Mi a fenét kerestek a magyar katonák a Don kanyarban?

Ugyanazert amiért britek a falkland szigeteken , amcsik Afganisztánban , irakban meg a fél világban, szovjetek szinten.

Vilagpolitikat nem lehet megérteni.

Igen sok hülyeséget összehordanak itt a népek, csak tárgyilagos válasz nincs.

A Magyar Királyi Honvédség II. hadserege államközi egyezmény alapján csatlakozott a Szovjetuniót megtámadó német haderőhöz. Az egyezmény alapján a csapataink a hátországban (pl. Ukrajna) hajtottak volna végre megszálló és rendvédelmi feladatokat, ugyanis frontfeladatokra a felszerelésük nem tette őket alkalmassá.

A háborúba azért léptünk be, mert a Szovjetunió több repülőtámadást is végrehajtott magyar terület ellen, ezek közül a legismertebb Kassa bombázása. Kérem a tudálékosokat, hogy ne kezdjék ideokádni a hatvanas évek marxista történelemírásának dogmáit: nem német repülőgépek voltak, Krúdy Ádám ezredes sosem állított ilyesmit, és nem zsákmányolt orosz gépek voltak német pilótákkal. Ha részletes szakmai elemzést és bizonyítékot akar valaki, keresse elő Pataki-Rozsos-Sárhidai: Légi háború Magyarország felett c. művét. Szovjet repülőgépek voltak, nagy valószínűséggel tévedésből, az akkor Szlovákiához tartozó Eperjes helyett bombázták Kassát.

Ez persze csak a háború közvetlen oka volt, a casus belli. A valódi ok Hitler mocskos politikai játszmája volt. Miután elfelezte Erdélyt Magyarország és Románia között úgy, hogy az egyiküknek sem volt jó, közölte, hogy az fogja kapni a másik felét, aki nagyobb segítséget nyújt a Szovjetunió elleni háborúban. Ezért lépett be Románia is, ráadásul sokkal nagyobb erőkkel. Őket is ugyanúgy szétcsapta a szovjet, érdekes módon mégsincs akkora nemzeti trauma belőle, mint nálunk a Don-kanyarból.

Ahogy akkor álltak a dolgok egyébként, a háborúba való belépés egyáltalán nem tűnt rossz döntésnek. A németek addig mindenkit szétvertek, meghazudtolták az összes hadtudományi elemzést, és a kassai bombázás idején már a szovjetek ellen is elképesztő sikereket értek el. Ez, és a Wehrmacht több millió fegyverben álló katonája tökéletes biztosíték volt, amire lehetett építeni. Sztálingrádot senki nem látta előre, és ugyanolyan meglepetés volt, mintha mondjuk ma az Egyesült Államok teljes szövetségi rendszerét szétverné az Iszlám Állam.

Hitler azonban nem tartotta be a szavát (nem volt szokása), és a magyar honvédek amint német alárendeltségbe kerültek, hirtelen a Donnál találták magukat. A románok is, az olaszok és a spanyolok is. Mindenki jól meg is szívta. Csak a finnek voltak olyan politikai helyzetben, hogy nem tudták őket a németek rákényszeríteni a szorosabb együttműködésre. Ők megálltak a saját országuk 1939 előtti határainál, amit a szovjetek beljebb nyomtak a téli háború során, és még Leningrád körülzárására sem voltak hajlandóak. Miért lettek volna, ők már megkapták, amit akartak, a hála meg nem politikai kategória.