Mit csinál vagy dolgozhat az ember, aki nemzetközi tanulmányok szakon végzett?

^Kivéve, hogy a fiatalok többsége pontosan ezt teszi, ugyanis nincs reális lehetőség a rálátásra a munkaerőpiacra (az oktatás sem biztosít nekik ilyet), hacsak ők/egy rokon nem dolgoznak már benne pár évtized óta. (És akkor még csak egy szakterületről beszélünk, nem az összes lehetőség felméréséről.)

Másrészt a kérdező is nyilván azért teszi fel a kérdést, hogy ezen az állapoton segítsen.

Esetleg megpróbálhatod a hasonló témájú krdéseket végignézni:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kereses.php?keres=nemzetk%F6zi..

Én annyit tudok mondani, hogy jó nyelvtudással, valamilyen diplomával, kis nemzetközi látókörrel már bármelyik nagy cég felvesz. Ha csak ennyi a célod, és közben szeretnél olyat tanulni, ami érdekel és amit szeretsz, akkor nincs semmi gond.

Ha valami konkrétabb ilyen témájú irányba szeretnél menni: diplomata, fordító, alapítványi dolgozó, gazdasági elemző, stb. stb. akkor érdemesebb lenne esetleg valami specializáltabb területen elgondolkodnod, ami olyan szaktudást ad, amit az adott szféra nagyon keres. Pl. jogász a célország (vagy cél szervezet) témakörében. Szakfordítói tevékenységnél adott nyelv/szakterület bölcsészdiploma. És így tovább.

(vállvonás) Utálom, amikor mások azt mondják egy sulira, hogy "szemléletet ad" (ez kvázi olyan, mintha azt mondanád, hogy értékelhetőbbet nem bír adni :D), de azért konkrétan igaz, hogy ha egy külföldi/nemzetközi céghez akarsz menni, mint ahogy én tettem, kimondottan értékelik, hogy te látod, hogy más országok, külkapcsolatok egyáltalán léteznek, és ígyis gondolkodsz. Ha csak most kezdesz úgy általában az egésszel ismerkedni, ennyiből ez a suli hasznodra válhat akár hosszú távon is.

De alapvetően szerintem ez a szak arra elég, hogy egy cégnél vagy alapítványnál kezdő pozícióban elhelyezkedj.

(Ez nem feltétlenül baj; cégek majd kitaníttatnak utólag, édesmindegy lesz, mivel kerültél oda. Alapítványoknál már magadnak kell fedezned/kiderítened, milyen plusz képesítések kellenek a munkakörökhöz.)

Szerintem.

nincs a szart... aki kényelmes jól fizető állást, és biztos jövőképet szeretne magának mérnöknek menjen vagy orvosnak

ez 20 40 60 éve is így volt, és ma is így van

a nemzetközi tanulmányok szak pedig semmire nem jó

ami értelme lenne, hogy megkövetel egy felsőfokú és egy középfokú nyelvismeretet a diplomához, tehát elméletileg idegen nyelveken magukat jól kiismerő embereket képeznek itt, csak a valóság meg az, hogy a legtöbb visszatartott diploma pont erről a szakról van, meg a párjáról a nemz.gazdról.

Gazdasági karokon is vannak erős és kevésbé erős/hasznos szakok. Például gazdasági elemző, alkalmazott közgáz, pénzügy kifejezetten erős a legtöbb helyen, amíg pl. nemzetközi gazdálkodás, gazdinfo, turisztika inkább csak divatszakok. Nemzetközi gazdálkodáson is csak azért vannak kiemelkedően magas pontszámok, mert renggetegen jelentkeznek fix létszámra.

Ezt csak külsősként írom, de én biztosan mást választanék.

Én Nemzetközi Tanulmányok szakon végeztem. Ne kérdezd, hogy mi volt a tervem vele, nem gondolkodtam tisztán, mikor erre jelentkeztem... Szinte mindenki továbbtanul, de a legkevesebben mennek tovább NT-mesterre. Ki környezetvédelmi irányba megy, ki jogi irányba, ki biztonságpolitikai irányba, de vannak olyanok is, akik teljesen más irányba mennek, aminek nincs köze az NT-hez. Ez amolyan ugródeszka. Sokan mennek gazdasági mesterre. Olyanról nem nagyon tudok, aki nem tanul tovább, asszem egy ismerősöm van, akinek már van valami cége, ő lehet, hogy nem. Rengetegen mennek külföldre. Sokan tanultak egyébként mást is mellette.

