Miért van, hogy az ókorban, és a középkorban a keleti, és távol keleti világ volt a gazdagabb, ott voltak a művészetek, és a tudományok fellegvárai? Hogyan előzte meg a későbbi századokban őket Európa?

Az ókorban a magaskultúrák kb. egy szinten voltak; aztán a római birodalom széthullásával a nyugat igen erősen visszaesett, míg a többiek háborítatlanul fejlődtek tovább. Emiatt nem csoda, ha elhúztak...

Az érett középkorra aztán az európai kultúra is magára talált, viszonylag rövid idő alatt utolérte a többit és ezt a fejlődési tempót tartva megelőzte őket. A felfedezések korától ez egy öngerjesztő folyamattá vált...

Ha a római birodalom 'csúcs'korszakára gondolunk (egészen Augustustól míg a Keletrómai-birodalom elvesztette Egyiptomot), helytálló az állítás. Ugyanis Rómának, jónéhány átalakításnak köszönhetően, Egyiptom óriási bevételeket hozott. A római kincstár bevétele kb megduplázódott évek alatt. Körülbelül olyan helyzetben lehetett Egyiptom, mint manapság az USA-ban pl Kalifornia, Texas, Miami... Mind rengeteget hoznak a konyhára.

Az időszámításunk szerinti első pár évszázadban ilyesmi volt Egyiptom is. Indiai kereskedelem, földművelés, remek úthálózat.

Én azt mondanám, a Kelet a Bizánci birodalom hanyatlásával illetve a kalifátusok megjelenésével kezdett hanyatlani. Ugye a remek római adminisztráció megszűnt Egyiptom területén, jöttek a kalifátusok amik rengeteget háborúztak egymással...

És a keletrómaiak persze nem nagyon tudtak már visszaszerezni semmit.

Konstantinápoly csúcsteljesítménye annyiban merült ki, hogy visszafoglalta Rómát egy rövidebb időre.

Rómától eltekintve a Kelet (főleg) aközépkorban illetve később is rengeteget romlott.

Az oszmánok mindent felégettek, szétloptak.

Északabbra a mongolok maradványai évszázadokon keresztül el tengtek-lengtek, míg a ruszkik bekebelezték őket. Később az oroszok sem fejlesztették érdemben a meghódított területeket, inkább kiszipolyozták azokat (lásd Aral-tó).

Kínáról nem tudok sokat, de nagyon sokáig sok-sok állam volt egy nagy egyesült Kína helyett. Ez részben háborúknak, részben birodalmak túlterjeszkedésének, részben kulturális különbségeknek köszönhető. Egyébként a mai Kínában pont, hogy a nyugati/délnyugati régiók a fejletlenebbek. A délnyugati részen a Himalája helyezkedik el, nyugaton pedig leginkább mezőgazdasággal foglalkoznak.

Én erre azt mondanám, azért van, mert egy térségnek sokszor évtizedek/évszázadok is akár kellenek, hogy "fejlett" legyen. Például lehetne építeni Nyenyecföld északi partjainál sok szuperkikötőt, de egyrészt kicsit hideg lenne, másrészt nincs "bejáratva".

Ahogy Kelet-Németország sem csak a kommunizmus miatt fejletlenebb. Már a Német birodalomban is megvoltak a különbségek. A nyugati részek egyszerűen gyorsabban iparosodtak... Keleten meg a földművelés dominál(t).

A kelet-közép ázsiai területeken meg még mindig a halászó-vadászó-gyűjtögető életmód dominál. Valljuk be, a büdös nagy sztyeppén tudsz vadászni/halászni, állatot tartani, felhúzni egy kunyhót oszt' ennyi.

A nyugat fejlettsége szerintem főleg a felfedezésekhez és a gyarmatosításhoz köthető - ugye az oszmánok bevezettek egy cuki kis embargót, ezért más utat kellett keresni az indiai kereskedelemhez. Közben felfedezték az egész Földet, ami nyilván nagy hatással volt gazdaságra, illetve az emberek gondolkodásmódjára is. Egyre inkább gyengültek ezek a középkorból maradt átkok, a latin nyelvű istentisztelet, a kötelező katolikus vallás... Egyre többen kezdtek el gondolkodni, feltalálók, újkor, reneszánsz stb...

