Mi az evolúció fogalma és lényege Szerintetek?
Szerintem:
17) Az evolúció fogalma: az evolúció szerintem azt az önműködő folyamatot jelenti, amelynek során az élő természetben az egyedek és általuk a fajok alkalmazkodnak a mindenkori külső körülményekhez, ezáltal biztosítva az élet fennmaradását. Ezt az igen hatékony alkalmazkodást az egyedeket fenntartó számtalan élő alrendszer végzi azáltal, hogy önműködő szabályozási körök működnek bennük, az egyes sejtek DNS-étől kezdve a többszintes evolúcióban megvalósuló elvi automatizmusokig, mint a "Darwin-gépek". Az evolúció az élet legátfogóbb folyamata, az evolúció maga az élet.
Tom Benko, 18. hsz:
bocs, hogy a szakemberek dolgába beleszólok, de azt, hogy
„ne egy lokális minimumba, hanem ténylegesen optimumba tartson a rendszer”,
érzésem szerint az biztosítja, hogy a populáció bármely egyede adhat DNS-t bármelyik ellenkező nemű egyednek. Bocs, bosszantó hülyeséget mondtam, első közelítésben én így gondolom.
Ez a „drift”, ez a sodródás közelebbről mit jelent? Mi az integrált áramköröknél a kimeneti virtuális nullapont potenciáljának az elvándorlását, elsodródását értjük ezen, melyet a hőmérsékleti együtthatók nemkívánatos különbözősége okoz, a szimmetrikus áramköri feleknél. Ma már, a korszerű IC-knél ezt sikerült kiküszöbölni. Netán a tartalék változatok keletkezését jelenti ez? Vagy azt, hogy a változatok nem a kívánt (az optimális irányba) irányba változnak? Ha bosszant Titeket a sok hülyeség, amit belekotyogok, szóljatok, és akkor csak a hozzám intézett válaszaitokra reagálok.
sadam87 / 17# - ből:
„Az egyed szervezete nem tesz változásokat az örökítőanyagban. (Jó, egész pontosan ez sem igaz, például ott az ún. szomatikus rekombináció, de az nem öröklődik. Általánosságban azt lehet elmondani, hogy az egyed sejtjei, szervezete az örökletes információ minél pontosabb továbbadására törekednek.) A mutációk megjelenése (lényegében) a sejtek működésétől független, esetleg (általában hátrányos) mellékreakciók következménye, és nem célzott változás. „
Most lehet, hogy bosszantó leszek, de kezdettől nem értem, hogy az előző egyednek a nemzéskor átadott genetikai anyaga úgymond nem hoz létre változásokat az utód egyedben? Hát ha az életnek csak a véletlenszerű mutációból kiinduló lehetőségekre kéne hagyatkoznia (a legéletképesebb mutáció megy tovább), akkor ez egy iszonyú lassú folyamat, és az hétszentség, hogy a földi élet evolúciója nem így működik, csekélységem szerint. Hát az, hogy valamilyen környezetbéli jellemző megváltozása megváltoztatja a genetikai anyagot, és az utódban ez mindenképpen létrehoz egy erre a változásra reagáló DNS-változatot, az nem igaz?