Hogy konkrétan mire jó, arra nyilván az a válasz, hogy diplomáciai irány, amire meg nyilván az a válasz, hogy oda baromi nehéz bekerülni, és úgyse szív fel ennyi embert. Sokan nemzetközi szervezeteknél képzelik el a jövőjüket, EU-s irányba mennek. A nyelvtudással mindenesetre nálunk senkinél nem volt gond, ami már önmagában egy piacképes készség szerintem.

És amúgy Vree szokás szerint megint teljesen telibe talált ezzel az állításával:

"^Kivéve, hogy a fiatalok többsége pontosan ezt teszi, ugyanis nincs reális lehetőség a rálátásra a munkaerőpiacra (az oktatás sem biztosít nekik ilyet), hacsak ők/egy rokon nem dolgoznak már benne pár évtized óta. (És akkor még csak egy szakterületről beszélünk, nem az összes lehetőség felméréséről.) "

Ez nagyon igaz. Talán egyedül a legspecifikusabb szakok (mérnöki, orvosi) hallgatói tudják, hogy igazából mire vállakoznak, de talán még ők se:

[link]

És én amúgy nem gondolnám, hogy feltétlenül baj, ha az ember úgy kezd neki egy diplomának, hogy "azt se tudja, mit fog vele csinálni." Biztos vagyok benne, hogy rengetegszer fordul elő, hogy valaki tudni véli, hogy milyen lesz orvosnak/ügyvédnek lenni, aztán bekerül a magyar egészségügybe és jön a pofáraesés. Erre egyszerűen tényleg nincs az embernek rálátása tanulóként, hacsak nincsenek ismerősei az adott területen, akik őszintén bemutatják neki, milyen.

a 444es gyerekek a corvinuson tanulnak, semmit nem tudnak a mérnöki képzésről, és csak szimpatikus nekik, hogy a BME-n mennyit szívatnak és mennyire semmit sem ér mert elavul amint kikerülnek :)

a valóság az, hogy egyébként amiről Orosz beszél azt megtanítják a BME-n, csak aztán meg leszarják az emberek, mert a ráépülő tananyag meg többnyire nem használja

pl amikor a sajátértékről és a sajátvektorról beszél az a második féléves matek lineáris algebrájában van benne, és egyébként annyira bonyolult, hogyha Orosz nem kikoktatósdik játszott volna, hanem elmagyarázza gyorsan hogy hogy jönnek ki akkor fele idő alatt végzett volna

a C++ az meg nagyon is piacképes tudás (és 40 éve az) érdemes vele szarakodni, a kvantummehanikai elméletekről meg lehet, hogy fognak beszélni 100 év múlva is, de az ipar akkorát nem fog változni a következő 40 évben sem, hogy annyira szó szerint értelmezzük, mint ahogy Orosz László túlfűtött túlzásokkal jócskán átitatott beszédeit elmondja.

@7

Ez a sajátékrtékes cucc is hasznos lehet mondjuk, ha valaki iylesmi részterületekkel foglalkozik komolyabban: grafika, kvantuminfó/fizika (0,01% :D), matek, akár valami brutál gazdasági analízis.

Tehát a nagy kérdés az, hogy mennyire is kell általános képzést adni. Jogos kérdés, hogy mennyire hasznos pl. egy villanykaros szakon (legyen az infó vagy villmérnök) olyan dolgokat tanítani, ami egyébként progmat, és a diákoknak nem biztos, hogy 5 év múlva is a fejében lesz.

Orosz pedig egy bohóc. Érdekes a tanítási módszere, és nagy tudása van, de beragadt nála a lemez. Csak pár órán találkoztam vele, meg egy riportot láttam róla, de ugyanazt ismételgeti mindenhol. Még a kiakadás is. 100 éve tanít 80 országban, de nem képes felfogni, hogy mi is az a tömegpszichózis. Hogy ha rosszul kérdez valamit, akkor még az se meri szemébe nézve felemelni a kezét, aki egyébként mátrixokkal álmodik.

De a lényeg, hogy ő sem látja reálisan, hogy mi kéne egy sikeres műszaki képzéshez.

Szerintem érdekes szak, de igényel mestert itthon vagy külföldön. Viszont azt is érdemes mérlegelni, hogy tényleg érdekel-e, nálunk rengetegen mennek más irányba, illetve azért jöttek, mert nem volt ötletük.

Egyébként külügy, EU-s intézmények, NGO-k, diplomácia, nagykövetség, konzulátus, biztonságpolitika, külpolitikai újságírás, gazdasági irány, nemzetközi jog, emberi jogok, kulturális diplomácia, politika stb.