Van értelme a matematikának? Perelman példája.
Szóval belebotlottam ebbe a Perelmanba aki bebizonyított valamit (én magát a feladatot sem értem hogy mit is kellett bebizonyítani). És böngésztem utána a neten, és azt írják hogy több évet kéne tanulni a matematika ama agát amelyiket perelman tanulta és még akkor se érteném meg teljesen a komplett bizonyítást, mert ebbe perelmannak több évnyi munkája van benne.
Perelam az anyjával lakik és semmi más nem érdekli a matematikán kívül. Én egy kicsit megvetem őt, nem tudom tisztelni, nem is tartom bizonyításnak amit művelt, mert egy bizonyítás attól szép hogy egyszerű és könnyen érthető, amit ő művelt az valami trollkodás már és erre áldozta az életét.
Szóval a matematikának rengeteg ága van és nem lehet mindenben ásznak lenni, egyet ki kell választani és azt mesteri szintre kell űzni ami évtizedekbe telik. Van ennek értelme?
válasza:Van ennek valami értelme? Ezt remélem a kérdésedre értetted.
Ha nem érted a Poincaré-sejtést, ha nem érted magát a problémát, miért nézed le azt, aki ezt az egyik jelentős matematikai kérdést megoldotta?
Az zavar, hogy annak él amit szeret?
Amit nem értünk, azt lenézzük, elítéljük, kinevetjük.
Ilyen egy primitív ember hozzáállása.
válasza:"Én egy kicsit megvetem őt, nem tudom tisztelni, nem is tartom bizonyításnak amit művelt, mert egy bizonyítás attól szép hogy egyszerű és könnyen érthető,"
Előbb talán le kéne érettségizni matekból, mielőtt elkezdesz okoskodni...
válasza:Sokféle életútja lehet az embernek.
Van akinek az h szgépes játékokkal játszadozik, másnak meg az h a számokkal játszik. Ha elég sokáig csinál elég bonyolult matematikai számításokat(amiknek nem kell gyakorlati haszna legyen) akkor megpaskolják a buksiját h ő az év matematikusa.
Ettől függetlenül ebben az esetben talán hasznosíthatóak lesznek az eredményei a jövőben térhajtóművek építésénél.
válasza:"Van értelme a matematikának?"
a kérdésnek erre a részére válaszolva viszont nagyon is van értelme, az élet nélkülözhetetlen része(persze csak az alap matek és algebra)
válasza:Minden fontosabb mérnöki munkához egyetemi matek kell. Még ha nem is használod minden részét, a munkához elengedhetetlen az a látásmód, amit a nehéz akadémiai matematika ad. (Analízis, lineáris algebra, valószínűségszámítás, diszktrét matematika)
Az elméleti matematikát kevesek képesek magas szinten művelni, de óriási haszna van, mert az a tudás és látásmód ugyan úgy segíti a mérnöki matematikát.
Főleg, hogy a kvantummechanika egyre komolyabb területeket hódít meg, oda pedig igen csak komoly és absztrakt elméleti matematika kell. Jómagam is tanultam egy ideig, és mai napig csodálom.
A lényeg, hogy ezek a zsenik viszik előre a világot. S amíg nem értjük, nem látjuk a szépségeit, csak flegmán ítélkezhetünk.
Gimiben kettes voltam matekból, gyűlöltem, utáltam. Lenéztem aki okos és műveli. Pont mint a kérdező. Nagy nehezen aztán újraérettségiztem és egyetemen szép lassan jöttem rá mit is jelent igazából, es megláttam a rendszert benne. Mérnökként pedig gyakorlatban is használom, minumum a látásmódot amit adott. Azóta tisztelem minden sejtjéig azt aki képes magas szinten művelni.
válasza:A matematika az egyetlen 100%-ig pontos tudomány, és ráadásul minden más tudomány is használja.
A tudományokat pedig mindenki minden percben használja.
Aki ezt lenézi, az nem csak elmebeteg, de ráadásul a jelleme is rosszindulatú.
