A nagy franci forradalom idején miért fejlesztették ki a Nyaktilót? Van-e valamilyen következménye mai társadalmunkra nézve, annak, hogy tömegével küldték halálba az embereket akkoriban?

A látványos de humánus kivégzések céljára.

A következménye a jelenlegi rendszer lett, hogy nem rabszolgaként kapálnak a földesurak birtokain.

Azokban az időkben a két legelterjedtebb kivégzési mód a lefejezés és az akasztás volt. A lefejezéssel az volt a probléma, hogy a nyaktiló előtt főként bárdokkal végezték, amivel a hóhér sújtott le az elítéltre. Ezzel a fajta kivégzéssel az volt a gond, hogy nagyon sok minden múlott magán a hóhéron. Azt hihetnénk sima lefejezések voltak, de valójában mai szemmel meglehetősen barbár volt a kivégzésnek ez a módja. Ugyanis a lefejezés nem mindig volt elég hatékony. Gyakori volt, hogy a hóhérnak többször le kellett sújtani a bárddal, mert elsőre nem tudta lefejezni az elítéltet. El lehet képzelni, milyen kegyetlenül nézhetett ki a dolog, amikor a félig átvágott nyakból kihúzza a bárdot (jobban bele se megyek a dologba, mert erősen 18+-os lenne). Ezért is volt az, hogy amikor egy előkelő méltóságot fejeztek le, akkor előtte képesek voltak akár messzi földről hóhért hívni, hogy ő hajtsa végre az ítéletet. Nagyon sok múlott ugyanis a hóhér technikáján, és természetesen a bárd élességén, minőségén. De a jó hóhérért néha messzire kellett menni. Például Boleyn Anna angol királynét egy francia hóhér fejezte le. Nem véletlenül.

Persze akkor felmerül a kérdés, miért nem volt jó a kötél? Erre az az egyszerű válasz, hogy a kötelet a nemesek megalázónak érezték. Tolvajokat, köztörvényeseket akasztottak, de nemeseket sosem. Az egyik legmegalázóbb halálnem volt akkoriban az akasztás, ezért ha előkelő embert kellett kivégezni, akkor a lefejezést választották (kivéve persze akkor, ha kifejezetten cél volt a megalázás).

A francia forradalom sok mindent megváltoztatott, és fontossá vált az egyenlőség kérdése. Ez azt is jelentette, hogy a kivégzésekben a szegény embereknek is járjon a lefejezés - ami korábban a nemesek kiváltsága volt. Éppen ezért került sor a nyaktiló kifejlesztésére. Ez a kivégző eszköz annyiban hozott újat, hogy a hóhér szerepét ezzel sikerült minimálisra csökkenteni, és már nem a hóhér technikáján múlt a lefejezés hatékonysága, hanem az új gép ezt hatékonyan el tudta végezni. Akármilyen brutális eszköznek is tűnik egy 21. századi ember szemével a nyaktiló, valójában előrelépés volt az addigi kivégzési módszerekhez képest. Ez ugyanis a lefejezést azonnal, hiba nélkül hajtotta végre.

A nyaktiló még manapság is humánus kivégzési eszköznek számít. Mire észrevenné, hogy történt valami már annyira leesik a vérnyomás az agyában, hogy elveszti az eszméletét.

A franciák a halálbüntetés eltörlésééig, 1970-ig használták.

1790-ben fejlesztették ki a franciák, viszont a svédek még 1860-ban is bárddal való lefejezést alkalmaztak.

A mai USA még alkalmaz villamosszéket. Az sokkal fájdalmasabb.

[link]

A sárgával jelölt államokban másodlagos módszerként még alkalmazzák. Általában az elítélt dönthet ezekben az államokban, hogy injekció vagy a szék, de az utóbbi években egyre több törvényhozó az elsődleges módszerré akarja tenni a széket, mert drágállják a méreginjekció előállítását.

"A franciák a halálbüntetés eltörlésééig, 1970-ig használták."

Nem egészen.

Az utolsó kivégzés 1977.-ben volt Marseille-ben, egy tunéziai férfit nyakaztak le barátnője megkínzásáért és megöléséért.

A halálbüntetést Franciaországban 1981.-ben törölték el, rögtön François Mitterrand köztársasági elnök megválasztása után.