A nyelvészet nem tudomány?

9 lehet,h rosszul emlékszel, mert a nyelvészet jellegzetesen nem természettudomány, mert a Szó, a nyelv nem a természetből nő ki. A természet hangjai jelzések, reflexek. Ez nem idő kérdése, hanem ontológiai kérdés, ontológiailag más fokon vannak-

A vau-vauból soha nem lesz költemény- a természetnek erre nincs szüksége, nem "szükségszerű" hogy legyen, ez a Logoszból forrásozó ajándék:

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,

Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,

De látod amottan a téli világot?

Már hó takará el a bérci tetőt.

A nyelvészet egzakt tudomány. És téved, aki azt hiszi, hogy a nyelvészek beleszólnak a nyelvhasználatba, ugyanis ez egyáltalán nem igaz. A nyelvészek csak vizsgálják a nyelv jelenségeit, adatokat gyűjtenek, ezeket elemzik, következtetéseket vonnak le, mindezt tudományos módszerekkel (a természettudományban is van megfigyelés, mérés, következtetések levonása stb.).

Akik megmondják, hogyan "helyes" beszélni, hogyan nem, azok a nyelvművelők, de a nyelvművelésnek tényleg nem sok köze van a tudományhoz. Az a baj, hogy a hétköznapi ember könnyen összekeveri a nyelvtudományt a nyelvműveléssel. De ez a közoktatás hibája is, mert sok nyelvtantanár mond ilyen hülyeségeket, hogy pl. "Hát-al nem kezdünk mondatot" stb., ami persze hülyeség. A nyelvészek nem mondanak ilyet, mert objektíven elfogadják, hogy márpedig kezdünk mondatot "hát", "és" és ilyen szavakkal. A különbség tehát az, hogy a nyelvészek leírják, amit tapasztalnak, a nyelvművelők pedig előírják, hogy mit kell, mit nem kell. Az előbbi tudomány, az utóbbi nem.

Egyébként a nyelvészetnek komoly interdiszciplináris területei vannak, amelyeknek a természettudományokhoz is közük van, pl. a matematikában a nyelvészek és a matematikusok módszerei segítenek egymás tudományának megértésében (Chomsky, a generatív grammatika megalkotója is matematikus volt!). Illetve a számítástechnikában, a különféle programnyelvek kidolgozásában is nagy szerepe van a nyelvészetnek. Szóval én egyáltalán nem mondanám, hogy a nyelvészet olyan, mint a művészettörténet, mert eléggé egzakt dolog. Aki azt mondja, hogy nem, az nem találkozott még a generatív grammatikával és Chomsky dolgaival :D (Olyan képletek vannak, hogy az utca embere azt hinné, hogy valamilyen matematikai dolgot olvas).

A 14-esen kívül senki nem írta le a lényeget: attól függ, hogy mit értünk "nyelvészet" alatt.

A nyelvészet ugyanis nem egy darab tudomány, hanem rendkívül sok tudományágat magában foglal.

Akitől hallottad, az arra gondolt, hogy létezik olyan, hogy nyelvművelés, vagyis előíró "nyelvészet", ami megmondja, hogy mi a helyes nyelvi norma és mi nem, tehát tulajdonképpen nyelvpolitika (amely szónak szintén sok jelentése van, de ezt most hagyjuk). A helyesírási és stilisztikai szabályok valóban nem nyelvtudomány.

A valódi nyelvészetnek három klasszikus ága van: fonológia (hangtan), morfológia (alaktan, a hangoknál nagyobb, de szavaknál, mondatoknál kisebb elemeket vizsgálja) és a szintaxis (mondattan). Nagyon fontos még a szemantika (jelentéstan), a fonológiához kapcsolódik a fonetika (beszédhangtan, nem a nyelv hangkészletét vizsgálja, hanem a beszéd során kiejtett hangokat), és egy viszonylag fiatal ág, a pragmatika, ami a nyelvhasználatot vizsgálja (pl. hogy miért úgy fogalmazol meg egy kérést, hogy "Tudnál adni egy kávét?", mikor nem arra vagy kíváncsi, hogy tudna-e, hanem valójában kávét kérsz). Léteznek még ágak, pl. szövegtan, két terület közti tudományágak, pl. fonotaktika (milyen hangok követhetik egymást), morfofonológia, stb. Ezen kívül a nyelvészet foglalkozik mind egyes nyelvekkel, mind a nyelvekkel általában. Aztán van egy rakás határterület, amik mind bölcsészeti, mind természettudományi, mind társadalomtudományi irányba mennek át: történeti nyelvészet, összehasonlító nyelvészet, etimológia (ezek inkább bölcsészettudományi irányok), pszicholingvisztika, neurolingvisztika (ezek term. tudományos területek, a nyelv és az agy kapcsolatával foglalkoznak), számítógépes nyelvészet, ami félig nyelvészet, félig informatika, és szocifonetika (ami társadalomtudományok felé tartó irány), ami azzal foglalkozik, hogy a társadalmi rétegek különbségei hogyan képződnek le a nyelvhasználatban (pl. az a kiejtés, hogy "Maunika só" miért tűnik alacsony presztízsűnek). Ezek mind a nyelvészethez tartoznak. Ezek nagyrésze elég egzakt, míg a nyelvművelés, nyelvoktatás, tehát az alkalmazott irányzatok normatív "tudományok".

Egyébként a határterületeknél maradva, még az orvostudományban is jelentősége van a nyelvészetnek, ugyanis a beszéd képzésének megértése a nyelvészet és az orvostudomány határterülete. A másik pedig az agyban lévő beszédközpontok kutatása, illetve ezeknek hibáinak kutatása, a beszédzavarok okai ugyanúgy az orvostudomány, mint a nyelvészet területei is! (Persze az orvostudomány orvosi szempontból vizsgálja, tehát egy adott beszédzavar agyi hátterét nézi idegtudományi szempontból, a beszéd pedig nyelvészeti szempontból, de a két tudomány eredményei hatnak egymásra, és segítenek is egymásnak). Sok beszédzavart nem lehetne orvostudományi háttér nélkül megérteni, de fordítva is igaz ez!

A lényeg, hogy a nyelvészetnek, mint olyannak elég sok területe van, nem csak annyi, hogy a papagájt "j"-vel írjuk...