Csak egy példa: ha nem lenne matematika, akkor még ma is csak barlangban élhetnél.
válasza:Ha jól értem az a baj, hogy az anyjával él. Ez egyébként a távol-keleti kultúrában egy elég nagyra becsült dolog, ha a szüleivel, családjával él és gondozza őket. Csak itt a nyugaton köpik szembe az embert, hogy ha nem költözik el otthonról 16-18 évesen. Meg egyébként is ilyen albérletárak mellett itthon is az lenne a logikus és inkább az a hülye, aki fizeti miközben megtehetné hogy otthon maradjon (ezt mondom úgy, hogy 14 évesen már kollégiumban laktam, 18-tól meg albérletben).
Ha pedig az a baj, hogy "csak" a matematika érdekli... ez mióta baj? Az emberek túlnyomó többségét még az se: rájuk milyen véleménnyel vagy? Az már önmagában becsülendő, ha valaki a tudománynak áldozza az életét.
A bizonyításról: ha valami nem egyszerű, akkor az már nem is számít matematikának, hanem trollkodásnak? Valószínűleg az ő szintjén az a bizonyítás is egyszerű és logikus. Newton-Leibniz tétel is pofonegyszerű, mert csak egy kivonás, mégis középiskolásoknak tanítjuk és nem 3 éveseknek.
Amikor új dolgokat vagy módszereket fedezel fel, az mindig ocsmány egy külső szemlélő számára, a speciális relativitáselmélet is érthetetlen volt az akkori kor számára, ma meg már tényleg pofonegyszerűen meg lehet értetni mással, ha jól közelítjük meg a témát. Azért tűnik szokatlannak, mert új és nem feltétlenül azért, mert helytelen.
válasza:A Fermat-sejtés megoldását is csak az ufók értik.
Ettől még aki érti, állítja, hogy stimmel. Én spec kalapot emelek előttük, akár anyjukkal, akár macskával élnek, akár Babettával járnak.
A zsenialitás nem jár együtt James Bondhoz illő habitással és külsőségekkel.
Einstein sem nyert volna férfi szépségversenyt, sem gimnasztikai olimpiát.
A herevasalós Berki bezzeg gyúr és fotózásra jár.
Kösz, nekem inkább az otthon bemohosodó matematikus a példakép.
válasza:+1 Wadmalac
Ráadásul szerintem az ilyen fajta agyműködéshez gyakran társulnak mentális betegségek. Az agy bizonyos pályái, területei megerősödtek, mások kárára.
Lehet autizmus vagy asperger szindróma, esetleg szociofóbia és generaliztált szorongás is.
Ezek ma már tudományosan is alátámasztott sejtések, minél nagyobb intelligenciával és kreativitással bír valaki, annál hajlamosabb a mentális problémákra.
Egyszerű emberek meg leélnek boldogan leszarva mindent.
Úgyhogy mielőtt megköveznénk, gondoljunk arra, hogy ők mekkora árat fizettek a zsenialitásért. Lehet valakinek súlyos agorafóbiája, hogy át sem veszi az 1 millió dollárt.
A lényegen nem változtat, csak az számít mit ért el.
Nos utananeztem mi is ez a bizonyitasi feladat amit perelman csinalt es ertem a feladatot. Csak azert nem ertettem mert angolul olvastam es az idegen szavakat se ertettem hogy mi mit jelent benne.
De nagyon egyszeruan az hogy minden test amin nincs lyuk atalakithato gombe barmilyen dimenzioban ezt baromira felesleges volt bizonyitani, mert ez annyira magatol erthetodo hogy axiomanak kellett volna lennie
Ez alapjan most leulhetne valaki 20 even at dolgozhatna arkhimedeszi geometria axiomainak bizonyitasan. Amit perelman muvelt az nem hozzaadott a matematikahoz, hanem elvett belole a hulyesegevel. Csak hatraltatta vele a vilagot, visszafele ment az idoben ahol axiomakat bizonyit be, nem pedig elfogadja ami alap dolog lett volna.
Most ha leulne valki bizonyitani hogy az egyenes az egyenes akkor elmehetne az atomoktol kezdve a pontig stb. es raaldozhatna 20 evet az eletebol es akkor hurra bebizonyitotta hogy miert egyenes az egyenes egy olyan bizonyitasban amit rajta kivul senki se ert, hat baromira logikus mit mondjak. Ha annyira okos perelmen hogy hogy nem jott ra amire en, hogy felesleges amit csinal lol.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!