Tényleg hozzáadtak 300 évet a történelemhez?

A kitalált középkor teóriája tényleg egész jól összerakott teória, első hallásra még hihetőnek is tűnik, még pár dolog leellenőrzése után is.

Elsőnek tegyük rendbe néhány eddigi ellenérveket. A különböző kultúrák naptárának szinkronja nem triviális, a naptárak egymásnak való megfeleltetése különböző kultúrák időszámításában közösen szereplő események alapján történt, és utólag történt, tehát elvileg innen nézve nem tudjuk egyértelműen cáfolni a kitalált középkor teóriáját.

Az is azért szokás volt, hogy az éveket nem Krisztus születéséhez mérték, hanem az aktuális uralkodó beiktatásához. Nem azt mondták, hogy 1079-ben történt ez vagy az, hanem azt, hogy László király uralkodásának harmadik évében. Valóban nem volt annyira köztudott, hogy Krisztus után mennyit írunk, nyilván voltak – kevesek –, akik nyilvántartották ezt is, de sokáig nem ez volt a hétköznapok időszámításának az alapja.

Nyilván ha sokat spekulálunk, akkor találunk logikusnak tűnő érveket arra is, hogy akár miért lehetett volna egymással finoman szólva is erősen rivalizáló feleknek ebben együttműködniük… De…

~ ~ ~

De az egész kitalált középkor teória alapvetően két tényszerűbbnek tűnő pilléren nyugszik:

1. A Karoling kor gyengén dokumentált, túl kevés az építészeti, és írásos forrás.

Illig egy dologgal nem számol, más régészeti forrásokkal. Pl. Illig teóriájában fiktívnek számító uralkodók arcképével pénzérmék sokaságát látjuk. Nyilván nem hamisít valaki több ládányi aranypénzt, hogy aztán a világ mindenféle eldugott tájain elássa, elrejtse, csak hogy évszázadokkal később hátha valaki megtalálja…

2. A másik a Julián naptár hibája. A Julián naptár nem pontos, 128 évenként egy teljes napnyi az eltérést szed össze. A XVI. századra kezdett kínos lenni a dolog, XIII. Gergely pápa új, pontosabb naptárat vezetett be. Ennek a bevezetése 1582-ben történt meg, a pápa 10 napot korrigált. Csakhogy a Julián naptárban addig felgyülemlett hiba 12,7 napnyi volt, ami önmagában nem baj, Gergely pápa tévedhetett a korrigálandó napok számában, de ezzel szemben azt látjuk, hogy a naptárunk pontos. Illig következtetése az, hogy ez csak úgy lehet, ha nem volt mit korrigálni, azt a 2-3 napnyi eltérést okozó kb. 300 év nem történt meg. Illetve magyarázható lenne, ha előtte a történelem során már lett volna egy 2-3 napos korrekció, csak ilyenről nem tudunk.

Ennek viszont érdekes a magyarázata. Gergely pápa a 325-ös niceai zsinat időpontjától mérten korrigált. Tény, és való, hogy ehhez képest 9,8 napot csúszott el a naptár. De miért ehhez az időponthoz képest korrigált, ha a hiba a Julián naptár bevezetésétől kezdett el gyűlni, azaz i. e. 75-től? Nos azért, mert a niceai zsinaton nem esett szó naptár kérdésekről, nem is volt naptár korrekció, de valami történt. Méghozzá az, hogy meghatározták, hogy a tavaszi napéjegyenlőség március 21-re esik…

Megértendő a dolog fontosságát, a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, és ez mozgóünnep. Húsvét vasárnap a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni első vasárnapra esik. Hogy mikor van a tavaszi napéjegyenlőség az tehát részben üdvtörténeti szempontból kardinális kérdés volt. Másrészt a mezőgazdasági tevékenységeket is igazították ezekhez, tehát akkor praktikusnak tűnő oldala is volt ennek a kérdésnek.

No de mikor kell meghatározni, írásba foglalni azt, hogy a tavaszi napéjegyenlőség mikorra esik? Miért lett ez napirendi pont? Nyilván azért, mert vitás volt a kérdés. Volt, aki a tavaszi napéjegyenlőség időpontját a tényleges megfigyelések alapján számította ki, és volt, aki egy közmegegyezéses, tradicionális időpontot vett alapul. Nyilván 400 év alatt a kettő már három nap csúszásban volt egymáshoz képest, ha történetesen március 22-én van holdtölte, akkor nagyon nem mindegy, hogy március 21-én, vagy március 24-én van a tavaszi napéjegyenlőség, mert akkor a húsvét egy egész hónappal arrébb kerül. Van tehát egy tényleges napéjegyenlőség, meg egy naptárban fixen megszokott időpontja a napéjegyenlőségnek, és a kettő között van 3 nap eltérés. Kétféle módon lehet ezt korrigálni. Az egyik, hogy kihagyunk napokat, hogy a napéjegyenlőség a naptárban bekarikázott napra essen. Gergely pápa pont ezt csinálta. De van más megoldás is, ha a naptárban helyezzük arrébb a tavaszi napéjegyenlőség időpontját. Ezt csinálta a niceai zsinat, és bár a naptárhoz nem nyúlt, mégis itt került újra szinkronba a tényleges tavaszi napéjegyenlőség időpontja és a március 21., mint naptári nap. Ezért kellett ehhez képest korrigálni.

