Mitől lesz a leírt szöveg tartalmilag hiteles?
Állítólag általános iskolás anyag, de nekem kimaradt, és mikor rákerestem olyanok jöttek ki, hogy szakmailag hiteles, vagy idegen nyelv fordításának hitelessége.
Azt hogy tartalmilag mi hiteles ki dönti el és hogyan? Mert régen is mást tanítottak pl. töri órákon, meg most is, de akkor mindegyiket hiteles tartalomnak mondták.
Hogy lehet bizonyítani melyik állítás igaz?
Van bizonyítható valóságalapja.
Nyelvtan 10.osztály ez inkább.
#1. Ha az alapfeltevést elfogadod valóságnak, akkor tartalmilag bármi lehet konzisztens önmagával, függetlenül attól, hogy az állításai igazak vagy sem. Ott a memetika. Önmagával konzisztens, az állításai ellenőrizhetőek, mégsem tudományos tények adják az alapját.
#2. Az egymással ellentmondásban álló történelmi leírások mindegyikének megvannak a bizonyítható valóságalapjai. Ebből feltételezhetjük, hogy néhány alapállítás hamis. De melyik? Ha nem tudod egyértelműen bizonyítani (nem megismételhető) az alapfeltevés, akkor melyiket fogadod el valóságalapnak?
A valóságalap még a tudományos világban is koronként változott, ennek ellenére működtek az erre épülő modellek, amiknek egy részét a mai napig elfogadjuk.
És ha valaminek nincs bizonyítható valóságalapja, akkor az már nem lehet hiteles? Ha elindulsz körbehajózni a Földet de közben elsüllyedsz és meghalsz, akkor nem lesz hiteles a gömbölyű Föld elméleted?
A konzisztencia, az ellenőrizhetőség egy szöveg tartalmát illetően elsősorban szakmailag lehet hiteles, de a leírt szöveg tartalmának hitelessége attól is függ, hogy milyen szempontból vizsgáljuk. Ha egy idegen nyelvű szöveget lefordítanak, az lehet egy hiteles fordítása az alapműnek, akkor is ha a szöveg tele van logikai ellentmondásokkal.
Lehet hiteltelen egy megállapítás akkor is, ha a vizsgálatot végző személy nem tud objektív megfigyelője lenni az eseményeknek. Hiteltelen tartalmat közölhet az elfogult ember, akkor is ha szakmailag hiteles személy.
Az, hogy tartalmilag mit tekintünk hitelesnek, elsősorban azt kellene tudni, milyen szempontból akarjuk ezt vizsgálni. Vagy van olyan, hogy egy szöveg tartalma általánosságban hiteles?
"Ha az alapfeltevést elfogadod valóságnak, akkor tartalmilag bármi lehet konzisztens önmagával, függetlenül attól, hogy az állításai igazak vagy sem. "
Nem feltétlen. Példának okáért ott a Biblia. Az első két fejezete kapásból ellentmond egymásnak (első alapján állatok -> Ádám -> Éva, második alapján Ádám -> állatok -> Éva), függetlenül attól hogy elfogadja e a Biblia alapfeltevéseit az ember, vagy sem.
"Van bizonyítható valóságalapja"
Akkor is hiteles, ha a forrása hiteles. Például ha egy ember megjárta Auschwitzot és leírta, hogy mit látott, az önmagában nem bizonyítható, hogy tényleg azt látta-e, de ha ő valóban ott járt és valóban tőle származik az írás (és nem mond ellent más hasonlóan hiteles írásoknak), akkor az is hiteles lehet tartalmilag.
Vagy ha egy témában egyetlen forrásunk van, mondjuk egy hadvezér saját kezűleg leírt egy csatát, és senki más nem írt róla, akkor elég arról megbizonyosodni (amennyire lehet), hogy valóban ő írta, és akkor azt tekintjük hiteles szövegnek.
Valójában a hiteles szónak van egy szigorú jelentése, amikor pl. egy okirat tartalma jogilag hiteles, és egy hétköznapi értelme, amikor kb. az a hiteles, amit a nagy többség nem vitat, elfogad igaznak, akár más források, akár a logika alapján, de akár szubjektív meggyőződésből is. Ettől még nem biztos, hogy igaz is, mégis elfogadjuk annak. Emiatt lehet, hogy a történelemkönyvek hitelessége is időben változik. A lényeg, hogy milyen információ forrásaink vannak és mennyire hiszünk nekik. Klasszikus mondás, hogy a történelmet a győztesek írják, és hozzá lehet tenni, hogy mert akkor éppen ők számítanak hitelesnek.
Egyébként ez filozófiai kérdés is, azon belül az ismeretelmélet foglalkozik azzal, hogy pl. a meglévő információk közül mit tekinthetünk valósnak, mit hihetünk el, mik valódi tények és mik nem.
Hiteles, azaz hitelt érdemlő, vagyis elhisszük, pontosabban elfogadjuk. A lényeg, hogy mi alapján. Akár még úgy is fogalmazhatunk, hogy miről lehet meggyőzni minket.
Néha hitelesnek tekintjük, ha például:
- a szomszéd is azt mondta,
- a kormányfő is azt mondta,
- a valóvilla lakója is azt mondta,
- a tankönyvben is ez volt 20 éve,
- egy kellemes hangú hírolvasó is ezt mondta a rádióban,
- egy fehér köpenyes szimpatikus ember is ezt ajánlja a TV reklámban,
stb...
#4 Nem azt mondtam, hogy mindenképp az lesz, hanem hogy attól még lehet az. Egy teljesen kitalált alapra is lehet konzisztens történetet gyártani, ahogy ezt meg is teszik elég gyakran.
