Melyik a legfejlettebb társadalmi forma?

Utolsó, ez a modell az, ami érvényesült nálunk az utóbbi években (és érvényesül még jelenleg is). Ez az, amiből az embereknek baromira elegük van, ezért lett most kétharmados Fidesz, meg majd' 20% Jobbik. A te kedvenc társadalmi modelled azt mondja, hogy adjunk el mindent (mintha a parasztnak mondanád, hogy ha dolgozni akar, adjon el kapát-kaszát-traktort, és bérelje vissza), ha leesik a forint, ne avatkozzunk be (dögöljenek meg a svájcifrank-hitelesek), aki beteg lesz, dögöljön meg, ha nem tudja kifizetni a kórházi ellátást, nem a mi bajunk.

Azon kívül, hogy ez a berendezkedés előbb-utóbb forradalmat provokál (mert ha egyszer az emberek 90%-a csöves, lakásából kitett nincstelen, akkor nehezen fogja viselni azt a kőgazdag 10%-ot, aki miatt éhen kell dögölnie), esztétikailag se túl szép, ha minden köztéren kéregető koldusba botlasz.

A komunizmus elvben jó, de gyakorlatban nem kivitelezhető. Az nagyon szép, hogy elvben minden ember egyenlő, az már nem annyira, hogy gyakorlatilag minden embert megnyomorítanak. Ez is csak diktatúra.

A demokrácia legnagyobb hátránya, hogy az emberek nagyon hülyék tudnak lenni. De eddig ez vált be a legjobban. Lehet, hogy 100 év mulva már nem.

"Utolsó, ez a modell az, ami érvényesült nálunk az utóbbi években"

???

Ezt remélem magad se gondolod komolyan :D Mind gazdasági, mind személyi, mind politikai szabadság tekintetében BŐVEN van még mit tanulnia Magyarországnak =)

Teljesen komolyan gondolom.

Ez a szabad rablás, alias liberalizmus.

És Magyarországon szerinted komolyan liberalizmus van? :D Még az USA-ban sincs az, ember, nem hogy itt :D

Egy gazdaságilag liberalizált országban nem vonatkoznak különböző szabályok a különböző cégekre, legyen az külföldi vagy belföldi, kis- vagy nagyvállalkozás. Egy gazdaságilag liberalizált országban nincs az állam kezében szinte semmi. Egy gazdaságilag liberalizált országban bizonyos szektorokban sincs monopolhelyzet (pl. vasúti közlekedés). Egy gazdaságilag liberalizált országban szociális háló nincs (helyette biztosítási rendszer), nincs családi pótlék meg egyebek.

Egy olyan országban, ahol a személyes szabadság korlátlanul érvényesül, nem dobálják meg a melegeket, a nők nem keresnek ugyanabban az állásban kevesebbet, mint a férfiak, és a törvényhozás szemében is mindenki egyenlő, függetlenül attól, hogy ajvékoló kisebbség-e az illető, vagy nem. A fegyvertartás szabad, és nincs semmiféle kirekesztés a különböző etnikumok, vallások, szexuális identitások iránt.

Egy politikailag liberalizált országban nem lehet illegális a holokauszt-tagadás, nincs ellenállás a szélsőséges nézetek képviselőivel szemben sem, mindenki abban hisz, amiben akar.

Magyarországon qurvára nincs liberalizmus. (Ne az SZDSZből indulj ki, az SZDSZ egy f@sszopó párt volt, olyan messze a liberalizmustól, mint az MSZP a szocializmustól.)

"A kommunizmus szépnek tűnik, de az emberi természettel ellentétes. Ha nekem lehet jobb, mint neked, akkor miért 'nyomorogjak' mint te? "

Pontosítanék: a MOSTANI természettel (amit az anyagelvű kapitalizmus nevelt ki) ellentétes.

Példa: ha az ókorban a rabszolgatartó társadalomban azt mondod valakinek, hogy lesz idő mikor nem lesznek rabszolgák, hanem szabad emberek hajlandóak lesznek némi ellenszolgáltatásért dolgozni, hitetlenül próbálná neked bizonyítani, hogy az ellentétes az emberi természettel, mert önként senki nem dolgozna, csak kényszerből. Ugyanígy természetellenesnek tartja a feudalizmus embere, hogy a paraszt sarja ne paraszt, a lovagé ne lovag, a királyé ne király legyen.

A mai ember azt tartja természetellenesnek, hogy valaki közvetlen anyagi motiváció nélkül dolgozzon, mivel a világ pénzközpontú. Vannak azonban olyan munkák, amik az emberi kreativitást igénylik: feltaláló, tudós, mérnök, stb lehet sorolni, és az embernek egyfajta hobbiként is szolgál. Ki-ki megtalálhatja a magának valót.

Persze, mondaná erre bárki, ki érez olthatatlan vágyat pl nehéz fizikai munkához, vagy csatornapucoláshoz... ez is igaz, de ha jobban megnézzük, az ember azoktól a munkááktól idegenkedik, amik unalmasak, nehezek, mechanikusak, nem igényelnek gondolkodást... EZEK a munkák pedig elvben gépesíthetők, és idővel, a megfelelő technikai fejlettség elérésével gépesítve is lesznek.

A miért nyomorogjak kérdés feltevője elfelejtkezett arról, hogy a kommunizmushoz szükséges a termékbőség elérése is, vagyis olyan szintű fejlettség, hogy a mindenki szükségletei szerint elve megvalósulhasson (értsd legyen elég a szükségletek kielégítésére). Ez nem zárja ki persze, hogy ha valamiből eleve kevés van, nem jut mindenkinek, akkor a társadalmi megbecsültség szerint, jutalmak formájában stb. juttassák.