A mai legfrissebb kutatási eredmények szerint (Grazyna Fosar, Franz Bludorf, és talán Noam Chamsky?) a DNS-ünk 90 %-ának a szerkezete olyan, hogy képes a nyelvi kommunikációra, tehát „érti” a gondolatainkat (sőt, szerintem a tudatunk felé ő is képes gondolatok átadására, pl. a lelkiismeret így működhet). Ezek után nem jogos azt feltételezni, hogy a környezeti változások hatásait (is) leképező gondolataink, de érzésem szerint egyéb, elméletibb jellegű gondolataink vagy egy szituációhoz kapcsolódó érzéseink is megváltoztathatják az örökítőanyagot, vagy akár konkrét gondolatot is képes az örökítőanyag az utódokra átvinni, lásd: dejavue-érzés, amely nem is a mi saját múltunkból, hanem valamelyik ősünk életében történt és a DNS-be, mint EPROM-ba beégett szituációt, esetleg konkrét gondolatot idéz fel bennünk? Vannak olyan változatok a fejlettebb fajoknál, amelyek egészen speciális módosulásokat mutatnak föl egyes test-részleteiknél. Olyanokat, amelyek véletlenszerű mutáción alapuló utódváltozatok esetén kizárt, hogy létrejöjjenek. Nem létezik, hogy az egyes generációk ne tennének hozzá a DNS-hez olyan módosításokat, amelyek a megváltozott külső feltételek hatására keletkeztek! Sőt, amelyek (a kulturális evolúcióra, a többszintes evolúcióra gondolván) nem is a külső környezet változásai, hanem a belső, tudati változások hatására keletkeznek a DNS-ben és tovább is öröklődnek? Török T. szerint ezek a kulturális evolúciós változások elképesztően gyorsak tudnak lenni az emberi társadalomban! Ezt, én, laikus genetikusként, de automatikai képzettségű és gondolkodású emberként csakis így tudom elképzelni! Illetve: ha nem így, akkor hogyan? Szerintem élesen el kell választani az emberi élet evolúcióját a tudat előtti, állati fajok evolúciójától. A kulturális evolúció szerintem a DNS nyelvi kommunikációra alkalmas 90 %-os részében zajlik, szoros kölcsönhatásban persze a tudatunkkal. Bár Ezequiel Morsella szerint „az emberi személyiséget, gondolkodást túlnyomórészt a létfenntartó ösztöneink határozzák meg, és a tudat szerepe csekély ebben”, ez, összevetve a kulturális evolúcióról ismert dolgokkal, számomra azt valószínűsíti, hogy mindez gondolati síkon zajlik, Az agyunk és a DNS nyelvi kommunikációra alkalmas része közti szoros együttműködésben. A kulturális evolúció nyilvánvalóan nem szervi-szöveti, élettani szférában, tehát nem a hardware változásai, hanem tisztán a szoftver, a kód-tömeg változásai révén zajlik az agyban és a DNS-ben, gondolom én… Szerintem az emberi evolúció, amely a kulturális evolúció hihetetlen sebessége alapján szinte egyáltalán nem az élettani, konkrét, testi részünkben, hanem a gondolatainkban zajlik, ma lényegében azonos a kulturális evolúcióval. Sőt, érzésem szerint ez hamarosan új, önálló tudomány-ágként fog működni. Ehhez képest igen keveset tudunk arról, hogy ez a gondolati pezsgés, keveredés hol zajlik bennünk, mennyire az agyunkban és mennyire a DNS-ben, van itt mit kutatni…
Van persze egy igen nyomós ellenérv: a neveltetés során megtörténik a kulturális vonások átadása, beidegzése, és ez első látásra is sokkal jelentősebb hatású, mint az, amit a DNS-ben át lehet örökíteni. És persze az írott hagyományokban, és manapság már az elektronikus alapú ismeret-tárolás és közlés formájában szinte minden lezajlik. Lehet. Nem tudom. És talán túlzás is, amit a gondolatoknak a DNS-ben való örökítődésével kapcsolatban elmondtam. Akkor még egyszer bocsánatot kérek a laikus tudálékoskodás miatt…De olyan nehéz elhinnem, hogy a változások csak véletlen(?) mutációk formájában indulnak…
sadam87 / 17 #
„Sajnos az sem igazán derült ki számomra, mit tekintesz pontosan evolúciós filozófiának. Talán evolúcióval kapcsolatos eszmefuttatások, világképek felépítését? (Evolúciós pszichológiáról már hallottam, azt tudom is értelmezni, de ebből nekem nem következik, hogy ilyen filozófia is van.)”
Török T. is összefüggésbe hozza az emberi erkölcsöt bizonyos öröklött vonásainkkal „A vallás és az erkölcs evolúciós alapjai”-ban. én nagyképűen ezen is túlmegyek,
Azt, hogy milyen tulajdonságokat hozó mutációk képződnek, mi határozza meg? Ebbe semmi beleszólása nincs az egyed és az ősei tapasztalatainak, életkörülmény-változásainak? A mutációk teljesen véletlenszerűek? Ezt igen nehezen tudom elhinni! Annyi egyed talán csak az egysejtűeknél, esetleg a baktériumoknál van, hogy csupán a véletlenszerűen képződő mutációk képesek ellátni a szükséges változatokkal a fajt.
A biológusok jól tudják, hogy az örökletes viselkedések szigorúan eleget tesznek a
következő feltételeknek:
1., A rokon fajokban hasonló (evolúciósan homológ) viselkedésmintáknak kell mutatkozniuk.