Míg keleten az oszmánok kalifátusa volt (amit mindenki utált) és poroszok meg oroszok szivatták a lengyeleket.

Nyilván rengeteg ember van, aki szebben és részletesebben le tudja írni ezt a jelenséget, de örülök ha esetleg hasznos volt a válaszom :)

Szerintem az eddigiekből nem domborodik ki a kérdésre a válasz és sok a részlet, közben az összefüggések nem igazán klappolnak. A tudományok, művészet és találmányok terén egy összetett folyamat volt az, ami alakította és kibontakoztatta ezeket. Leegyszerűsítve nagyon változó módon és okokból alakultak ezek és nem lehet egyetlen okra visszavezetni.

A görög és római hatás az meg nyilvánvaló Európa számára, csak közben egyik kultúra sem volt olyan eszményi, mint ahogy azt ma tálalják. A görögöknél a türannoszok gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkeztek, a poliszok polgárai pedig csak akkor voltak teljes jogú polgárok, ha anyai és apai ágon is polgártól származtak. Miközben sok kiszolgáltatott jogú nem polgár is részt vett a görög társadalomban. A római birodalom is ilyen, közel sem idilli szervezet volt és persze mindkettőnek voltak jó vonásai.

Nem szokták túl reklámozni, de a rómaiak igazából nem sok mindent találtak ki, másban volt az erősségük, jól tudtak átvenni és alkalmazásba átültetni dolgokat. A terjeszkedésük közben mindenkitől tanultak és igazából hazavitték az ismereteket és a művészeti alkotásokat, innen van a kényelmes római otthon is, amit keleten láttak és otthon is megvalósították, mert tetszett nekik. A híres római ételek esetében pedig a görögöktől tanultak, sőt a legkiválóbb szakácsaik egyenesen korinthosziak voltak. A művészetekben szintén a görögöket másolták, ugyanígy a természettudományokat is átvették tőlük és még csak tovább se igazán fejlesztették, viszont rendszerezték és alkalmazták. A jól ismert kiépített csatornákat sem a rómaiak találták fel, azt használták már előttük a Közel-Keleten és az Indus-völgyi civilizációban is és Egyiptomban is. A rómaiaktól ismert szinte ikonikus rómainak tartott vízvezetékhidakat (aqueduct) is már ie. 2000 körül használták a minósziak. Kétezer évvel a Római Birodalom előtt.

És itt jött a plusz. Róma elkezdte megszállni a szomszédos és távolabbi országokat és rengeteg adót és egyéb javakat harácsoltak össze a kizsákmányolt és megsarcolt provinciáktól, nemesfémeket, terményeket és egyéb termékeket. Tehát volt sok új ismeret és volt sok pénz, elképesztő vagyon áramlott Rómába. Ebből következően volt miből fejleszteni, és lehet, ez nem hangzik olyan dicsőségesen, de ilyen egyszerű.

Kína meg terjeszkedett ugyan, de hát több állam is próbálkozott több-kevesebb sikerrel, csak Kína nem ért el idáig, míg Róma meg nem ért el odáig. Keleten despoták és "égi" császárok uralkodtak, de nem ez volt a fejlődés fő hátráltatója, legalábbis a késő középkori és újkori időszakot illetően.

Ha a technológiák elterjedését nézzük az önmagában is több összetevősen alakul. Kell egyszer maga a találmány, de kell az általános érdeklődés is az emberek részéről, mert ha az nincs meg akkor csak vegetál a találmány. Kell még a megfelelő állami jóváhagyás, afféle jogi és politikai környezet is. És nagyon kell plusz emberi létszám, akik szabadon tudják azt megvalósítani, tehát nem lehet elvinni ilyen okból a földekről a parasztokat. Itt jön a kellő tudás ismerete és annak terjedése is, mert hiába van ember valamire, ha nincs ismeret. Na és kell még pénz is, mert új dolgokhoz új többlet pénzforrás is kell, nem lehet ugyanis elvenni az anyagi ráfordítást a találmányokért az alapvető szükségletek előállításától. Na, ez mind kell, és ahol jól jön össze ott van fejlődés és ez meg is figyelhető a történelemben.

