A globalizáció egyes mellékhatásai sokakban ellenérzést, nemtettszést vált ki. Ezek kiküszöbölhetőek-e?
Például a globalizáció egyik velejárójaként kell gondolni a kultúrák összemosódására, a nemzeti hagyományok eltűnésére. Ez sokakban idegenkedést és félelmet vált ki, ezért a globalizáció nem kívánatos számukra, attól félnek, ezért ellenállást vált ki belőlük. Viszont a nemzeti kultúrák egymásra gyakorolt hatása folyamatosan gerjeszti a nacionalizálódást, amely, mint már oly sokszor megtörtént előbb vagy utóbb feszültséget, ellentéteket, agressziót generál, ezért veszélyes és nem kívánatos. A tömegek bizonyos csoportjainak a globalizáció rémképként jelenik meg a tudatában, mint lehetséges jövő, míg más csoportok egyéneinek a nacionalizmus okoz félelmet. Tehát egy hatalmas és tátongó szakadék alakulhat ki globálisan a tömegek között, ha az megvalósul. Persze ezt tovább lehetne fejtegetni vertikálisan is.
Egy ekkora és tátongó szakadék globális katasztrófához vezethet, mind társadalmi, politikai és gazdasági tereken is egyaránt. Ezért annak teljes kivitelezését nem szabad folytatni, hanem át kell gondolni, hogy hogyan lehetne a globalizáció és a nemzetek érdekeit közelebb hozni. Tehát egyfajta nemzeti egységeket tömörítő globalizáción volna érdemes gondolkodni, vagyis a nemzetek együttes globalizációja az, amellyel el lehet kerülni egy szélsőséges irányba tartó globalizációs folyamatot.
(Természetesen az országhatárok ha maradnának is, azoknak maximum annyi értéke és jelentősége maradna, mint most egy országon belüli megyehatárnak. De szerintem a határok helyett csupán körzetekben kéne gondolkodni.)
válasza: válasza:Úgy látom, lekésted a partit, mert az EU pont erre tett kísérlet: hogyan lehet együttműködést teremteni, de úgy, hogy az egyes országok megőrizzék a nemzeti identitásukat és viszonylagos függetlenségüket is.
Ellentétben mondjuk az USA-val, ahol az egyes államok kevésbé őrizték meg a szuverenitásukat. (akér erőszak árán is, lásd amerikai polgárháború.)
A divatosan utált EU egy arra tett próbálkozás, hogy diplomáciával lehessen elérni azt, amit a történelemben rendszerint erőszak által lehetett.
Lehet, hogy nagyobb körültekintéssel kéne ezt tennie az EU-nak és/vagy lassabban. És jobban figyelembe kéne vennie a később csatlakozott országok érdekeit is.
Szerintem nem is inkább a nemzeti identitás az, amit nagyon meg kéne őriznie egy adott tagállamnak, hanem a nemzeti kultúrája. Jó, ok, a kettő összefügg. De jobb, ha nemzeti kultúrák ápolását tartjuk jobban szem előtt egy nagyobb közösségben, mint a nemzetieskedést, hazafiaskodást. Ez helyett tudatosítani kéne az emberekben európaiaskodást. Mint ahogy az amerikaiakban benne van amerikaiaskodás.
válasza:Szerintem létre lehetne hozni egy olyan globális "köztársaságot"*, amin belül helye van a nemzeti, sőt, térségi, közösségi, valamint vallási, kulturális, etnikai, stb. önazonosságnak és önrendelkezésnek. Az más kérdés, hogy a jelenlegi hatalmi elitnek nem ez a célja, hanem a teljes kontroll, és ennek szolgálatában a tolerancia jelszava alatt a kultúrák egymáson való felőrlése, az integráció jelszava alatt az asszimiláció, az egyenlőség jelszava alatt az egyformaság.
(*Milyen szép szó ez, ha megízleljük egy kicsit. És mennyire lejáratták mostanra!)
válasza:^Erre van is valami alapod, vagy csak picsogsz minden-kontroll-rossz alapon? Milyen elitről beszélsz konkrétan?
Nekem ez egy szépen fejlett, lusta paranoiának tűnik.
válasza:Kérd.:
Na igen, de pont te mondád, hogy az ultra-nacionalisták elutasítják az "európaiságot". Akkikel én beszéltem (a legalja), azoknak bármilyen "kozmopolita" hajlandóság, az elvakult nemzetimádattal szemben, árulás.
Én optimistább vagyok nálad az emberiség intelligenciáját illetően, szerintem ezt meg fogjuk normálisan oldani.
Nacionalisták mindig is lesznek, nem kell velük foglalkozni, amíg csak egy kisebbség. Az USA-ban is meglepődnél, hogy mennyi "the South will rise again!" (a Dél [ti. a polgárháború során legyőzött dél) újra fel fog emelkedni!" ember van. Szerencsére ezek is kevesen vannak és nem is gondolják annyira komolyan.
Mo.-n az európaiság-ellenesek aránya most még aránylag magas. De úgy gondolom, ennek sok olyan oka van, ami jó esetben csökkenni fog: a műveletlenség/tájékozatlanság (baromira nem is tudják sokan, egyáltalán mi is van a határokon túl; a hungarikumokat dícsérik, de más nemzeti termékekről, amik felülmúlják a mienket, nem is hallottak satöbbi). A hazafias hangsúly az oktatásban (legalábbis nálunk még baromira erőltették a "mártírszellemet").
