Léteznek olyan szavak, amiket nem vettünk át, vagy tőlünk vettek át mások?

az igazán ősi szavakra néhány példa:

ló, tűz, kéz, láb, fej, kar stb.

Főleg azok a szavak, kifejezések, amelyek többnyire rövidek (sokszor csak egy szótagosak), és már az ókorban is ismertek voltak. Pl. a testrészek (fentebb példák), természeti képződmények (folyó, tó, hegy, domb, villám, eső, hó, tűz, rét, erdő stb.), növények, állatok (fa, fű, búza, rozs, árpa, ló, tyúk, birka, kecske, bogár, madár, róka, stb.), használati eszközök (ló, íj, nyíl, pajzs, kés, stb.), sok alapvető ige (szúr, vág, ég, üt, fut, ül, áll, néz, lát, stb.), melléknevek (szép, kék, zöld, fehér, nagy, magas, hosszú, stb.).

Mondjuk lehet, hogy a felsoroltak között is akad egy-két jövevényszó, de ezek azért többnyire mind ősi magyar szavaink.

Az alapnyelv mellett a szókincsünk egy hányada belső keletkezésű szó (vagyis szóösszetételek, toldalékok vagy azok megvonásával stb. "segítségével" keletkezett szavak, amik a magyar nyelv saját törvényszerűségei mentén jöttek létre).

De a legtöbb szavunk az jövevényszó, de ez természetes dolog, az az igazság, hogy minden nyelvben a legtöbb szó az jövevényszó (elég elszigeteltnek kell lenni annak a nyelvnek, amelyikben ez nem így van). És természetesen a magyarból is vettek át más nyelvek szavakat, ugyanúgy, ahogy mi is vettünk át máshonnan.

"vajas tojás (ezt egy francia dalban hallottam https://www.youtube.com/watch?v=XU53fN16wc8 )"

Ez nem "vajas tojás", hanem voyage, voyage (voájázs voájázs) = utazás, utazás! :D

Pl. ang. coach, ném. Kutsche: kocsi; román: oras, cheltui: város, költeni

saját szavak pl: névmások, családtagok (apa, anya, ős), vagy az ilyenek, mint víz, ház, kéz, vér, szem, szív, fej, fa, fogoly (a madár), holló, hal, héj, lúd, nyelv, stb.