Az intelligencia tanulható, vagy velünk született?

A velünk született összetevő kevésbé határozza meg, inkább a születés után dől.

Nem annyira tanulás kérdése, inkább fejleszthető. Csecsemő kortól kb. a kamaszkor végéig egész jól alakítható, utána egyre nehezebben. Ez persze főleg a szülőkön, környezeti hatásokon, ingergazdagságon, elvárásokon, stb. múlik.

Is-is.

Részben számítanak az öröklött gének, és részben számít az is, hogy milyen környezet vesz körül a fogantatásodtól kezdve.

Hiába jók a génjeid, ha egy mélyszegény zsákfaluban születsz meg, amiből sose mozdulsz ki, nem olvasol, nem találkozol másfajta környezettel, nem érnek ingerek stb. Ez esetben jó eséllyel rövid és silány életed lesz.

És hiába járatnak a kőgazdag szüleid magániskolába, ha gyárilag csapnivalóak a kognitív képességeid. Viszont ebben az esetben elvégezhetsz 10 év alatt egy 3 éves büfészakot, és majd valami csókos által bedughatnak valami hivatalba havi félmillás fizuért.

Az élet igazságtalan.

Én egy több órás roham során, ami közben rövidebb fulladásos görcseim voltak, eléggé eltompultam agyilag és sajnos még mai napig érzem ennek hátrányát.

Szomszédom szélütés követően 2 hónapig nem tudott egyáltalán beszélni és utána 4 hónapig csak óhéberül tudott, majd olaszul 2 hétig, aztán már románul és franciául is megszólalt, kellett 8 teljes hónap neki, mire tudott újra az anyanyelvén beszélni. Azóta is hasonló élményről számol be: Tudja, hogy valaha adott feladattal könnyen megbirkózott, de már nem tudja elérni az agyának azon részeit, amin azt az gondolati összefüggést tárolta.

Ezzel csak azt akarom mondai, hogy demencia és egyéb betegségek során akár visszafele is fejlődhet az értelmi szint.

Per Dr. Jordan Peterson professzor (Harvard; Univesity of Toronto) minden ismert IQ tanulmany, es annak fejlesztesi kiserletei es mindenfele probai szerint, az altalanos IQ NEM fejlesztheto. Annyi van amennyit kaptal.

Sot, 25 eves kortol az IQ csokken.