A Bibliából vett példádnak is többféle alapfeltevése lehet. Pl. hogy van Isten. Isten mindenható. Megteremti a világunkat, ha ahhoz van kedve egyszerre félmillióképpen. Miért ne tehetné? Nem ezt jelenti a mindenhatóság?
De lehet ugyan ennek a teremtéstörténetnek egy másik alapfeltevése is, pl. hogy a világunk keletkezésének folyamatát hozzá kellett valahogy igazítani az akkor élt emberek ismereteihez. Ebből a szempontból nézve, miután nappalt az éjszakától, szervetlent a szervestől, állatvilágot a növényvilágtól sikerült megkülönböztetni, nem tudom mennyit von le a hitelességéből az, hogy előbb az állatokat különböztetjük meg az embertől majd a hímeket a nőstényektől vagy fordítva.
Nem kérdező, teljesen kitalált alapra felépíteni valamit csak rendkívüli, zseniális emberek képesek, a többi esetben hosszabb rövidebb idő alatt kiderül a turpisság.
Ha a "hiteles" azt jelenti, "igaz, érvényes", akkor a következőről van szó. A világban vannak jelenségek, azok igazak, hiszen megtörténtek. Egy adott pillanatban az emberiség ezekből valamennyit ért, másokat még nem. Például Démoszthenész 2000 éve gyanította, hogy az anyag atomokból áll. Ez bizonyos értelemben igaz volt, de nem tudták bizonyítani. Bohr a 20. század elején már ennél is többet tudott, azóta elég részletesen ismerjük az anyag szerkezetét.
Ebből látszik, a következő. Az ember egy adott pillanatban ismeri valamilyen szinten a világot, és ha olyan elméletet készít, amelyben minden tapasztalat (mondom, minden!) megmagyarázható, akkor azt mondjuk, az elmélet teljes, de nyitott. Előbbi azt jelenti, hogy valamit mindenről tudunk mondani, és ezek nincsenek ellentmondásban. Utóbbi meg azt, hogy állításunk sohase végleges, új tapasztalatok módosíthatják. A világot például folytonosnak képzeltük, és minden rendben is volt, amíg nem voltunk képesek az anyag finomszerkezetét mérni. Amint képesek lettünk, kiderült, hogy a világ bizonyos értelemben nem folytonos, hanem kvantumos.
Most megmondhatjuk, egy szöveg mikor hiteles. Elolvassuk, értelmezzük. Két módszer van, egy heurisztikus és egy teljes. Az első: megnézzük ki irta, ha ismerjük és tudjuk, igényes, mindig hitelesen beszél, akkor egyszerűen elhisszük. Itt a hit alapja az, hogy korábbi tapasztalataink alapján (továbbá olyan mások tapasztalata alapján, akiket ismerünk és nekik is hiszünk), kijelenthető, hogy a dolog igaz. Természetesen a tévedés lehetősége fennáll, de az esély annyira kicsi, hogy nem érdemes időt fordítani rá. A második módszer abban áll, hogy az emberiség összes tapasztalatával összevetjük és sehol nem találunk ellentmondást. Mivel egy konkrét ember rre nem képes, megint az jön ki, hogy fontossági sorrendben elkezdjük, és egy idő után olyan csekély a tévedés (ellentmondás) valószínűsége, hogy azt mondjuk, többet nem foglalkozunk vele.
A hitelesség tehát két értelemben is relatív. Egyfelől a konkrét ember (aki meg akarja ismerni) lehetőségei végesek, azaz olyan módszert kell találnia, ahol megbizonyosodhat a tévedés nagyon kicsiny voltáról (ez a kicsiség az egyén igényétől függ). Másfelől egy adott időpontban az emberiség össze tapasztalata véges, tehát elméletileg lehetséges később olyan tapasztalat, aminek ellent fog mondani a szöveg. Csakhogy itt is ellenőrizhető a valószínűség mértéke. Így van ez egyes történelmi eseményekkel is, ha nincs mód elég alaposan ismerni, mert például nem írták le sokan elég részletesen.
Még egy dolog lehet fontos. Az ellenőrzés mindig az adott ember igényességétől függ, az meg attól, mennyire tapasztalt, mennyit tud, mert ennek alapján tudja eldönteni, van-e még kétség. Ez a mindennapi életben is minőségi meghatározó. Aki keveset tud, egy állítás ellenőrzősére nem képes, marad, hogy valakikek hisz. De azt már nem tudja megvizsgálni, akiknek hisz, igazat mondanak-e, mert ehhez elemzési képességre volna szüksége. Ezt a helyzetet aztán sok hamis ember kihasználja. Legjellemzőbben politikában és a gazdaságban (üzletben), de másutt is. Csak e kettő a leggyakoribb a hétköznapi életben.
Egy történet miért ne lehetne konzisztens attól, hogy nincs valós alapja? Nem átverésről beszélek, hanem mint mondjuk a filmek esetében is van egy nem valós alaphelyzet amiben a cselekmény logikus ok-okozati összefüggések szerint halad.
Az hogy mi az érvényes a vonatkozási rendszertől függ. A newtoni fizika nem igazi?
Ezt mondom, a hitelesség függ az adott kor emberének ismereteitől. Az ószövetségi ember mennyit értett volna a rendszertanból, az égitestek keletkezéséből? Hogy lehet amiatt hiteltelennek tartani egy szöveg tartalmát hogy a mai kor ismereteihez képest tudományosan nem átemelhető szó szerint az általunk ismert rendszerbe?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!