Miért van, hogy az ókorban, és a középkorban a keleti, és távol keleti világ volt a gazdagabb, ott voltak a művészetek, és a tudományok fellegvárai? Hogyan előzte meg a későbbi századokban őket Európa?

Ez valóban olyan több korszakra való lebontást igényel ahogy az 1-es is írta. Ezek az emberi aktivitások változóak korok és régiók szerint és azt lehet mondani, a kérdezőnek is részben igaza van és az előző válaszolónak is. Attól függ melyik korszakot nézzük és milyen szempontból.

Végeztek egy felmérést, ami bár nem pontosan fedi a kérdésbeli területeket, de mégis ide kapcsolható, mert szoros összefüggésben van azokkal. Közgazdászok kiszámolták a világ eddigi GDP-jét visszamenőlegesen a történelmi korokra és Kína és asszem India is általában előrébb volt általában GDP szintjén, mint a mai nyugat vagy afrikai területek. Ez alapján azt jelezték, hogy Kína jelenlegi gazdasági fejlődése egy visszatérő fázis, ugyanis általában termelékenyebbek voltak és ezt látjuk a jelenlegi gazdasági környezetben is.

Szóval a kérdés tényleg érdekes (vagy csak szerintem, mert a régészet az egyik ami érdekel) és egyáltalán nem alaptalan felvetés.

Kérdés itt, hogy mi fér bele a tantervekbe, vagyis miről mit és mennyit tanítanak úgy általában és nyilván képtelenség mindent tanítani, csak sajnos így a kép is ami kialakul bennünk értelemszerűen pontosításokra szorul. Így merülnek fel teljesen jogosan az ilyen kérdések is, mint amit a kérdező feltett.

Vegyünk csak egy példát, megalitikus kultúrák. Tanmenet szerint, Nyugat-Európa megalitok. És itt ennyi. Holott csak Dél-Koreában 30 000 (!) megalitot tartanak számon. Ez csak egy adat, viszont rámutat arra a tényre, hogy mennyire Európát helyezi a középpontba már az oktatás is és a jól hozzáférhető információs felületek is. Ugye még a világtérképet is úgy ábrázoljuk, hogy Európa van középen. :)

Nemrég volt egy kérdés a nevezetes találmányokról itt a gyakorin és egy ilyet összesítő oldalból, már csak átfutva is gyorsan körvonalazódott, hogy Kína az egyik ami erősen ott volt találmányok terén. Ez is rámutat a kérdés jogosságára.

Hogy miért van, azt nem tudom, talán az óriási népsűrűség miatt. Az látszik, hogy az idő kereke körbejár.

S megint eljön az az időszak, amikor a Távol-Kelet gazdagabb, s előrébb tart, mint Európa.

2030 után már nem csupán gazdasági, hanem politikai, katonai értelemben is Peking lesz a világ vezető, irányító hatalma.

Az USA a második helyre szorul vissza, aztán, bár a második erő marad, a következő évtizedekben egyre jobban lemarad a kínai világhatalom mögött.

Európa meg hátramarad az ipari-technológiai-katonai versenyben.

A Nyugati Kereszttény világ (ha egy egésznek egy tömnek vesszük) a 12.század végén gazdaságilag lehagyta Kínát egy főre jutó jövedelemben a gazdaságtörténészek szerint, technológia és tudományok terén már 13.század végén felzárkózott, és a 14.sz. elejétől biztosan kijelenthetjük, hogy ekkor a Nyugat már élre tört. Ne feledjük hogy Nyugati-Keresztény Európában (mint tömb) volt a legnagyobb becsült felhalmozódott arany és ezüst már a 14.századtól, ami Kína erejét megkérdőjelezheti már akkoriban..

Ha az antik görög-Római világot vesszük hasonlítási alapként gazdaságtörténészek becslése alapján, a Római Brodalom az I. II. században kétszer annyi arany és ezüst készlet felett rendelkezett mint Kína.

Ha a Görög-Római korszakot vizsgáljuk, Kína kevésbé volt innovatív mint a görög-római kultúrkör, Kína infrastruktúrája nevetséges volt. Kínában nem épültek kőszínházak, nem voltak a városokban közfürdők közkönyvtárak, kőből téglából sem nagyon építkeztek Kínában (az épületek paloták 90%-a is olcsó faépület volt), nem voltak kőből épült úthálózatai mint Rómának, se vízvezetékrendszerei, a középületei is silányabbak voltak, padlófűtést sem ismerték Kínában, Úgy kb. 300 évvel is le volt maradva a Római birodalomtól Kína, ha az I. és II. századi Római birodalommal hasonlítod össze.