Abban nincs semmi, hogy egy ország a saját érdekeit nézi vagy fél az "idegenektől". Egy USA--választást se az dönt el, NEKÜNK mi jó, hanem a belpolitikai ügyek elsősorban. :D Szerencsére az értelmesebbje rájön, hogy ha nem folytat baráti külpolitikát, azzal önmagának árt. Én bízom ebben.
Igen, jó lenne, ha az emberek tájékozottabbak lennének, illetve az, hogy jobban lennének tájékoztatva. Valamint jobb belső kommunikáció alakulna ki az országokon belül. Jó volna, ha több figyelmet szentelnének arra, hogy megértessék az emberekkel a nacionalizmus veszélyeit, ha már a történelem órákon ezt nem értették meg, legalábbis nem mindenki, valamint megmutatnák nekik, hogy milyen előnyei vannak a globalizációnak. Pl. előnyök lehetnek: biztonság, nemzeti ellentétek csökkenése, kialvása, gazdasági átláthatóság, könnyebb munkavállalás, standardizálódás minden területen, intenzívebb innováció, tervezhetőbb jövő, jogok könnyebb érvényesítése, különbségek megszűnése, stb.
Ja, igen. Magyarország lakosságának jó része még mindig azt hiszi, hogy a magyar termékeknél nincs jobb a világon. Kezdjük ott, hogy a magyar élelmiszer például nem olcsó külföldön, ahol más külföldi és hasonló élelmiszerek vagy jobbak, mint a magyar jócskán olcsóbbak. De sok példát fel lehetne hozni. Bizony ám, a gyors meggazdagodási vágy jócskán odavágott a magyar mezőgazdaságnak, élelmiszeriparnak, stb. De hazai viszonylatban ott van ugye a vendéglátás is. A nem megfelelő üzleti magatartás tönkrevágott egy két jó ágazatot Magyarországon, ugye. Lásd: idegenforgalom, vendéglátás.
Ja, épp most láttam a híradóban az új fajta őstermelői igazolványt. Már jól elkéstek vele. Sok-sok évig ellenőrizetlenül értékesítettek hmmm, őstermelők a piacokon, vásárokon. El tudom képzelni természetesen, hogy mindent ők termeltek és rendesen adóztak is. És így hozzájárultak Magyarország felemelkedéséhez.
válasza:Megjegyzem, a fő gond nem azzal van, hogy egységes civilizáció, gazdasági és politikai egység a cél, ez lehetséges a nemzeti identitás, érdek megőrzésével is.
A gond az EU-val az, hogy annak gazdaságpolitikai irányításában a vezető államok érdekprioritása elnyomja a későbbi, "alárendelt" belépők érdekeit, melyek, éppen gazdasági lemaradásuk miatt természetesen eltérnek a "jóléti" részleg érdekeitől.
Ezt az olyan "másodrendű" országok, mint mi ugyanolyan fájdalmasan megérzik, mint a KGST idején a szovjet ötéves terv alapú rendeleti kormányzást.
Szóval, a gazdasági-politikai integráció egy hosszú folyamat kéne, hogy legyen, figyelembe véve az országonkénti érdekek konvergációját a közösségi érdekhez.
Na EZ hiányzik most. Még az EU nálunk jobb gazdasági helyzetű országai esetén is, nem véletlen a brexit.
válasza:"Milyen elitről beszélsz konkrétan?" - természetesen az elit csak szubjektív szempontok szerint kategorizálható.
Van a három oldalú társadalmi piramis, amiben felfelé haladva egyik oldalon egyre több hatalommal, másik oldalon egyre több vagyonnal, harmadik oldalon egyre több kulcsfontosságú ismerettel rendelkeznek az emberek. Hogy ennek a piramisnak a teteje táján hol, hogyan metszünk le egy darabot, és írjuk rá, hogy "ELIT", arra persze nincs egyértelmű szempont. Ez csak egy homályos megfogalmazás: "azok ott, akik úgy a piramis teteje felé vannak".
Csak azt nem értem, hogy ha a globalizálódás akadályai láthatóak, pl. itt az EU-n belül, mint ahogy azt Wadmalac is megfogalmazta, akkor miért ragaszkodnak az EU-alapítók mereven és továbbra is saját kohéziós és integrációs elveikhez? Az látszik, hogy kissé diktatórikusak szeretnének lenni, ez pedig aláássa a golobalizmus egyik alapelvét, a liberalizmust. De azt meg kell hagyni, hogy legalább szeretnék és akarják is az EU-t fejleszteni, összetartani, tehát a mostani vezető EU országok nem szenvednek brexitizmusban. Szerencsére. (Egyébként lehet, hogy jobb is, hogy Anglia lekoccolt, mert ha később gondol berexicista lépés megtételére, akkor több galibát okozott volna. A Brexit az Anglia IQ-tesztje volt.)
Addig nem fog könnyen kilábalni az EU a jelenlegi válságából, amíg nem ismeri fel azt hogy: 1. a később csatlakozott országok érdekeire jobban oda kell figyelni, 2. a bővítést kelet irányába egyenesen és direkten Oroszország felvételével kell folytatni. Egyidőben Ukrajnával. Oroszország méltó alternatívája lenne Angliának. Megoldódnának és megszűnnének az EU-Orosz ellentétek. Piacot nyerne az EU, de így az oroszok is, ezért a kölcsönös érdekek találkozásai miatt mélyülnének a kapcsolatok. Hatalmas kapu Ázsia és az Ázsiai Unió irányába.És arrafelé tovább lehetne bővülni. illetve egyesülni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!