Ki volt az a Wass Albert és miért hagyták ki mindenhonnan?

Egy író.

Egyáltalán nem igaz, hogy nem beszél soha senki róla, tiltva lenne vagy akármi.

A magyar közoktatás kb 300 000 magyar írót és gondolkodót hagy ki, akit meg lehetne említeni, világszinten meg a sokszorosát.

Valószínűleg az is igaz, hogy a szocialista rezsimben tiltólistán voltak a művei. De nyilván nem ez a fő oka annak, hogy nem találkoztál vele a tankönyvedben egyszer sem.

((BTW most is léteznek tiltólistás zenészek, írók, színházi rendezők. Persze egyelőre csak az állami médiából és az önkormányzati tulajdonú helyekről vannak kitiltva, és még nem vernek szét minket a rendőrök hazafelé egy Kispál koncertről.

Erről ennyit.))

> „De nyilván nem ez a fő oka annak, hogy nem találkoztál vele a tankönyvedben egyszer sem.”

Oké, ha úgy vesszük, egy „jobboldali irodalom” vagy ilyesmi részbe befért volna, ha lett volna ilyen.

Önálló íróként semmi keresnivalója nincs a többiek között.

Wass Albert egy erdélyi magyar író.

Az érettséghez sok sikert!

1. Ha minden ilyen kaliberű emberről a középiskolai tankönyvből akarsz értesülni, akkor téged megköveznek a diáktársaid. Ugyanis nagyjából megháromszoroznád a tankönyvek, tanulnivalók méretét. A tankönyveknek más a céljuk.

2. Hogy valakiről miféle véleményed alakul ki, az attól függ, miféle helyekről tájékozódsz. És főleg, hogy mennyire mérlegelsz.

3. Az sincs a tankönyvekben, hogy (magyar példánál maradva) 10 millió ember közül nagyon sok a jobbról balról elképesztően szélsőséges ember, közülük többen igyekeznek széles körben terjeszteni nézeteiket. És persze nagyon sok az értelmes, visszafogottan nyilatkozó ember is, csak az ő hangjukat hajlamosak elnyomni az acsarkodók.

Összességében kellő kritikával és gondossággal, na meg kellő nyitottsággal bármiről értesülhet az ember. Néha több energia kell, mint normális, de ez benne van a pakliban. Nem érdemes rögtön szélsőséges kirohanásokat intézni mások ellen (itt az iskola ellen), mert könnyen kiderülhet: többet hibázott a vádoló, mint akit vádol.

Utóirat: Wass Albertről a szocializmusban is lehetett hallani, olvasni. Nem annyit, mint ma a semmitérő bulvár, de lehetett. Már annak, aki akart.

Igen, a hivatalos álláspont akkor is, ma is alaposan szélsőséges. De nem azt kell tanulmányozni, hanem a művet. És ha hasznosnak mutatkozik (ezer szempontból) akkor jó is. Akkor is jó, ha rossznak mondják. Fontos megtanulni értékelni, hogy ne mások véleményét szajkózzuk megértés nélkül.

Egy XX. század második felében tevékeny erdélyi író, aki disszidált az Egyesült Államokba (ezért tudta kiadni a műveit). Az ország fele politikai alapon szereti, másik fele politikai alapon utálja. Szerintem mindkét álláspont hülyeség, nem politikai alapon kell dönteni. Nem egy irodalmi Nobel-díjas író, de véleményem szerint mindenképp érdemes olvasni tőle, van 3 regénye amit tényleg minden politikai nézetű embernek ajánlok, mivel valóban jók:

Főműve a FUNTINELI BOSZORKÁNY. Ennek szerintem nincs politikai vonatkozása (ha van, akkor elkerülte a figyelmemet), ez egy felnőtteknek való mese inkább. De tényleg van mondanivalója, meg színvonalas.

Meg van pár regénye, ami a második világháború és a kommunizmus témáját dolgozza fel. Nekem a kedvencem a TIZENHÁROM ALMAFA, és az ELVÁSIK A VERES CSILLAG. Ennek a kettőnek a főszereplője egy székely fickó, aki "székelyes" csavaros észjárásával mindig túljár a kommunisták eszén. Jó, nem egy irodalmi Nobel-díjas mű egyik sem, de nagyon szórakoztató, én "átlag olvasóként" (és nem irodalmárként) 10/10-re pontozom ezt a két regényt. Mindkettőnek az üzenete kb. hogy "Erdély az erdélyieké", kifigurázza a horthysta tiszteket is, akik a második bécsi döntés után vonultak be a főhős falujába, meg az Erdélyen túlról érkezett román kommunistákat is.