Miért "jó" az, ha egy nyelv írása a kiejtéshez képest túlbonyolított? Miért nem egyszerűsítik?

Ez a szépségük. Nyilván ezért nem elterjedtek, mint az angol. De ha egyszerűségre vágynak, akkor beszélnek angolul.

Gondolom, az értékőrzés miatt hagyják meg a "bonyolult" írásformát.

Pl. nálunk is megmaradt az "ly" is. Pedig az is "j".

Vagy pl. sokan felháborodtak, amikor németben a "ß"-t kivonták az ABC-ből és egyszerűsítették "ss"-re.

Ezzel egyszerűsödik a nyelv, de elveszíti a szépségét, különlegességét.

Csak neked tűnik nehéznek 5-6 betűt egybeolvasni, mert magyarként a leghosszabb betűnk a dzs, és nincs is párja (a következő már csak kétjegyű, igaz, ebből van jónéhány). Számukra - mivel így tanulták meg az iskolában) ugyanígy egy vagy néhány hangot jelöl 4-5 esetleg 6 magyarbeli betű - nem okoz gondot, hogy ennyi betűt egyszerre tudjon látni és kezelni az agyuk.

Az általad ír példák közül pl. az ír köszönés esetén Dia dhuit leírva 8 betű, míg a kiejtett kifejezés magyar ÁBC szerinti megfelelője (dzsia röcs) 9 betű, vagyis ebben pl. még jobbak is az írek. Kevesebb betűvel kódolják ugyanazt a hanghalmazt.

Az ember ragaszkodik a nyelvhez olyannak, amilyennek megszokta.

Teörülné haa magyar túgy eccerüsitenék hogy minden túgy írunk le ahogy kimongyuk?

Ugye, hogy hülyén és bunkón néz ki?

Kérdés, hogy mit nevezünk egyszerűsítésnek. Például itt van mindjárt a saját nyelvünk, a magyar. Logikusnak tűnik, mert a leírás alkalmazkodik a kiejtéshez. De már kapásból meg kell tanulni olyan szabályokat, mint például képzés helye szerinti hasonulás (színpad és nem szímpad) stb.

De ezen túlmenően a hangkészletünk is elég széles. Az angol abc példának okáért 26 betűből áll, ezzel szemben a magyar 44-ből. Ez 18 plusz betűt jelent az angolhoz képest. Ha egy angol ember magyarul akarna tanulni, akkor ennyi plusz betűt kéne megjegyeznie. Kapásból ott vannak a duplabetűk. Elég sok betű úgy lesz dupla betű, hogy mögé teszünk egy y-t. De ez sem olyan egyértelmű, például az angolban az y-t kiejtik, de például ebben a szóban: "magyar" nem ejtjük külön az y-t, hanem a g-vel együtt gy-nek ejtjük. Ez számunkra egyértelmű, egy külföldinek nem feltétlenül. Persze nem mindig egyértelmű, hogy hogyan is kell kiejteni egy dupla betűt. Például itt van ez a szó: egészség. A helyes kiejtése nyilván: e-gész-ség. De lehetne így is olvasni: e-gés-zség. Ez se feltétlenül logikus... Vagy például ez a szó: mézsör. Nyilván így ejtjük ki: méz-sör. De olvashatnánk így is: mé-zsör.

Vagy ott vannak az ékezetes magánhangzóink. Ezekből 9 darab van. És nem elég, hogy ékezetesek, de még ráadásul a nyelv elkülöníti a rövid és a hosszú magánhangzókat, ami nem igazán jellemző például a németre vagy az angolra. De mi írásban is jelöljük, hogy egy magánhangzót hosszan vagy röviden ejtünk. Ezt mi megszoktuk, de egy külföldinek elég sokat kell szenvedni vele, mire megtanulja. (Tessék: a megtanulja ejtése is: megtanujja).

Attól, hogy neked bonyolultnak tűnik egy nyelv írása, nem biztos, hogy az anyanyelvi beszélőknek is bonyolult. És ugyanígy: ami neked egyszerűen tűnhet, az más nyelvet beszélőknek lehet bonyolult.

A legtöbb nép meg szeretné őrizni a hagyományait.

De ha Neked az ír kiejtés komplikált, soha ne kezdd el a franciát tanulni! :)

Miért nem egyszerűsítik?

Nagyon nehéz lenne megszokni.

Akik a régi írásmódot tanulták, azokat bántaná az egyszerűbb írásmód.

Ha nagy az eltérés, akkor lehet, hogy nem olvasható. Ez nagy törés, ami nagy költségeket okoz az embereknek.

Eredetileg a magyarban 1 betű = 1 hang volt.

De ez még a rovásírás...

Az angoloknak meg azért lehet olyan kevés betű, mert nagyon sok kombinációjuk van.

Valahol 40 körül kellene legyen a betűk (és a hangok) száma egy normális nyelvben.

Úgy tudom, hogy az eszperantó pont ilyen: egyszerű, és nincsenek kivételek.

De ugye senki nem akar PLUSZ nyelvet tanulni a mellé, amit már nagy nehezen megtanult?

Még egy probléma: a hangokat, szótagokat 2 és 6 hetes kora között tanulja meg az ember. Utána már nagyon nehéz újat megtanulni!