Mit gondoltok az itt leírt társadalomról? Számotokra utópia vagy disztópia? Élnétek benne vagy nem? Miért?

Nem. Az ember fejlettebb, mint a rovar. Jobb emberi értékek szerint élni.

Így is sok állat van köztünk.

Sok sebből vérzik ez a társadalmi kép. Egyrészt jóval társadalomtudatosabb, etikusabb embert feltételez, mint milyenek mi vagyunk. Másik oldalról viszont az intelligencia részleges hiánya is kellene ahhoz, hogy ez így működőképes legyen. Elég önellentmondásos kép.

Egy dolgozónak milyen érdeke fűződne ahhoz, hogy dolgozzon? Miért pont ő dolgozzon? A dolgozó kaszt tagjai valószínűleg megirigyelnék a specialisták kasztjának életmódját. Lehet, hogy azoké sem könnyebb, de biztosan könnyebnek fogják látni. Óhatatlanul fellázadnának az elnyomás ellen. Maximum akkor nem, ha ezt az ösztönt kiölték belőlük, és vígan fogadják el a saját szerepüket ebben a gépezetben. Csak ez pont szembemegy az intelligenciával, ami a dolgok megértését, a problémák észlelését és megoldását jelentené. Az intelligencia pont azért hatékony az ember esetén, mert az ember ezzel teszi könnyebbé az életét. A nehézségeket igyekszik megszüntetni, ha van rá módja.

Maximum úgy tudom az egészet elképzelni, ha a dolgozók valójában nem értelmes lények, hanem kvázi állatok vagy robotok. Ez viszont nem éppen egy rugalmas, alkalmazkodni tudó egyedekből álló társadalmat jelentene, hosszútávon biztosan nem lenne életképes berendezkedés. A rovaroknál is csak azért tud ez a berendezkedés működni, mert nincs intelligenciájuk, öntudatuk, a viselkedésüket az emberéhez képest jóval egyszerűbb algoritmusok írják le.

Ez a társadalommodell egy monarchiába oltott kemény kommunizmus.

Az ötlet sci-finek jó, de az ilyen "rögtönzött" modellek természetesen nem működőképesek, mert az egyéni emberi tényezőket vázlatosan kezelik.

Amúgy az ilyen társadalommodellekre az "élnél-e benne" kérdés mindig sántít.

Amibe születsz, ami lassan körülötted változik, az neked normális, egy neked extrémnek, élhetetlennek tűnő modellben születve az lenne a normális.

Látom, erősen foglalkoztat téged a méhek életmódja. Volt egy történet, ami ezt dolgozta fel, Méhkirályok címmel, sajnos nem tudom, hogy hol jelent meg.

Ott volt egy uralkodó kaszt, férfiak és nők, és voltak a dolgozók, az ő fiaik, akik születtek nekik; lányok nem születtek. Az uralkodó kaszt megnyújtotta az életét, de a férfiak lenézték a nőket, alábecsülték értelmüket. A fiúk közül tesztekkel kiválogatták a középszerűet, őket életben hagyták, ők lettek a dolgozók; a többieket hibernálták és szerveiket felhasználták, ha kellett. Mesterséges keltetőket használtak, hogy sok utód legyen, és csak a méhkirályok nemzhettek utódokat.

A vége az lett, hogy a méhkirályoknak sikerült megoldaniuk azt, hogy lányok is születhessenek. Ebből az asszonyok rájöttek, hogy le akarják őket cserélni. Szövetségeseket kerestek, és találtak az értelmesebb dolgozók között, akik rájöttek arra, hogy nem szabad túl okosnak mutatniuk magukat. Úgyhogy lecserélték a méhkirályokat, majd megszüntették a kaptárrendszert.

A termékeny kaszt és a specialisták lehetnek ugyanazok, mégpedig a nők, és feljárnak, hogy gyereket szülhessenek. A férfiak pedig nincsenek ivartalanítva, de ha kiderül, hogy valamelyikük apa lett, akkor a családot tetszés szerint száműzik, vagy kiirtják.

A rendszert a vallása tartja fent, a szektavezérnő vezetésével, aki közvetíti az Istennő (adj neki egy nevet) parancsait. Nem kell levenni a férfiak intelligenciáját, a szekták képesek egyébként is behülyíteni az embereket.