Ebből az összetettségből adódik, hogy közel sem terjedtek el egy ideális elképzelés szerint a találmányok. Jó példa erre a bronz feltalálása és elterjedése, mert a bronzot is feltalálták már i.e. 5000 körül és mégis sokkal később volt a bronzkor, i.e. 3300–1200-ig. Tehát eltelt 2000 év (!) mire általánosan is használták, az nem kis idő. Vagy ott van a papír. Kínában feltalálták már ie. 200 környékén, de Európában csak 1000-1300 között terjedt el. Mert a kínaiak ugyan adtak papírt Európa felé, de titkolták a készítését, amit a kínaiakat legyőző arabok szedtek ki belőlük és tőlük került a papír Európába. Kínában volt már 200-ban papír zsebkendő, 300-ban az első újság, 700-ban papírpénz (vs Európában csak 1600-ban), de volt papírból toalettpapír, papír játékkártya, legyezők, ernyők, lampionok. Suliban mit tanítanak? Nyomtatás Gutenberg 1400 Európa. Pedig a kínaiak találták fel a nyomtatást 800-ban és használták is.

Vagy ott van Mohenjodaro i.e. 2400-ban (Indus-völgyi civilizáció), ami egy egy 40 000 lakosú város volt, és égetett téglából építették, utcákkal, fürdőszobákkal, kutakkal, víztárolókkal, volt WC és szennyvízelvezetés fedett csatornákban. Mindez a Római birodalom előtt 2000 évvel. Hogy mi volt addig? Semmi, csúsztak a dolgok mindenféle okokból.

Európa kb 1000-ig inkább befogadja és átveszi másoktól a találmányokat, és 1500-tól a gyarmatosítások miatt dől a vagyon az európai országokba, így van is miből fejleszteni és beindul a technikai fejlődés. Itt hagyja le keletet tartósan Európa. Tudom, ez nem hangzik olyan nemesen, csak hát ez így megy. Jó azért a társadalom is befogadta az újításokat és volt rá politikai nyitottság is, ez is benne volt.

Én sem írtam, hogy minden tökéletes volt pl. a görög poliszokban. Azt írtam, hogy elvben egyenrangúak voltak a polgárok, tisztában vagyok vele, hogy ez igazából a poliszok kis részében alakult ki ténylegesen, és csak rövid ideig. A valóságban oligarchák és türanniszok uralkodtak...

De nem is ez a lényeg. Amikor Angliában győzött a polgári forradalom, és kialakult az alsóházban a népképviselet, akkor olyan magas volt a cenzus, hogy sokáig igazából ugyanúgy a nemesi származású, jómódú képviselők vettek részt a törvényhozásban. Sőt, a nemességnek is kiszorultak az alsóbb rétegei, azaz a kezdeti időszakban a népképviseleti országgyűlésben a társadalom szűkebb rétege képviseltette magát, mint a régi feudálisban...

Lehet ezen rugózni, de nem ez a lényeg. Hanem az, hogy mégis megindult az a folyamat, ami utána eljuthatott a mai értelemben vett demokráciába. Csak annyi kellett, hogy évszázadok alatt folyamatosan csökkenjen a cenzus, a népesség egyre nagyobb rétege vehessen részt a politikai folyamatokban. A feudális világban ez a fejlődési ív nem jöhetett volna létre, mert az eleve lezárta a nem nemesi születésűeket az alsóházban való részvételtől.

Ezen az elven most rugózhatsz itt, hogy a görög poliszokban is sokmindenkit kizárt a politikából és voltak türanniszok, meg lehet sorolni a negatívumokat a Római Birodalomról stb. - de ennek ellenére mégis a görög-római civilizáció ágyazta meg azt az innovatív társadalmi-gazdasági-politikai folyamatot, ami Európában lezajlott, míg ilyenekre pl. Kínában nem lehet példát találni.