ezer is. De a genetika nem szerepel közöttük.