Mit jelent a nemzetközi jogban a viszonosság elve?

A kérdés több rétegű, és mindre más a válasz.

A britek nem a felhozott ok miatt léptek ki, de sokaknak van ilyen véleményük is. Azonban itt nem annyira az „alkalmazkodóképesség” a probléma. Ez itt két részből áll. 1. A volt szocialista országok itt nem részletezendő okok miatt (eltérő mértékben bár, de) képtelenek a felzárkózásra, ezért gazdasági menekültek lepték el Angliát. Ez erősen csökkentette a munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségeit (a bevándorlók sokkal kevesebbel beérik). Ugyanakkor sok a segélyért érkező. Ez felborítja a brit szociális rendszert. 2. A magyar állami vezetők gyakran sértegetik az Unió különféle tisztségviselőit. Ez egyrészt gyerekszoba kérdése, másrészt az angol merev és nem tűri ezt. Anglia világbirodalom volt, ma nem az, és ez bizonyos frusztráltsággal tölti el őket. Ezen túlmenően (Churchill is többször hivatkozik rá) Anglia szigeti státuszából folyóan évszázadok óta egyfelől szeretne diktálni Európának, másfelől szeretne külön lenni (ez a se vele se nélküle állapot).

A viszonosság itt az, hogy ha a magyar vezetők sértegetik az angol vezetőket, akkor két út lehet (szerintük). Vagy ők is sértegetnek, ez méltóságukon aluli. Vagy alkalmazzák törvényeiket, de ez meg nem lehetséges. Egyébként a fogat fogért elvet korábban valóban alkalmazták, azonban elég régóta nem. Az Unió (melynek alapítói is) például ezzel ellentétes elveket alkalmaz, és ennek megalkotásában ők is részt vettek. De a szöveg egy konzervatív brittől elegánsan (viszont hamisan) hangzik.