A másik általános ellenérv, hogy nem lenne hajtóerő ha nem juthatok előre. Ez enyhén szólva is szűklátókörűség: az előrejutás nem azt jelenti (csak a mostani elkorcsosult szemlélet szerint) hogy dúskálok olyan javakban, amire az átlagember nem tehet szert.

Igenis kiemelkedhetek: lehetek én a legjobb tudós, a legismertebb művész, a legtehetségesebb énekes, a saját szakmámban a legjobb, a társadalmi megbecsülésemet növelhetem anélkül, hogy az szükségszerűen azonnal extra anyagi javak tömkelegében testesülne meg. Sőt, akkor valósul csak meg igazán a verseny, ha az anyagi feltételek nem jelentenek többé gátat egy tehetségesebb, de szegénysorú ember előtt.

Az, hogy nem sikerült elsőre megvalósítani, nem jelenti hogy lehetetlen lenne. Robespierre nyakazásai, vagy Cromwell uralma a mostani, polgári rendszer előfutára volt, mégsem élünk abban a korban mint a polgári forradalom idején, ahol pl Franciaországban már a "gyanúsakat" is börtönbe zárták. Miért? Mert a rendszer idővel konszolidálódik, és mikor lényegében megsemmisültek az előző rendszer visszaállításáért küzdő erők (és itt mint társadalmi jelenség megsemmisüléséről beszélek nem emberek fizikai likvidálásáról), akkor okafogyottá válik a terror, értelmetlenné válik a keménykezű irányítás. Ma már nincs jelentősebb erő aki feudalizmust akarna, tehát nincs is szükség a kordában tartásukra. Idáig a szocializmus/kommunizmus nem jutott el, de ugyanakkor nem lehet azt mondani hogy hiábavaló lett volna: manapság már jóval jobbak a munkások életkörülményei mint pl Marx Angliájában. Tett amit tett a határain belül, a Szovjetunió és a szocialista országok gyakorlatilag egy hatalmas világszakszervezetként működtek, már a puszta jelenlétükkel és az alternatíva lehetőségének demonstrálásával is, így nyugaton is engedményekre kényszerültek a tőkések.

Előbb utóbb ebbe az irányba fogunk fejlődni, nem feltétlenül forradalommal, lehetséges egy békésebb átmenet is, de az is igaz, hogy nem nézhetjük csupán Európát, a szegényebb és gazdagabb országok ellentéte világszerte ugyanúgy feszültség... mindenesetre a hogyant majd a jövő eldönti.

Ohh jó és érdekes kérdés, most csak két rövid válaszom lenne idő hiányában.

1. közös tudat "izmus"

a következő nem a kérdésre ad választ, de szeretném leírni:

2. nem kell legfejlettebb, legjobb társadalmi forma

Remélem nem felejtem el és kibontom a személyes véleményem később.

Üdv! Lehet már lefutott a kérdés, de azért én is leírnám a véleményem.

A demokrácia egyáltalán nem a legjobban működő rendszer. (Ha egy rendszer az egyenlőséget vagy az igazságot igyekszik fenntartani, akkor találkozni fog olyan kivételes helyzetekkel, ahol csak veszíthet.)

A demokrácia az a népuralom magyarul. Azonban a jelenlegi demokrácia értelmében egyenlő szavazati joggal bír a kérdésekben a szakértő, a becsületes,az áldozat, és a bűnös ember is. (Pap Gábor művészet történsz mondta egyszer: "Hívjunk be rókákat a tyúkudvarba, és biztosítsunk egyenlő jogokat a tyúkudvar minden lakója számára. Belátható időn belül a tyúkudvar ki fog ürülni.", A tanár úr szavaival ez esetben egyetértek.)

Eddig talán a legjobban működő, de nagyon nehezen működtethető társadalmi forma a hierarchia (vagyis magyarul szent uralom) Vagyis, mindennek, meg kell lennie a megfelelő helyében. Például, ha a szomszéd házat építene és a falu segít neki, nyilván nem a szomszéd lesz az építkezés felügyelője, hanem az aki a társadalom számára elismert ebben a szakmában. A probléma vele az, hogy ki fogja felügyelni a rendszert? Elvégre, valakit lehet elöntenek az érzelmei és bizonyos eseteben nem a legjobbnak adja az adott feladatot.

A hierarchia lényege, hogy a minden a maga medrében folyjon, hogy ne rendezetlenség (káosz) legyen, hanem (kozmosz) rendezettség.(a káosz jelentése rendezetlen mindenség, a kozmoszé rendezett mindenség).

Szerintem az, hogy mindenki egyenlő jogokkal bírjon az nem valami helyes kifejezés, és rendszer. Mindenki egyenlőnek születik, de életünk során nem tekinthetjük magunkat egyenlőnek. (Hiszen ugyanakkora jogokkal kellene bírnia egy normális, dolgos embernek és egy terroristának? Vagy egy bárkiért kiálló, becsületes embernek egyenlőnek kellene lennie egy sorozatgyilkossal?)

Természetesen, ez a rendszer fenntarthatatlan jelenleg, de szerintem ez volt a valaha legegyszerűbben és becsületesebben működő "forma". Ráadásul ha úgy vesszük, azzal, az egyszerű és letisztult jellegével, rendezett munkamenetével és (szinte) minden esetben helyesen működő igazságszolgáltatásával (a bírák nem adnak teljes jogkört, annak akiről bebizonyosodott, embertelensége, súlyos bűne) én a legfejlettebb társadalmi formának nevezném.