2., A viselkedésnek minden társadalomban egyetemesnek kell lennie.
3., Neveléstől függetlennek kell lennie, ezért már korai gyermekkorban meg kell mutatkoznia.
„Normatív társadalmi szabályok nem öröklődhetnek”, tehát az általam leírt erkölcs-fogalom (az önámítással kapcsolatos)-nak megfelelő viselkedés, amit a kisgyermekek is tanusítanak ( ) teljesen reális, örökletes, sőt rokon fajoknál is megtalálható, a rangsor-kényszer pl.
A fenti 3 pont alapján, és ha még a következő állítást is figyelembe vesszük: „a társadalmi normatív szabályok nem öröklődhetnek”, és mindazt, amit a szerző a 38-39.oldalon ír „Az erkölcs örökletes alapjai” c. fejezetben, tehát, hogy csak bizonyos kereteket, erkölcsi hajlamokat öröklünk, nem kész erkölcsöt; a genetikának láthatóan sok köze van az erkölcshöz. Hogy aztán az evolúciónak mennyi, azt lehet vitatni, de ahol genetika van, ott az evolúciót sem lehet kizavarni a sivatagba…
Mindenesetre az idézett tanulmányban az erkölcsöt az egyént befogadó közösség, ma már: a társadalom normáinak a betartása jelenti; amúgyis ismert, hogy az erkölcs a mai embertudományok összvéleménye alapján csoport- vagy közösségi.
De az erkölcsi és az evolúció közti rokoni kapcsolatokba most mélyebben nem megyek bele, ezt majd akkor teszem meg, ha „nem adtok ennyi munkát”… Már így is baromi hosszú lettem...
Mindenesetre sadam87, köszönöm az evol. pszichol. linket!
Most ennyit. Köszönöm a türelmeteket, igyekszem fejlődni, és egyre kevesebb bosszantót kérdezni ill. felvetni!
Üdv. H. L.
válasza:@Cerevisiae: Ezt nevezik lokális optimumnak. A pillanatnyi állapot közvetlen környezete rosszabbul teljesíti a feltételeket, tehát ebben a környezetben optimumnak tekinthető, de egy tágabb állapottérben már nem biztos, hogy az. Az viszont teljesen nyilvánvaló, hogy kis populációk ebből a lokális optimumból nem tudnak kimozdulni, mert nagyon kicsi a kellően nagy kilengés valószínűsége, és így a kilépési esély is.
Ez igen erősen jelentkezik az állatkerti tenyésztési és fajmegőrzési programoknál is, mivel ha a populáció nem ér el egy kívánatos méretet, lehet, hogy egy olyan lokális optimumba ragad bele a szaporulat, ami a vad környezetben kifejezetten hátrányossá válik. Kis állatok esetén ez kevéssé problémás, de mondjuk elefántok esetén az állatkertek kénytelenek közös programokat indítani az egyedszám érdekében.
Sőt, ugyanez a helyzet a veszélyeztetett fajokkal is - ha túl kicsi lesz az egyedszám, akkor spontán kihalhatnak.
De ugyanez vizsgálható nemlineáris egyenletrendszerek evolúciós algoritmusokkal történő megoldásakor is. Általában az evolúciós algoritmusok alkalmazásakor, ha azok a weasel-problémánál bonyolultabbak, szükséges a driftet legalább olyan formában alkalmazni, ami a nem eléggé optimális egyedeknek is biztosít némi reprodukciós esélyt.
válasza:"Ez a „drift”, ez a sodródás közelebbről mit jelent? Mi az integrált áramköröknél a kimeneti virtuális nullapont potenciáljának az elvándorlását, elsodródását értjük ezen, melyet a hőmérsékleti együtthatók nemkívánatos különbözősége okoz, a szimmetrikus áramköri feleknél. Ma már, a korszerű IC-knél ezt sikerült kiküszöbölni. Netán a tartalék változatok keletkezését jelenti ez? Vagy azt, hogy a változatok nem a kívánt (az optimális irányba) irányba változnak?"
