Milyen társadalmi és filozófiai témákat tudtak, amiken érdemes filozofálgatni, érdemes elgondolkodni, esetleg érdemes róla kisebb szöveget, véleményt írni, vagy videót készíteni?

A helyzet az kérdező, hogy e téren az agyalás a tökéletesen fölösleges időtöltés. Nem agyalni kell, hanem a témát módszeresen megvizsgálni, hiányos részeit kiegészíteni, ellentmondásait feloldani, és megvizsgálni, a maga nemében teljes-e.

Társadalmi témát akarsz? Cigánykérdés. Csak szinte az egész Magyarország foglalkozik vele, akár magyar, akár cigány. Aztán semmire se megy. De itt is találsz rengeteg kérdést, ami e témával foglalkozik, bődületes baromságokat tényként igazságként kezelve. Megoldást eddig egyet láttam, ami számtalan változatban fordul elő attól függően, mennyire szégyellős az illető. Mégpedig azt a megoldást: irtsuk ki. Fölöttébb elegáns.

Szóval agyalj rajta, láthatod, érdemes, mindenki ezzel foglakozik.

Kell még? Oktatáspolitika, egészségügy helyzete, foglakoztatás, gazdasági szerkezet - mind társadalmi hatásokkal, mégpedig igen nagyokkal és fontosakkal.

Nem elég? Liberalizmus. Mi a jó és mi a rossz oldala? Miért? Mennyire hasonlít az elmélet és gyakorlat? Jobboldaliság. A kérdések azonosak. Baloldaliság. A kérdések azonosak. A két utóbbinál egy fontos új kérdés: hogyan értelmezhető ma? Mert ahogy addig, az használhatatlan.

Másik filozófia? Gyakorlati? Mi a filozófia szerepe a társadalom működtetésében, mi a jó működési mód egyáltalán?

Csak agyalj rajtuk. Ha eredményre jutottál, szólj. Ne enekm, Stockholmban a Nobel Bizottságnak. Külön külön, ahányra jó választ adsz, annyi Nobel díj néz ki. Te leszel a világbajnok.

Mondok én egy érdekes dolgot, ami régóta foglalkoztat és bőven lehetne számos módon alkalmazni.

Motiváció!

Bizony, széles körről van szó, ki lehet dolgozni számos helyzetre módszereket, fogásokat.

Például oktatás: melyik a jobb módszer, szájbarágóan mindent részletesen elmagyarázni és ugyanazt szigorúan számon kérni, vagy egy alaptudás után úgy felkelteni a figyelmet, hogy maga az oktatott járjon utána a felmerülő kérdéseknek. Ez súrolhatja a zsenik kinevelése kategóriát.

Gyerekek nevelése: Mi a jobb, a büntetés, a tiltás, vagy a bizalom és a jó példa, a motiválás, hogy maga a gyermek akarjon olyanná válni, amilyennek szeretnénk nevelni.

Propaganda: Mennyire kell sulykolni a meggyőzést, hol az a határ, amikor visszájára fordulnak a szólamok? Finomabb propagandával elkötelezettebbé lehet tenni embereket, mint állandó, unalomig ismert igazságokkal, amelyek egy idő után leperegnek mindenkiről.

A tömegek érdekeltté tétele a mindennapi problémák felé.

Nem mondom, hogy nincsenek erre már kidolgozott módszerek, több, kevesebb sikerrel, mint reklám, propaganda, rendőrség, katonaság hierarchia sulykolás, börtön házirend, vállalati munkarend, fegyelem betartatás, stb..., de a motiváció alig szerepel a legtöbb helyen, pedig különféle módokon jelentős haszon, előrelépés következhetne belőle.