Ti miről szoktatok filozofálni?

Lelki-társadalmi fejlődés és viszonyok

A "jó" fogalma

A "nem ártás" és beleavatkozás fogalma (és ezek határai, hatásai)

A lét fogalma, értelme

A pacifizmus. Az hogy az sokkal természetesebb mint a háború. A háború,a rasszizmus,a népirtás természetellenes.

"Make love,not war!"

Én és az ismerőseim az erkölcsről, a jó és a rossz kérdéséről szoktunk leginkább filozofálni. Más igazán fontos kérdés alapjában véve nincs is, mert az emberi lét arra hívatott, hogy azokat a káros hatásokat, emberi viselkedési és tevékenységi mozzanatokat, amelyeket az emberiség létrejötte okozott és okoz most is, valahogyan kijavítsuk. :-)

Az emberiség és az erkölcs kb. ugyanúgy van egymással, mint a házasság és az emberi bajok: a házasság legfőbb feladata azokon a bajokon segíteni, amelyek a házasság megkötésével jönnek létre... :-)

Ennek a kijavításnak a vezérlő elve az erkölcs, így a filozófia minden egyéb, látszólag független kérdése mögött is az erkölcs és az erkölcsi felelősség elhárítása húzódik meg.

Az erkölcsösség ugyanis a legnehezebb feladat a világon, teljesen, tökéletesen erkölcsös ember nincsen, és így természetesen adódik, hogy az emberi élet, az emberi viselkedés lényege, hogy minél erkölcsösebbnek állítsuk be magunkat, miközben mindenki kisebb-nagyobb mértékben megszegi az erkölcsi előírásokat.

Az erkölcsösség lényege az élet fennmaradása szempontjából, hogy a genetikai anyagunkban ránk öröklődő, az élet fennmaradását segítő kötelességeket teljesítsük, és ne kerüljük ki őket.

Az evolúció ezeknek a kötelességeknek a teljesítését (pl. a közösségért hozott áldozatok, a szolidaritás, a türelem, a megértés, az irgalom stb. - ez mind az élet fennmaradását szolgálja) az emberi élet leggyönyörtelibb érzéseivel jutalmazza (kéj, élvezet, öröm, boldogság stb.), és mivel ezek az emberi élet legvonzóbb élményei, érzései, az ember igyekszik megszerezni ezeket az jutalmazó érzéseket, de anélkül, hogy elvégezné cserében az evolúciós feladatait.

Akkor erkölcsös az ember, ha teljesíti az evolúciós kötelezettségeit, felvállalja az azokkal járó nehézségeket; és akkor viselkedik egy mozzanattal kapcsolatban erkölcstelenül, ha nem vállalja föl ezeket a nehézségeket, és az ún. könnyebb utat választja.

Ennyi az erkölcs lényege.

"Az erkölcs tehát a könnyebb út csábításával szembeni ellenállásunk, a könnyebb út választásának az elutasítása.

Az erkölcs legfőképpen a könnyebb út leggyakoribb és legnagyobb jelentőségű formái, az elemi erejű ösztönös, öncélú, opportunista, hedonista kényszereink, tehát a hamis testi élvezetszerzési kényszerünk és a lelki-érzelmi szinten a hamis önbecsülési kényszerünk és a hamis közösségi érzésünk kényszere elleni küzdelmünk."

A fenti idézett meghatározás az én saját készítésű erkölcs-fogalmam lényege.

Tehát kérdésedre nevesítve azt válaszolom, hogy a filozófia az erkölcsről szól, és másról nem is szólhat; és az emberi élet lényege, értelme is ez, tehát az erkölcs, annak kiléte, fogalma, működése, teljesítése vagy kikerülése; mert végső soron minden az életről, az élet fennmaradásáról szól, és mivel ennek az emberi világban az erkölcs a legfőbb segítője a legáltalánosabb értelemben, így másról nem is szólhat a diskurzus.

Az állatoknál az élet fennmaradását az evolúciós ösztönök teljesen kielégítően biztosították.

Az ember a hatalmas eszével képes ezeket, az ezek teljesítésével járó nehézségeket kikerülni, nos, ekkor cselekszik erkölcstelenül.

Azt, hogy melyek az evolúciós kötelezettségek, tehát, hogy az adott helyzetben mi is a helyes cselekvés, viselkedés, azt a lelkiismeret közli velünk. A lelkiismeret nem valami vallási humbug, hanem létező emberi jelenség, ő közli velünk emberi nyelven az evolúciós kötelezettségeinket, a létfenntartó ösztöneink utasításait.

Tudományosan bizonyított tény a létezése.

Aki teljesíti a lelkiismerete szavát, az erkölcsösnek számít az adott helyzetben, és aki nem, az pedig erkölcstelennek.

Erről összeszedettebben a blogomban olvashatsz, a harczlaszloblog.blogspot.hu - n, ott is a "10 pont... -ot" és a "21 pont... -ot" keresd, de ezeknél teljesebb képet kapsz minderről "Az evolúció filozófiája" c. írásomból.

Üdv. H. L.

Létről, világmindenségről, vallásról, erkölcsről.

Mi a lét alapja, rendje? Hogyan bomlik ki az alapból a létezők sokasága? Mi a vallások igazsága és hogyan egyeztethetők össze egymással? Elképzelhető-e, hogy csak egy igaz vallás van, és ha igen, melyik? Létezik-e valamilyen "őshagyomány", vagy ez csak egy visszavetített konstrukció? Az erkölcs alapjai hogyan egyeztethetők össze a mai gyakorlattal?

Szóval ezekről, és hasonló kérdésekről.

Mostanában az emberi jellemről. Arról, hogy miből, minek hatására alakul olyanná, amilyen. Változtatható-e egy felnőtt jelleme?

És elég szomorú következtetésekre jutok, és bármennyire fura, ez növeli optimizmusomat.

Én két dolgon gondolkodtam el mindig fiatalságomtól kezdve:

- Mi értelme az életnek, ha meg kell halnunk?

- Mi van a halál után?