Valami hasonló. A lokális optimum megfelel egy virtuális nullának (a fázistérben a szelekció mértéke arányos a függvény gradiensével, tehát az optimum környéke virtuális nulla), azonban a sodródás ettől elviszi a populáció összetételét, így van lehetőség az optimumhatár átlépésére és egy másik (lokális vagy globális) optimumba kerülni. Az IC-k esetén a drift káros, az evolúció esetén hasznos.
Kedves Tom!
Az emberi szervezet szerintem az általunk ismert világ legbonyolultabb automatikus szerkezete, így egyáltalán nem lep meg, hogy diff. egyenleteket emlegetsz és egyéb matematikai megközelítéseket és módszereket. És bár nagyon izgalmas az emberi evolúció részleteibe és szakmai ínyencségeibe belemenni ill. Általatok betekinteni, de ennyire mélyen azt hiszem – egyelőre – nincs szükségem a szakág rejtelmeinek az ismeretére. De most akkor már igyekszem érthetően leírni, hogy mit is akarok én az emberi evolúciótól, az emberi evolúcióval. Ezentúl emberi evolúciót írok majd, azt talán nem lehet kifogásolni, míg az evolúció önmagában túl tág fogalom ide, elismerem.
Üdv. H. L.
válasza:Elolvastam a Török Tibor-írásokat, mondjuk a végére már nagyon elveti a sulykot az öreg, amikor azt mondja, hogy "megjelennek az álvallások: az ateizmus, a liberalizmus és a kommunizmus."
Ácsi. Először is, te most kiragadtál 3 témakörből 3 fogalmat.
A liberalizmus az egy politikai irányvonal, a poláris ellentettpárja a konzervatizmus.
A kommunizmus szintén egy politikai filozófia és hipotézis.
Az ateizmus pedig egy összefoglaló név, kábé minden, amit a vallásosok úgy kategorizálnak, hogy "nem mi".
Semmi összekötő jellemzőjük nincs szükségszerűen azon túl, hogy bizonyos alapvető kérdésekben mást állítanak, mint a vallás. De amúgy valamit úgy meghatározni, hogy "nem X ideológia", nevetséges. Maga a kategória egyes-egyedül a vallások népszerűsége és önközpontúsága miatt létezik.
Szerintem az úr az "ideológia" szót kereste, csak nem jutott eszébe, ezért kitalálta az "álvallást", ami pedig egy téves és félrevezető elnevezés.
------
Kérdésre: NAGYON fontos megkölönböztetni a köznyelvi "evolúció" szót, és a biológiai evolúcióelméletet.
Szerintem használjunk egy egyszerű szótári definíciót:
1. felgyülemlő változások, amik valamilyen átalakulást eredményeznek (különösen, ha egy hatékonyabb forma felé történnek).
2. (biológia:) egy szaporodó populáció örökletes tulajdonságainak eloszlásának változása a generációk között. (nyilván a teljes definícihoz bele kellene mennünk ennek a mechanizmusaiba is.)
Kérd. definícióját nem kommentálnám, mert tele van tévedésekkel.
"önműködő"
Ezt gépekre szoktuk mondani, általában a "természeti" jelző elég erre. Nyilván minden természetes folyamat 'önmködő'.
"az egyedek"
Az egyedek nem alkalmazkodnak, a lamarckizmus (azaz hogy a szerzett tulajdonságok is öröklődhetnek) tujuk, hogy téves.
"ezáltal biztosítva az élet fennmaradását"
Nem.
Többiek nem mondták ki, tehát mondjuk ki: létezhetne élet evolúció nélkül. Például távolítsd el a mutációkat és a genetikai sokféleséget. Minden generáció olyan lesz, mint az előző, mégis, szaporodik, létezik tovább.
"igen hatékony"
Nem az. A mesterséges kiválasztás (pl. emberi állat-és növénynemestés) messze-messze gyorsabb, hatékonyabb.
"alrendszer"
sóhaj Mutass már nekem nem is egy al- de egy főrendszert.
"Darwin-gépek"
Ez egy számítástechnikában létező fogalom, ahol egy program/gép az evolúciós kiválasztást mímelő módon fejlesztődik. A biológiában nem használták ezt az elnevezést.
"az evolúció maga az élet"
Ha költői babérokra törsz, ne definíciók gyártása során kamatoztasd. A definíció legyen pontos és tárgyilagos, mentes a szóképektől és túlzásoktól.