Gergely pápa azt választotta, hogy nem csak bevezette a pontosabb naptárat, de korrigálta is az eltérést. Ő azt választotta, hogy október 4. után október 15. következett, kihagyott 10 napot. De lett volna más megoldás is, méghozzá az, hogy október 4. után október 5. következik, viszont rögzíti, hogy a tavaszi napéjegyenlőség immár nem március 21-re, hanem március 11-re esik. Ugyanúgy stimmelne minden.

A hibás értelmezés oka tehát az, hogy Illig azt feltételezi, hogy a Julián naptár bevezetése időpontjában is március 21-re esett a tavaszi napéjegyenlőség. Pedig ez nagyon valószínű, hogy nincs így. Tudni kell, hogy a Római Birodalomban az év március 1-vel indul. (Ezt őrzi még az, hogy a szeptember szó a latin hetedik szóból származik, pedig szeptember a 9. hónap. Hasonlóan a november, december a kilencedik, illetve tizedik szóból ered.) Ami most a január, február, az a római naptárban egy nem számon tartott időszak volt, csak később kaptak ezek a hónapok is nevet. Nem véletlen, hogy a február a legrövidebb hónap, abból volt a legcélszerűbb elcsípni napokat. Az sem véletlen, hogy a szökőnap nem február 28 és március 1 közé esik, hanem február 24 után áll, mert adózási határidők ott is voltak, jobb volt ezt az évkezdés előtt egy héttel beiktatni, mint közvetlenül az évkezdés előtt egy nappal. Ez a február 24. vs. március 24. is erősíti azt a képet, hogy a Julián naptár bevezetésekor március 24-re esett a tavaszi napéjegyenlőség.

~ ~ ~

Csakhogy így a kitalált középkor egyik lába teljesen ki lett rúgva, a naptárkérdés ennek fényében nem megalapozza, hanem cáfolja a fiktív módon beiktatott 300 évet. A teória másik lába is eléggé törött. Innen meg akármilyen jól hangzik minden további spekuláció, abból maximum egy légvár tud felépülni. Attól, hogy logikus, hihető, attól még csak spekuláció. Ha sokat spekulálok, akkor tudok teljesen logikus érveket felhozni amellett, hogy miért lett volna érdeke Hitlernek és Sztálinnak szövetkeznie a nyugat ellen. Ha sokat spekulálok, szintén teljesen logikusnak hangzó érveket tudnék találni arra, hogy miért lett volna érdeke Hitlernek és Churchillnek szövetkeznie a Szovjetunió ellen. Mindegyik sztori konzisztens, logikus, hihető lehetne, az egyetlen probléma vele pusztán az, hogy nem így történt.

Én is olvastam már erről a teóriáról, de elég sok sebből vérzik.

Elnézést kére, hogy időhiány miatt csak átfutottam a válaszokat, lehet, hogy már más is említette, de ha tényleg a keresztény világ csalása lenne a dolog, miért igazodott hozzá az iszlám, hindi, zsidó satöbbi világ? Az is, aminek anno nem sok kulturális kapcsolata volt Európával?

"Nem zárja ki ezeknek az eseményeknek a megtörténését"

Hát melyik események megtörténtét zárja ki szerinted? Mert ugye 300 évnyi utólagos betoldás azt jelenti hogy abból a 300 évból semmi nem történt meg. Egyik uralkodó sem létezett, egyik csata sem történt meg, egyik népcsoport sem járt arra, egyik szövetség sem köttetett meg, stb, aminek abban a 300 évben kellett volna.

Mutass rá konkrétan hogy mettől meddig terjedő időszak az utólagos betoldás szerinted, és akkor konkrétan onnan kapsz példát olyan eseményekről, amik elvileg sosem történtek meg, a valóságban mégis!

> tehát ha áttették 732-re a csatát és Mohamed születését 570-re

Az a gond, hogy az ilyenek és ehhez hasonlók nem igényelnek cáfolatot, mert nincs olyan bizonyítékértékű valami, amiből ezt önmagában feltételezni kellene. Ez színtiszta spekuláció, azon kívül semmi nem utal arra, hogy Mohamed születésének időpontját átírták volna a történetírók, mint az, hogy feltételeztük azt, hogy 300 évet fiktív módon toltak bele az időszámításunkba. Az, hogy ez végrehajtható-e vagy sem, az így kapott alternatív történelem konzisztens-e vagy sem, az nem bizonyítja azt, hogy ez az alternatív történelem igaz lenne. Rengeteg fiktív dolog van, ami szándékoltan és tudottan fiktív, mégis elképzelhető, hogy akár igaz is lehetne.

Illig egész elmélete két bizonyítékerejűnek tekinthető pillérre épít. Ha az cáfolva van, márpedig jórészt cáfolva van, akkor egyetlen erre ráépített, önmagában nem bizonyított spekuláció is romba dől vele. Hogy egy-egy spekulatív összefüggés még ezen kívül önmagában is cáfolható, az már csak hab a tortán. De ha ezeket kezdjük pedzegetni, csak elveszünk a részletekben, és mint minden konteó esetén ha az egyikkel szemben érveket hozunk fel, rögtön előjön, hogy „de akkor mi van azzal, hogy…”.

Tisztázzuk a kitalált középkor teóriájának az alappilléreit, és akkor kapunk egy erős összképet. Ezt én megtettem a 21. válaszban.