KÍNA valójában csak akkor volt innovatív amikor A Birodalom Európában szétesett és a barbár törzsek széttaposták az európai civilizációt. Akkora visszesés volt Európában, hogy csak a 13.sz közepétől sikerült újra maga mögé utasítani a keletet tudományok technológia innovációk és gazdaság terén.

Érdekes, engem egy komoly névnek számító szakíró úgy tájékoztatott, hogy a Mennyei Birodalom általában Róma előtt járó, tudományos területeken fejlettebb hatalom volt.

Pl. orvostudományok.

Az a te "szaktekintélyed" valami frusztrált kisebbségi komplexusos turanista vallású keleti fantasztikumra vágyó álmodozó lehetett.

Kína akkor volt igazán nagy Európához képest, amikor Európa a Birodalom bukása után romokban volt, és barbár törzsi vezetők kisebb nagyobb országai uralkodtak felette. Ezt a 13.századra heverte csak ki Európa

Mondjuk érdekes ez a gazdagság vagy GDP. Marco Polo nem hiszem, hogy vidéki milliós tömegek gazdagságáról beszélt volna. Lehet, hogy magasabb volt (egy adott időszakban) a GDP, akár egy főre vetítve is, mint Európában, de abból a köznép nem sokat látott viszont, a javak erősen a felső körökben koncentrálódtak.

Sőt Kínában manapság sincs akkor habzsi-dőzsi vidéken, az belső-Ázsiai részeken, inkább csak a nagyvárosi polgárság kezd erősödni az utóbbi 10-20 évben. Akik az olcsó pólókat és cipőket varrják tonnaszámra, ők azért ma is nagyrészt éhbérért dolgoznak, ahogy valószínűleg a több száz évvel ezelőtti gazdagság idején is. (Az egyesített birodalomra gondolok, nem a széttagolt Kínára.)

Mindkét civilizációban (európai és kínai) voltak felívelő és hanyatló fázisok, de durván összevetve a középkor végéig szerintem egyenrangúnak tekinthető a kettő. A kérdező inkább arra kíváncsi, hogy miért előzte meg a keleti civilizációkat Európa, mi annak az oka, hogy (ahogy az egyik válaszoló is utalt rá) a mai térképeken is Európa van középen (bár nem hiszem, hogy a világ minden részén ez így van...), és úgy általában, a globális világ kultúrája a nyugati civilizáción alapul.

Ennek gyökerei szerintem a görögökhöz nyúlnak vissza, méghozzá a görög poliszokhoz. A görög polisz (elvben) egyenrangú polgárok által vezetett közösség volt. Az ókorban sehol a világon nem alakult ki ilyen típusú közösség, amely vertikálisan tagolódott volna, Keleten mindig despoták uralkodtak. Európa viszont másképpen fejlődött, az európaiság nem fér össze a despotizmussal, az uralkodók istenítésével. A későbbi évszázadokban, a keresztény Európában akármilyen nagy hatalma volt egy királynak, mindig törvények szabályozták az uralkodását, igazából Európában mindig a jogrendszer uralkodott, amelynek az uralkodó is egy szegmense volt, a jogrendszernek egy szereplője, és nem maga a jog. Ez a fő különbség Nyugat és Kelet között. Ebben a szemléletben rejlik a polgári civilizáció, a kapitalizmus gyökerei is. Már a késő középkorban is, amikor arról beszélünk, hogy Európa lehagyja kultúrában és gazdaságban a Keletet, akkor Európa legfejlettebb területei azok voltak, ahol a feudalizmus bomlófélben volt, és amely területek városiasodottak voltak, azaz az ipari központoknak is tekinthető kereskedővárosok, Flandria, Észak-Itália. A polgári szemléletmód, életvitel az, ami Európát a világ többi része fölé emelte, és ezt a folyamatot segítette a reformáció, majd a gyarmatosítás is, azaz Európa expanziója, amelynek az a lényege, hogy minél több nyersanyaghoz jusson ez az alkotmányos szemléletű civilizáció, és a feldolgozott nyersanyagot minél nagyobb piacon tudja eladni. Ez magában rejti a terjeszkedést, aminek a gazdaság az alapja, a kapitalista gazdaságnak pedig a polgári életforma az alapja, a polgári életformának a vertikális társadalmi modell az alapja, a vertikális társadalmi modellnek pedig a görög poliszokban vannak a gyökerei.

Távol-Keleten eközben mindvégig despoták ültek a nép nyakán, és a nép monoton módon dolgozta magát halálra, mint valami hangya-társadalomban, ahol a királynőnek dolgoznak a hangyák. Ez a modell nem rejt magában semmilyen fejlődési ívet, ez konzervál. Nem véletlen, hogy nem Kína gyarmatosította a világot, hanem Európa.