Mennyire magyar a magyar nyelv?
Időnként belefutok olyan írásokba ahol azt taglalják,hogy a különböző szavaink honnan származnak?
Meglepő,hogy milyen sok nem is magyar.
Hétköznapi szavak.
Igazából már az lenne a meglepő,ha valami magyar lenne.
Lehet,hogy csak a nyelvtanunk magyar a szavak többsége meg jövevény?
Vagy ez is csak egy gonosz összeesküvés része,hogy elveszik a történelmünknek ezt a részét is? :-(
Megdöbbentő,hogy mennyi szó nem magyar eredetű!!!
A makogáson kívül milyen szavakat ismertek a honfoglaló őseink? Maradt ránk még valami abból?
Minden szláv,türk,germán eredetű. (a latin meg a görög már más tészta-tőlük az előzőek vették át mi meg tőlük)
De mi a magyar szó?
Neveknél ugyan ez a helyzet.
-Persze kérdezhetnénk,hogy mennyire germán nyelv az angol amikor kb 10 ezer szót vett ás franciából és ezek többsége igencsak hétköznapi szó.
Amennyire germán az angol annyira lehetne talán latin is.
Vagy miért nem mondják,hogy a kettő keveréke némi kelta beütéssel?
9,
Makogást írtam,de igazad van. Legalább zárójelbe tehettem volna.
Az őseink nem agglutináló nyelvet beszéltek?
Ezt se hallottam még?
Ennyire megváltozott a nyelvünk? Mikor és kiknek a hatására?
Eddig úgy gondoltam erre,hogy ez valami keletről hozott sajátosságunk,mert hát sokan nem beszélnek errefelé ragozó nyelvet?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Saját törvényszerűségei hatására változott így. Pl. az ősi magyar nyelvben nem igazán voltak toldalékok, hanem névutóval fejezték ki pl. a helyviszonyokat. Nem azt mondták, hogy "útra", hanem azt, hogy "utu rea". Ez pedig izoláló típus, és nem agglutináló. Idővel viszont a névutók ragokká változtak, azaz agglutináló jelleget öltött a nyelv.
Más nyelv is így változik, az angol pl. régen inkább agglutináló-flektáló jellegű volt, ma viszont eléggé eltolódott az izoláló irányába. A nyelvek változásának tehát ez is egy jellemzője, az alaki változás.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Azt lehagytam, hogy az ősi magyar nyelvben is volt persze agglutináló jelleg is, pl. a többesszám jele, a birtokjelek, a személyes névmások ragozásai stb. azok én úgy tudom, hogy toldalékokkal működtek. Amúgy egy nyelv nem tisztán egyik vagy másik típus, hanem van, amelyik dominál benne, és van, ami kevésbé. Az ősi magyar nyelvben az izoláló jelleg dominált, a maiban az agglutináló.
(De a mai magyar nyelvben is van izoláló jelleg, pl. a jövőidejűség kifejezésénél, pl. "menni fogok", ezt külön segédigével fejezzük ki, nem pedig toldalékokkal, mint pl. a múltidőt).
Nézd, a magyar nyelv kialakulása nem a honfoglalástól kezdődött, hanem onnantól, hogy az uráli nyelvcsalád felbomlott, aztán a finnugor stb. A nyelveket nem lehet a nemzetekkel fémjelezni és nem is lehet úgy elkülöníteni, ahogyan a határokat. Rengeteg az átfedés.
Pl. az irodalmi nyelv 80, a köznyelv 64%-a átlagban finnugor alapszó. Kérdéses, hogy ezt magyarnak mondod-e. Az állatok, földműves tevékenységek többsége török eredetű, mivel ezekkel az ősmagyarok akkor találkoztak, amikor a török eredetű népekkel éltek együtt. Emellett rengeteg a honfoglalás idejéből származó szláv eredetű szó. A kereszténység megjelenésével, beözönlöttek a latin szavak, amelyek beépültek a köznyelvbe. A Habsburg monarchia alatt rengeteg volt a német jövevényszó, manapság pedig az angol a leggyakoribb.
A nyelvtörténet egyik fő módszere a szabályos hangmegfeleltetés. Ez főként a régebbi kapcsolatok feltárása esetén jó. Egy szó eredetét úgy lehet megállapítani, hogy megkeresed a legelső írott formáját (erre jók az etimológiai szótárak, illetve az idegennyelvi szótárak... érdemes őket olvasgatni, mert néha nagyon viccesek). Ezek a kutatások a nyelvészetben már elég régiek (nyelvészeti kutatások már a 18. század óta vannak Magyarországon), tehát nagyon kiterjedt a forrásanyag.
Hogyha érdekel bővebben a téma, rengeteg könyvet tudok ajánlani. Írj nyugodtan üzenetet!
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!