------
"én főként evolúciós-filozófiai szempontból közelítem meg a kérdést, mely főleg foglalkoztat: az élet fennmaradását elősegíteni az emberiség önismerete fejlesztésével. Ehhez elég az evolúció céljainak és működésének a legáltalánosabb ismerete
"Tehát nem érdemes belekapaszkodni a részletekbe az én megnyilvánulásaimmal kapcsolatban, mert én a legátfogóbb összefüggéseket keresem, a részletek szerepe szerintem csekély"
Az ördög a részletekben rejlik, tartja a mondás.
Az önismeretnek nem lenne része, hogy megtudod, az evolúció TÉNYLEGESEN mit mond?
Ez a fantáziálós hozzáállás a számomra visszataszító, ezzel az IGAZSÁGOT biztosan nem fogod megérteni.
válasza:"Az viszont teljesen nyilvánvaló, hogy kis populációk ebből a lokális optimumból nem tudnak kimozdulni"
Bocs, Tom!
De direkt írtam, hogy a populáció mára több milliós egyedszámra nőtte ki magát. A környezet olyan, hogy a szelekció nem számottevő. Vagyis ha a baj az előny/hátrány mérlegben a populáció méretét nem korlátozza, az optimálistól távoli érték akár örökre fennmaradhat.
válasza:Kedves kérdező:
Írod:
"És bár nagyon izgalmas az emberi evolúció részleteibe és szakmai ínyencségeibe belemenni ill. Általatok betekinteni, de ennyire mélyen azt hiszem – egyelőre – nincs szükségem"
Nem differenciálegyenletekről van szó, hanem a driftről (genetikai sodródás). Mellesleg, ha megértenéd, akkor nagyon is lenne számodra üzenete. Pl. ebből is látszik, hogy az evolúció olyannyira sokféle folyamatot tud legyártani, hogy nem létezik annyi féle emberi filozófia, amennyit rá lehetne erőszakolni.
Pl. ebből az a tanulság is levonható, hogy ha valami mindenhez hasonlít, akkor igazán semmire se hasonlít, és jobb lenne, ha a mindenároni hasonlítgatásokról letennénk, főleg úgy, hogy ha nem is igazán értjük azt a dolgot, amihez más dolgokat akarunk hasonlítani.
Kedves Cerevisiae és Tom Benko!
Nekem egyelőre az emberi élet evolúciójából elég annyi, hogy azoknak a lépéseknek az összessége, amelyekkel az emberi élet küzd a saját maga fennmaradásáért, folytatódásáért.
Látom, hogy sokat kell még olvasgatnom kitűnő evolúció-tudósok munkáit, mert még kérdezni sem tudok megfelelően.
Mindenesetre köszönöm a segítségeteket, számomra nagyon hasznos volt az itteni együttműködésünk.
Nemsokára remélem értelmezhetőbb kérdéseket tudok feltenni.
A emberi evolúció tudományát nem lehet megkerülni, ha az ember az emberi élettel foglalkozik. Sőt, ahogy a biológia ember előtti részében ma már az ott érintett tudományágak legfontosabbika az evolúció, meggyőződésem szerint az ember megjelenése utáni időszakkal foglalkozó szakterületek legfontosabb területe is ez lesz. Nem véletlenül, hisz mindkét említett intervallumban az életről van szó, amelynek ugyebár van ez az evolúciója…
Nemsokára ismét jelentkezem, addig is hálával gondolok Rátok, akik jóindulattal és türelemmel voltatok irányomban. Sajnos, ez nem mindenkire igaz a topicban, ez sajnálatos…
Üdvözlettel H. L.
válasza:@Cerevisiae: Efelett tényleg átsiklottam. Ha jobban meggondolom, akkor ez két esetben állhat fent:
1; a lokális optimum túl széles, a sodródás nem képes elégséges mértékben elmozdítani a populációt
2; a lokális optimum és a megkerülenső fal szintkülönbsége túl nagy, emiatt a populáció ezt nem képes átlépni.
válasza:Kérdező!
A genetikai sodródás (genetic drift) azt jelenti, hogy egy populációban az allélgyakoriság (a genetikai összetétel) pusztán amiatt változik meg, hogy a szaporodás során a következő nemzedékbe nem pont a szülőnemzedéknek megfelelő arányban kerülnek be az allélok (génváltozatok). (Szelekció itt nem történik!)
