A magyar krónikák egy erőszakos hatalomátvételt és a belharcokat próbálják palástolni?

A honfoglalás korára gondolok, amikor arról írnak, hogy Levedi vezér nem fogadta el a kazár kagán által felajánlott fejedelmi címet, hanem Álmost vagy Árpádot ajánlotta maga helyett és végül Árpád lett a magyarok első vezérlő fejedelme. Ezzel szemben a krónikák néha Álmost írjak első fejedelemnek, de pl a Gesta Hungarorumban ő is nyom nélkül eltűnik Kijev és Ungvár után. Ahogy olvastam, Kurszánról pedig nem is tesznek említést a honfoglalással kapcsolatban, miközben a külföldi források fejedelemként említik őt. A Bizáncban lejegyzett törzsnevek alapján valószínűsítenek egy hatalomváltást is, amely során a Megyer törzs helyét a Tarján törzs vette át.

Ezek alapján gondoltam olyasmire, hogy Levedi valójában elfogadta a kazár kagán ajánlatát és ő lett a magyarok szakrális fejedelme (kende, kündü), majd ebben a pozícióban követte őt Kurszán (aki talán a fia volt). Ők valószínűleg nemesi származásúak voltak, tehát valamelyik ősi sztyeppei uralkodócsaláddal álltak kapcsolatban és a Megyer törzs vezetői voltak egyben. De nem félrevonultan éltek a néptől, ahogyan a kazár kagán, hanem ténylegesen részt vettek a mindennapi életben. A totemállatuk a szarvas volt, valószínűleg erre vonatkozik a magyarok legősibb eredetmondája (csodaszarvas monda) és jelzi Kurszánék kapcsolatát az ősi szkíta uralkodókkal.

Álmos és Árpád pedig nem rendelkezhettek ehhez hasonló nemesi származással, ők voltak a Tarján törzs vezérei és a gyula tisztséget töltötték be, amely a hadvezérnek felelt meg és a kende után a második legmagasabb tisztségnek számított. A totemállatuk volt a turul, de ehhez nem kapcsolódott nemes ősök hiányában eredetmonda, hanem azt utólag találták ki legitimációs célból, hogy Álmos anyjának álmában megjelent egy istenség turul képében és megjósolta, hogy nemes és szent királyok származnak majd tőle (miközben ő valószínűleg nem volt királyi származású).

Amikor pedig Kurszánt meggyilkolták a bajorok, akkor Árpád magához ragadta a kende tisztséget is, majd egyesítve azt meglévő hatalmával (gyula) létrehozta a nagyfejedelem tisztséget, Kurszán utódait pedig kizárta a hatalomból. Mert elég furcsa, hogy Kurszánt nem említik hazai krónikák, beszámolók a honfoglaláskor, illetve leszármazottjai kiszorultak a főhatalomból.

Álmossal pedig lehetséges, hogy szintén Árpád számolt le, hogy a testvéreit is kizárja a hatalomból, hiszen nehezen képzelhető el, hogy Álmosnak csak egyetlen gyereke lett volna. Ezért kötheti több későbbi beszámoló Árpádhoz a vezérlő fejedelemséget, nem pedig Álmoshoz, hogy Árpád esetleges testvéreinek leszármazottjai se léphessenek fel követelésekkel (ha még éltek egyáltalán).

Szerintetek lehet ebben logika vagy csak túl sokat komplikálok? Szeretem a történelmet és most éppen erről olvastam sokat.