Általában egy egyszerű (gondolat)kísérlettel szokták a folyamatot modellezni. Vegyünk egy edényt, amiben kék és piros golyók vannak egyenletesen elkeverve, fele-fele arányban. Csukott szemmel kihúzunk néhány golyót. Könnyen lehet, hogy mondjuk 6 piros és 4 kék golyót húzunk ki. Ha a golyókat az egyes egyedekkel azonosítjuk, az üvegben levő golyók a szülőnemzedéket, a kihúzott golyók az utódnemzedéket szimbolizálják, a színek pedig az egyes allélokat, belátható, hogy a folyamat során teljesen véletlenszerűen megváltozott a populáció allélgyakorisága. Ez a drift.
(Ezen kívül ajánlom a linket Cerevisiae 19. válaszából.)
"Hát ha az életnek csak a véletlenszerű mutációból kiinduló lehetőségekre kéne hagyatkoznia (a legéletképesebb mutáció megy tovább), akkor ez egy iszonyú lassú folyamat, és az hétszentség, hogy a földi élet evolúciója nem így működik, csekélységem szerint."
Pedig végső soron az összes gén és génváltozat mutációk során alakult ki, aztán a szelekció kiszelektálta a rátermettséget csökkentőket.
"Hát az, hogy valamilyen környezetbéli jellemző megváltozása megváltoztatja a genetikai anyagot, és az utódban ez mindenképpen létrehoz egy erre a változásra reagáló DNS-változatot, az nem igaz?"
Nem ez nem igaz. Lamarcknak volt hasonló elmélete, de elég gyorsan megdőlt. Természetesen környezeti hatás okozhatja a DNS megváltozását (mutagének, pl. UV és radioaktív sugárzás, egyes vegyületek), de ezek nem célzott változásokat okoznak, tehát egyáltalán nem biztos, hogy az általuk okozott mutáció olyan lesz, hogy csökkenti ezek hatását (sőt, jó eséllyel nem ilyen lesz).
"a DNS-ünk 90 %-ának a szerkezete olyan, hogy képes a nyelvi kommunikációra, tehát „érti” a gondolatainkat"
Azt megkérdezhetem, hogy ezt honnan vetted?
"elméletibb jellegű gondolataink vagy egy szituációhoz kapcsolódó érzéseink is megváltoztathatják az örökítőanyagot, vagy akár konkrét gondolatot is képes az örökítőanyag az utódokra átvinni"
Ez a tudomány jelenlegi állása szerint lehetetlen.
"A kulturális evolúció szerintem a DNS nyelvi kommunikációra alkalmas 90 %-os részében zajlik"
A kulturális evolúció egyáltalán nem érinti a DNS-t.
A bekezdésben írtak alapján úgy látom, nem igazán érted az evolúcióelmélet lényegét (vagy legalábbis nem akarod elfogadni.
"Ebbe semmi beleszólása nincs az egyed és az ősei tapasztalatainak, életkörülmény-változásainak?"
Nincsenek.
"A mutációk teljesen véletlenszerűek? "
Itt az a kérdés, mit tekintünk véletlenszerűnek. Fel lehet fedezni szabályosságokat (pl. bizonyos helyeken gyakoribb a mutáció, bizonyos bázisok bizonyos mutációkra hajlamosabbak, ...), de a kialakulásuk független attól, hogy milyen a hatásuk.
@Tom Benko
Az evolúció alkalmazható, mint igen hatékony optimumkeresési folyamat (pl. bizonyos funkciójú fehérjék megtalálásához), de a biológiai evolúciót szerintem hiba pusztán optimalizációs folyamatként felfogni (ez csak az adaptív részére igaz). A drift természetesen segítheti a lokális optimumból való kimozdulást, amiről írsz, de általában épp az optimumtól való távolodást eredményezi (akár tartósan).
Ezen kívül az alapján, amit a 22. válaszodban írsz, nekem úgy tűnik, mintha szerinted a kis populációkban kisebb volna a drift jelentősége, mint a nagyokban, pedig épp fordítva van. A kis populációkban a legjelentősebb a drift, és emiatt ezek tulajdonságai sokkal könnyebben távolodnak az optimumtól. Éppen ez (és a nagy mértékű beltenyésztettség) vezet a kis (és elszigetelt) populációk genetikai leromlásához (és akár kihalásához).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!